Fül-orr-gégészeti betegségek

A fül nemcsak a hallás, hanem az egyensúlyérzés szerve is. Leggyakoribb betegségei a középfülgyulladás, a hallójárat-gyulladás, a fülzúgás és a nagyothallás. Az orr a légzés és a szaglás egyik szerve. Feladata a belégzett levegő felmelegítése, szűrése és párásítása. Elhelyezkedéséből adódóan az orr különösen ki van téve a sérülések veszélyének, ezek mellett fertőzésekkel, orrvérzéssel és polipok kialakulásával is számolni kell. A garat a légző- és az emésztőrendszer közös része. A gége a garat és a légcső között helyezkedik el, és a hangszalagokat tartalmazza, tehát a beszéd szerve. A garat és a gége gyakran fertőződik, illetve alakulnak ki bennük gyulladások és nem daganatos jellegű szövetburjánzások.

Látóideg-sorvadás tünetei és kezelése

Mi a látóideg-sorvadás?

Látóideg-sorvadás alatt azt értjük, amikor a látóideg (nervus opticus) valamilyen okból kifolyólag elpusztul. Mindez látásromláshoz, vaksághoz vezet.

Tünetek

A látóideg-sorvadás előfordulása

Rengeteg kiváltó oka lehet a látóideg-sorvadásnak, emiatt előfordulása minden esetben a kiváltó októl, azaz az alapbetegség előfordulási gyakoriságától függ. Ha például a kiváltó ok valamilyen öröklődő betegség, akkor a probléma jellemzően gyerekkorban jelenik meg, míg ha például vérellátási zavar áll a hátterében, akkor inkább idősebb korban fordul elő. A látóideg-sorvadás nem számít extrém ritkának, de azért nem is túl gyakori.

A látóideg-sorvadás okai

Látóideg-sorvadást jellemzően szerzett vagy öröklött szemészeti, neurológiai és belgyógyászati betegségek okoznak, ám azt fontos tudni, hogy ezeknél általában nem a látóideg-sorvadás az első tünet. Mire ez a szimptóma megjelenik, az alapbetegség gyakran már komoly egyéb tüneteket is okoz. Azaz pusztán látóideg-sorvadás miatt senki nem keres föl orvost.
A látóideg-sorvadást okozó öröklődő betegségek közül a legismertebb a Leber féle atrophia, ami egy mitokondriális öröklődő betegség. Ennek egyik tünete az idegsorvadás. Vannak olyan öröklődő anyagcsere-betegségek is, amelyeknek szintén részjelensége, egyik tünete a látóideg-sorvadás. Ilyen a mucopolysaccharidosis és a Tay-Sachs betegség. Látóideg-sorvadás öröklődő neurológiai betegségek egyik tünete lehet, ezek közül a spinocelleberális ataxiát és a Friedreich-ataxiát lehet kiemelni. Vannak olyan öröklődő retinabetegségek is, amelyek együtt járhatnak látóideg-sorvadással.
Állhat a háttérben olyan nem öröklődő, felnőttkori belgyógyászati betegség, mint például a szarkoidózis. Szerzett neurológiai betegségek szintén állhatnak a látóideg-sorvadás hátterében. Ezek közül a sclerosis multiplex emelhető ki. A hormonbetegségek közül leginkább a pajzsmirigy megbetegedésekhez társuló endokrin orbitopathia okozhat látóideg-sorvadást. Ennél a betegségnél a tekintet megváltozik, a szemgolyó kiguvad. Ha ez tartósan fennáll, akár idegsorvadás is kialakulhat.
A tartósan fennálló, nem beállítható magas vérnyomás szintén kiválthat ilyen szövődményt.
A szem keringési zavarai vagy az azt ellátó artéria elzáródása (ami stroke-hoz is társulhat) szintén vezethet látóideg-sorvadáshoz. Ez amiatt történhet meg, mert a szemet ellátó erek az agyi érrendszerből származnak, így ha azok sérülnek, sérülhet a szem-, és azzal együtt a látóideg vérellátása is. Látóideg-sorvadást okozhat az agy vénás keringési zavara is, ami a tartós nyomásnövekedés miatt károsíthatja ezt az ideget.
Az artériás rendszer gyulladásos betegsége, az úgynevezett arteritis szintén okozhat idegsorvadást, amennyiben megtámadja a szem vérellátásáért felelős kisereket. A koponyaűri nyomásfokódás miatt vezethet látóideg-sorvadáshoz a hydrocephalus (vízfejűség) is. Ennél a betegségnél az agyat körülvevő folyadék (liquor) elfolyása akadályozott, emiatt az felszaporodik, a nyomás pedig megnő.
A szemészeti betegségek közül a zöldhályog (glaukóma) emelhető ki, a problémát ez esetben is az okozza, hogy a szemben ismétlődően megnő a nyomás.
Okozhatja a tünetet olyan agydaganat, koponyaűri daganat is, ami nyomja a látóideget, ezáltal pedig tönkre is teszi azt. Olyan daganatok is kiválthatnak látóideg-sorvadást, amelyek az ideget közvetlenül nem nyomják, viszont koponyán belüli nyomásfokozódást okoznak, és ezzel károsítják az ideget. Ehhez azonban mindenképpen idő kell, aligha képzelhető el, hogy daganat esetében a betegnek ez legyen az elő tünete.
A látóideg különböző eredetű gyulladásai, azok maradványtünetei ugyancsak okozhatnak idegsorvadást. A szifilisz is vezethet látóideg-sorvadáshoz.
Besugárzás, például agydaganat miatti sugárterápia ugyancsak okozhat ilyen károsodást.

A látóideg-sorvadás tünetei

A látóideg-sorvadás tünete a látásromlás, a betegek emiatt keresik fel az orvost.
Emellett mindig kísérő tünet a kiváltó betegség okozta egyéb szimptóma. Ha a látóideg már teljesen elsorvadt, a beteg pedig már nem lát a szemére, nem látja a fényt, pupillamerevség is kialakul nála. Az, hogy fájdalom jelentkezik-e, mindig a kiváltó októl függ. Egy növekvő daganat például okozhat fájdalmat is, ahogyan egy gyulladás is.
A látóideg-sorvadás tünete a látásromlás, a betegek emiatt keresik fel az orvost.
A látóideg-sorvadás tünete a látásromlás, a betegek emiatt keresik fel az orvost.

A látóideg-sorvadás diagnózisa

A diagnózis felállítása teljes szemészeti vizsgálattal történik. Ennek során megvizsgálják a szemfeneket, a látásélességet, a látóteret, a szemmozgásokat, pupillareakciókat. Ha a látóideg már elpusztult, az orvos a szemfenéken lévő papillát halványnak, fehérnek látja. Amennyiben a diagnózis felállításához szükséges, CT és MR vizsgálat is készülhet, például daganat fennállásának gyanúja esetén. Ha a szem működését is vizsgálni szeretnék, különböző elektrofiziológiai vizsgálatokat, így például úgynevezett vizuális kiváltott válasz (VEP) vizsgálatot is végeznek. Érfestéses vizsgálattal nézhetik az erek átjárhatóságát is.

A látóideg-sorvadás kezelése

A már elhalt látóideget nem lehet meggyógyítani, elsorvadását csak megelőzni lehet azzal, hogy az azt károsító alapbetegséget megfelelően kezelik. Ha a sorvadást például tumor okozza, akkor annak eltávolításával meg lehet állítani ezt a folyamatot. A zöldhályog esetében az ismétlődő rohamok, ismétlődő nyomásfokozódás miatt alakul ki a látásromlás, amikor pedig a látóideg elhal, a beteg megvakul. Emiatt ennek a betegségnek a karbantartása ugyancsak fontos.

A látóideg-sorvadás gyógyulási esélyei

A gyógyulás esélye minden esetben az idegsorvadást okozó alapbetegségtől, annak kezelhetőségétől függ.

A látóideg-sorvadás megelőzése

Az idegsorvadás megelőzését az segítheti, ha kiváltó okait megelőzik, mihamarabb kezelni kezdik, illetve karbantartják.

A látóideg-sorvadás szövődménye

A látóideg-sorvadás vaksághoz vezet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Vida Zsuzsanna neurológus főorvosnak.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.