A kutyák felfogják, hogy mit mondunk

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

Magyar kutatók a világon elsőként vizsgálták meg, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet. Eredményeik azt mutatják, hogy a kutyának az is számít, amit mondunk, és az is, ahogyan mondjuk.

A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutyák az emberekhez hasonlóan, a bal agyféltekéjük segítségével dolgozzák fel a szavak jelentését, míg az intonáció értelmezésére egy jobb féltekén található területet használnak. A dicséret aktiválja a kutyák jutalomközpontját, de csak akkor, ha a szavak jelentése és intonációja egyaránt dicsérő. Mindez arra utal, hogy a szavak feldolgozását támogató neurális mechanizmusok már sokkal korábban kialakultak az evolúció során, mint azt eddig gondoltuk, és nem csak az emberi agyra jellemzőek. Vagyis egy beszédingerekben gazdag környezetben, mint amilyenben a kutyák is élnek, a szójelentés reprezentációi megjelenhetnek az agyban, még egy beszédre képtelen, nem főemlős faj esetében is.
Kutatási partnerek ez ELTE-n. Az ebek hasonlóan dolgozzák fel a beszédet, mint az emberek     Forrás: ELTE Family Dog Project

Kutatási partnerek ez ELTE-n. Az ebek hasonlóan dolgozzák fel a beszédet, mint az emberek Forrás: ELTE Family Dog Project

"A beszédfeldolgozás során az emberi agy területei között létezik egy jól ismert munkamegosztás. A szavak jelentésének feldolgozása elsősorban a bal agyfélteke dolga, míg az intonáció értelmezése inkább a jobb féltekéhez köthető. Az emberi agy nemcsak arra képes, hogy elkülönítse, mit mondunk és hogyan, de integrálni is tudja a két típusú információt, amelyek együtt adják a beszéd értelmét. Eredményeink azt mutatják, hogy a kutyák is képesek minderre, ráadásul nagyon hasonló agyi mechanizmusokat használnak" - mondta Andics Attila agykutató, a kutatás vezetője, az ELTE etológia tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa. Gácsi Márta etológus, a tréningmódszer kifejlesztője, a tanulmány társszerzője pedig arról beszélt, hogy tizenhárom családi kutyát tanítottak meg a teljesen mozdulatlan fekvésre egy fMRI készülékben. "Az fMRI teszt egy olyan nem invazív, fájdalommentes eljárás, melyben a kutatásba bevont kutyák nagy örömmel vesznek részt"- tette hozzá.

Megmérték a kutyák agyi aktivitását, miközben a kiképzőjük beszédét hallgatták. A kutyák dicsérő szavakat hallgattak dicsérő és semleges hangsúllyal, illetve számukra jelentés nélküli kötőszavakat, szintén dicsérő és semleges hangsúllyal. Azt vizsgálták, hogy mely agyterületek különítik el a jelentést hordozó szavakat a jelentés nélküliektől, illetve a dicsérő intonációt a nem dicsérőtől - ismertette a kísérletek menetét Gábor Anna, PhD hallgató, a kutatás társszerzője Az agyi aktivitások elemzése során kiderült, hogy a kutyák is elsősorban a bal agyféltekéjüket használják a számukra értelmes szavak feldolgozására, míg a számukra értelmetlen szavak esetén nincs ilyen különbség. Ez a bal féltekei dominancia a gyengébb és erősebb agyi aktivitásoknál is megfigyelhető, és teljesen független az intonációtól.

Mint ahogy nem mindenki alkalmas arra, hogy kutyát tartson vagy éppen egy vakvezető kutya gazdája legyen, nem is minden állat felel meg azoknak a szigorú követelményeknek, amelyek elé egy vakvezető kutyát állítanak. Részletek!

Az is világossá vált, hogy a dicsérő és semleges hangsúly megkülönböztetéséért egy jobb agyféltekei terület a felelős. Ez ugyanaz a hallókérgi régió, amelyről a kutatócsoport már korábban kimutatta, hogy szerepe van nem nyelvi, érzelmi töltetet hordozó hangok értelmezésében, ami azt is jelzi, hogy az intonáció feldolgozása nem beszédspecifikus. Andics és munkatársai azt is megfigyelték, hogy a szóbeli dicséret aktiválta a kutyák jutalomközpontját, azt az agyterületet, amely az embernél az örömszerző ingerekre reagál, tehát az evésre, a szexre, a simogatásra, vagy akár a szép zenére is. Ez pedig azt mutatja, hogy a kutyák számára a kedves szóbeli dicséret is jutalmazó lehet.
"Érdekes módon azonban a jutalomközpont csak akkor volt aktív, ha a kutyák dicsérő jelentésű szavakat hallottak dicsérő intonációval, ha csak a szójelentés vagy csak az intonáció volt dicsérő, akkor nem. Vagyis a kutyák nemcsak, hogy el tudják különíteni azt, amit mondunk, attól, ahogyan mondjuk, de arra is képesek, hogy a kettőt kombinálva társítsanak jelentést a hallottakhoz. Ez a jelenség is nagyon hasonló ahhoz, ahogy az emberi agy működik" - mondta a kutatásvezető.
Ez a kutatás az első lépés afelé, hogy megértsük, hogyan értelmezik a kutyák az emberi beszédet, az eredmények pedig abban is segíthetnek, hogy a kutya és az ember közti kommunikáció és együttműködés még hatékonyabbá váljon. A kutatás fontos tanulsággal szolgál az emberre vonatkozóan is. "Eredményeink új megvilágításba helyezik elképzeléseinket arról, hogy hogyan jelenhettek meg a szavak a nyelvi evolúció során. Lehet, hogy kizárólag az emberek használnak szavakat, de ez nem azért van, mert csak a mi agyunk képes feldolgozni őket, hanem mert a szó emberi találmány" - magyarázta Andics Attila.
Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag