Rekedtség tünetei és kezelése

Legútóbb frissült: 2014.04.09 11:42

Szabó Emese

 Szabó Emese

 

dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész és foniáter szakorvos

 dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész és foniáter szakorvos

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi a rekedtség?

A rekedtség egy tünet, amit a hangképzési zavarok okozhatnak, amelyeket alapvetően két csoportba oszthatók: lehetnek szervi - és funkcionális eredetűek.

Akármilyen eredetű legyen is, rekedtségről akkor beszélünk, amikor a fülünkkel észlelt hang nem tiszta. Ez a beteg szempontjából azt jelenti, hogy hangját nehezen vagy nem tudja modulálni, nem tud hangerőt fokozni, képtelen arra, hogy egy hosszabb szöveget érthetően elmondjon. Ha a rekedtség hosszú ideig fennáll, akkor az érintett egyre jobban túlerőlteti a hangképző szerveit, egyre rekedtebb lesz, interperszonális kapcsolata pedig sérül.

rekedtség

A rekedtség előfordulása

A rekedtség valamennyi korcsoportot érintheti. A funkcionális okok miatt kialakuló rekedtség nagyon gyakran gyerekeknél fordul elő, főleg azoknál, akik "túlfűtöttek", kiabálnak, mindezt pedig helytelen beszédtechnikával végzik. Felnőtteknél ez a típusú rekedtség főleg foglalkozásköri ártalomként jelentkezik, például olyan előadóknál, óvónőknél és pedagógusoknál, akik sokat beszélnek, de van valamilyen hangképzési zavaruk. A nem funkcionális, hanem szervi okok miatt jelentkező rekedtség bárkit érinthet, hiszen elég hozzá egy egyszerű megfázás.

A rekedtség okai

A rekedtség egyik leggyakoribb és egyben legbanálisabb szervi oka a hangszalaggyulladás. Ennek lehet akut formája, de előfordul az is, hogy a gyulladás már idültté, azaz állandóvá válik. Ez utóbbi tipikusan a dohányosokra jellemző, de érintettek lehetnek azok is, akik olyan helyen dolgoznak, ahol nagy a por, esetleg irritáló gőzök, gázok vannak a légtérben. Ilyen esetben az idült gégehurut egyfajta foglalkozási ártalom.

A rekedtség leggyakoribb oka a hangszalaggyulladás

A rekedtség leggyakoribb oka a hangszalaggyulladás


A hangszalagokon kialakuló jó- és rosszindulatú daganatok szintén okozhatnak rekedtséget. A főképp dohányosokra jellemző, úgynevezett Reinke ödéma ugyancsak vezethet rekedtséghez; ez az elváltozás nem rosszindulatú, de a hangszalagokon kialakult vizenyős lebernyeg zavarja a hangképzést. Idegrendszeri betegségek - például a Parkinson-kór vagy a Sclerosis multiplex -, bénulások, endokrinológiai zavarok, traumák és veleszületett fejlődési rendellenességek - például Sulcus vocalis - szintén okozhatnak rekedtséget.

Rekedtség funkcionális okok, például diszfóniák miatt is kialakulhat: ilyen esetben kezdetben a hangszalagokon nem látunk semmiféle szervi elváltozást, de például a nem megfelelő légzésvezetés a többi hangképző izomzatunkat, illetve a segédizmokat is túlerőlteti. Ennek következtében rekedtség, illetve a későbbiekben egy csomó is kialakulhat a hangszalagokon. Ilyen esetben a kicsi, lágy csomócska először a hangszalag elülső-középső harmad határán jelenik meg, később pedig olyan kemény csomóvá válik, ami a hangszalagrezgést, valamint a hangrészárást is nagymértékben befolyásolja. Ebben az esetben egy funkcionális hangképzési zavar vezet szervi elváltozáshoz. Ugyanilyen csomó szervi okokból, például egy elhúzódó gégegyulladás miatt is kialakulhat. Ilyen esetben a hangszalagcsomó azért jön létre, mert a gyulladt hangszalagokat nem pihentetik a betegek, hanem a rekedt hang miatt egyre jobban erőltetik a hangképző szerveiket, helytelen beszédtechnikát alkalmaznak. Tehát egy szervi elváltozás talaján kialakul egy funkcionális hangképzési zavar, ami miatt a betegség gyógyulása után is rekedt marad a páciens hangja.

A rekedtség tünetei és diagnózisa

A rekedtséget az orvos és a környezet egyaránt hallás alapján észleli, azt pedig, hogy ennek a tünetnek organikus vagy funkcionális oka van-e, szakorvosi vizsgálat során állapítja meg a fül-orr-gégész és foniáter szakorvos. Egy tapasztalt foniáter általában már a rekedt hang alapján is sokszor sejti az okot, de a pontos diagnózis felállításához mindig eszközös szakorvosi vizsgálat szükséges.

A hangszalagokat direkt módon, gégetükörrel, illetve fiberoszkópiás eszközzel, például nazo-faringo-laringoszkóppal vizsgálja a fül-orr-gégész (ez utóbbi eszköz különösen akkor hasznos, ha a beteg torka ingerlékeny). A foniátriai vizsgálathoz használhatnak gégestroboszkópot is, amivel a szabad szemmel nem látható hangszalagmozgásokat is meg tudják figyelni - ez utóbbinak persze csak a nagyon finom diagnosztikában van szerepe.

A rekedtség kezelése

A rekedtség kezelése minden esetben a kiváltó októl függ. Ha például a kiváltó ok heveny gégehurut, akkor a betegnek hallgatnia kell, ideális esetben három-négy napig. Ha a betegnek muszáj beszélnie, akkor nagyon fontos, hogy azt középhangerővel, nagyon lágyan és puhán, levegősen ugyanakkor az éppen kialakult rekedt hangon tegye, semmiképp ne suttogjon. A suttogás ugyanis egy olyan beszédtechnika, ami a hangszalagokra plusz terhet ró, az amúgy is beteg hangszalagokat még fokozottabban terheli. Ezáltal a suttogás késlelteti a gyógyulást, sőt akár egy későbbi hangszalag-elváltozásnak - például polipnak vagy hangszalagcsomónak - is táptalajt adhat. Gyulladásnál fontos az is, hogy a beteg gégediétát tartson - ez azt jelenti, hogy kerülni kell a nyálkahártyát izgató dolgokat, a szénsavas italokat, túl forró, túl hideg ételeket és italokat, csípős fogásokat. Emellett természetesen nem szabad dohányoznia sem. A tünetek enyhítésében a langyos, mézes gyógyteák is segíthetnek.

Ha a kiváltó ok polip vagy daganat, akkor a rekedtség orvoslása az alapbetegség műtéti kezelését jelenti. Amennyiben a háttérben egyoldali hangszalagbénulás áll - ilyesmi néha előfordul például pajzsmirigyműtéteknél, nyaki érműtéteknél -, akkor javulást a hangterápia hozhat. Ezt a kezelést orvosi diagnózis alapján logopédus végzi, jellemzően hónapokon keresztül. Ugyancsak a foniátriai, logopédiai kezelés hozhat javulást a diszfóniák esetében is.

Amennyiben egy organikus elváltozás talaján alakul ki helytelen beszédtechnika, az organikus betegség gyógyítása után mindig vissza kell állítani a megfelelő hangtechnikát is, végleges gyógyulást ugyanis csak ez eredményezhet.

A rekedtség gyógyulási esélyei

A rekedtség jellemzően megszűnik az azt kiváltó betegség elmúltával, de előfordul az is, hogy ez az állapot végleges marad. Ez akkor lehet így, ha a rekedtséget idegrendszeri betegségek, így például Sclerosis multiplex, gégedaganatok miatt végzett egyes műtétek, esetleg gégetraumák okozzák. A fejlődési rendellenesség okozta rekedtség szintén nem kezelhető sem hangterápiával, sem gyógyszeresen.

A rekedtség megelőzése

A rekedtséget az azt kiváltó betegségek megelőzésével, illetve azok megfelelő, időben történő kezelésével lehet megelőzni.

A rekedtség szövődményei

A rekedtség egy tünet, így nincsenek szövődményei. Viszont a rekedtséget okozó betegségeknek már lehetnek szövődményei, ezek azonban minden esetben az alapbetegségtől függnek. Ezért is fontos, hogy a tartósan fönnálló tünet okát mindig kivizsgálják, a betegségek kezelését pedig idejében megkezdjék. Ezzel lehet elejét venni annak is, hogy a funkcionális hangképzési zavarok olyan szervi problémát okozzanak, amelyek már csak műtéti úton orvosolhatók.


A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész szakorvosnak.

Hasznos tudnivalók

Ha a rekedtség vírusfertőzéssel vagy náthával indul, akkor a betegnek pusztán a rekedtség miatt három-négy napig orvoshoz sem kell fordulnia, elegendő a hangkímélet és a megfázás tüneti kezelése. Ha viszont a rekedtség hosszabb ideig fennáll, illetve az érintett dohányos, és amiatt kezd el egyre rekedtebben beszélni, akkor mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni.

Kategória: Tüdő- és légúti megbetegedések

Orvost vagy magánrendelőt keresek Rekedtség kezelésére! További kérdésem van Rekedtség témában
Aktuális
Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikumok

Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikus baktériumok nélkül nincs egészséges ember

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukobetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

Kérdése van? Orvosaink válaszolnak!

Dr. Apostol Évabőr-nemigyógyász-kozmetológus szakorvos


Kérdezek tőle

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+29, +35 °C
Minimum:
+18, +23 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt sok lesz a felhő felettünk, csupán rövid időszakokra bukkanhat elő a nap.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag