Amikor a levegő halálossá válik

A légmell az életkor előrehaladtával szinte mindenkit érint kisebb-nagyobb mértékben, azonban a baleseti sérülések és bizonyos belgyógyászati betegségek kísérője is lehet.

Tüdőnk nem rendelkezik önálló izomzattal, így mozgása közvetetten történik. A be- és kilégző folyamatokban a rekeszizomnak és a mellkasnak van jelentős szerepe. A mellkas és a tüdők közt a mellhártya helyezkedik el, amely egy kétrétegű hártya. A mellhártya (pleura) a nagy savós hártyák egyike, amelynek külső, ún. fali lemeze a csontos-izmos mellkasfalat belülről béleli, míg zsigeri lemeze szorosan tapad a tüdőkön. A pleuralemezek zsigeri és fali lemeze között néhány milliliter savós folyadékot tartalmazó rés van (cavum pleurae). Ezt teszi lehetővé légzésnél és erősebb testmozgásoknál a két hártya egymáshoz képest történő elcsúszását.

Ennek a folyadékrétegnek köszönhető, hogy a mellhártya két fele összetapadt, így a mellkashoz tapadó hártya a mellkas mozgását követve a másik, tüdőhöz tapadt hártyát is mozgatja. Így tehát a tüdők teljes egészében követik a mellkas mozgását. Légmell (Pneumothorax, PTX) akkor alakul ki, ha a mellhártya két lemeze közé valamilyen ok miatt levegő, vér vagy egyéb folyadék kerül és a tüdő teljesen vagy részlegesen összeesik.

légmell
A légmell az életkor előrehaladtával szinte mindenkit érint kisebb-nagyobb mértékben. Fotó: Getty Images

A légmell típusai

A légmell kialakulásnak három lehetséges módját ismerjük. Kialakulhat spontán, váratlanul, megelőzheti traumás esemény - baleset - vagy orvosi kezelések szövődményeként. A spontán kialakuló légmell váratlanul, különösebb bevezető tünetek nélkül alakul ki. Leggyakrabban két életkori csoportban jelentkezik, a 20 és 30 év közöttiek, illetve a 60 és 70 év közöttiek érintettek. A fiatalabb korcsoportba főleg a hirtelen nőtt, nyurga, dohányos férfiak tartoznak, akiknél a tüdőcsúcsokban elhelyezkedő felszínes hólyagokból (bulla) megrepedéséből kerülhet kevés levegő a mellhártya lemezei közé. Az idősebb korosztályban a spontán légmell másodlagosan, valamilyen korábbi tüdőbetegség - pl. TBC, tüdőtályog, daganat - nyomán alakul ki.

Az életkor előrehaladtával szinte mindenkit érint a tüdő kötőszövetének sorvadása. A pleura alatt kisebb nagyobb ún. emphysemás hólyagok keletkeznek, és megrepedésükkel levegő jut a pleuraüregbe.A traumás pneumothorax nyílt vagy zárt mellkasi sérülésekhez csatlakozhat, sokszor jár egyéb szervek sérülésével. A mellkason áthatoló (szúrás, lövés, nyársalás) vagy tompa erőbehatás sérülést okozhat a mellhártyalemezeken. Gyakran a bordák is törnek. Az orvosi beavatkozást kísérő pneumothorax keletkezhet kezelés szövődményeként.

A légmell más szempontok alapján is csoportosítható. A levegőgyülem kiterjedése alapján beszélhetünk teljes (komplett) és részleges légmellről, utóbbi esetben a tüdő részlegesen még érintkezik a mellkassal. A traumás légmellek lehetnek nyíltak és zártak. Előbbi esetben a mellhártya ürege (pleuraűr) és a külvilág közt kapcsolat alakul ki, míg a zárt esetén a pleuraűr nincs összeköttetésben a külvilággal. Nyílt esetén különösen veszélyes állapot, ha a létrejött nyílás szelepszerűen működik, ezt nevezik ventill-pneumothoraxnak: Belégzéskor a tüdő vagy a mellkasfal sérülésén át levegő áramlik be a mellüregbe, a nyílás kilégzéskor szelepszerűen záródik. Ennek következtében minden légvételkor egyre több levegő kerül be, és fokozatosan a légköri nyomásnál nagyobb nyomás alakul ki a mellüregben Ezt az állapotot feszülő légmellnek nevezik, életveszélyes állapotot jelent. Az érintett oldalon a tüdő nem tud tágulni. A két tüdő között elhelyezkedő szervek - a szív, nagyerek, légcső - az ép oldal felé tolódnak, gátlódik a szív telődése a nagyerek felől, és károsodik az ép oldali tüdő légző mozgása is.

Élet légmell után: a felépülést követő időszakban például kerülendő a súlyemelés, és koncertre sem ajánlott menni. De mit kell még szem előtt tartani?

A légmell tünetei

A panaszok nagymértékben változnak a pneumothorax méretétől és a kiváltó ok jellegétől függően. A tünetek az enyhe rosszulléttől a súlyos nehézlégzésig, az életveszélyes légzési elégtelenségig, illetve a keringés összeomlásáig terjedhetnek. Először hirtelen, többnyire nyugalomban fellépő, éles, szúró, késszúrásszerű mellkasi fájdalom, nehézlégzés és esetleg köpet nélküli, száraz köhögés jelentkezik. A fájdalom kisugározhat az azonos oldali vállba, a mellkasba, hasba. Heveny szívkoszorúér elzáródást vagy acut hasi kórképet utánozhat. Később a tünetek közül - főleg a nem feszülő és a fiatal spontán pneumothoraxos betegeknél - csak a terhelésre jelentkező nehézlégzés maradhat meg, a kezdeti tünetek (a fájdalom és a köhögési inger) teljesen elmaradhatnak, ami félrevezető lehet. Feszülő légmell esetén és idősebbeknél gyakori, hogy az oxigénszegény vér miatt a koszorú-verőerekben is csökken az oxigéntartalom, elégtelenné válik a szívizom vérellátása. Ilyenkor szív eredetű panaszok is csatlakozhatnak (tachycardia, extrasystolia, akut szívelégtelenség). Ilyenkor jellemző a bőr kékes elszíneződése (cyanosis). Ritkán a pleurális összenövések felszakadásával vérzés (haemothorax) társulhat a légmellhez.

A leggyakoribb tünetek összegezve a következők:

  • hirtelen fellépő szúró mellkasi fájdalom;
  • nyílt PTX esetén a sérülés nyomai;
  • légmell feletti területen dobozos kopogtatási hang;
  • légzési nehézség;
  • oxigénhiányos állapot;

A PTX-es sérült ellátása

A zárt PTX-es sérült ellátásának lépései nagymértékben hasonlítanak a bordatörött sérült ellátásához. Helyezzük a sérültet a számára legkedvezőbb testhelyzetbe, ez az esetek döntő többségében a félig ülő helyzet. A megfelelő testhelyzetben a légzés könnyebb, a fájdalom kisebb. Minden esetben hívjunk azonnal mentőt! Kövessük figyelemmel a sérült életfunkcióit!

Mit tesznek a kiérkező mentők?

A betegek ellátása számtalan körülménytől függ. Az alábbi ellátás csak nagy általánosságban igaz, ezektől jelentős mértékben eltérő ellátás is indokolt lehet. A légmell súlyos állapotú beteget jelent. Elsődleges, mint minden ilyen esetben az alapvető életfunkciók, tehát a légzés és a keringés ellenőrzése, stabilizálása.

Többször ellenőrizni kell a mérhető paramétereket, mint vérnyomás, pulzus, légzésszám, vér oxigén szintje. A beteg állapota gyorsan romolhat, ezért erre fel kell készülni, szoros megfigyelést igényel. Szükség lehet gyógyszeres beavatkozásra, ezért infúzió bekötésével kell biztosítani a gyógyszeres beavatkozás lehetőségét. Fontos a nyugalom biztosítása, megfelelő pozícionálás, oxigén adása. Súlyos esetben életmentő lehet a mellkas punkció, vagy drenálás, melynek segítségével a mellhártyák közé került levegő eltávolítható. Ezáltal az érintett tüdő fél összeesése, illetve a légzés és keringés összeomlása megelőzhető.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

A fátyol- és átmenetileg megnövekvő gomolyfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, a nyugati országrészben erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon helyenként viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 18 és 24 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Időjárási frontra az előrejelzések szerint nem kell számítani, így az időjárásra érzékenyek tünetei várhtóan csillapodnak majd.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra