Bőr- és nemi betegségek

Az emberi szervezet legnagyobb szerve a bőr, amely a test felszínét a külvilág felé fedi. Egy felnőtt embernél 1,6-1,8 négyzetméter, a testsúly 15 százalékát teszi ki. Sokrétű feladatot ellátó, bonyolult szerv, működése az élet sok szempontjából pótolhatatlan. Betegségei amellett, hogy kellemetlenek, de jól láthatók, feltűnőek is, nemcsak egészségi, hanem esztétikai, lelki problémát is jelentenek. A bőr és a szervezet egyéb részeinek szoros kapcsolata miatt a bőrbetegségeknek csupán egy része önálló bőrelváltozás , jelentős részük a szervezet egyéb betegségével függ össze.

Kaposi-szarkóma tünetei és kezelése

Mi a Kaposi-szarkóma?

A Kaposi-szarkóma (angioszarkóma idiopathicum haemorrhagicum Kaposi) éreredetű, bőrtumorokkal járó daganatos megbetegedés. A kórkép első leírója Kaposi Mór magyar származású bécsi bőrgyógyász volt, aki 1862-ben foglalta össze a tüneteket. A betegséget idős férfiaknál észlelte, akiknek kezén és lábán kicsiny, 2-3 mm-es, vörös, bíborszínű vagy barnás, fájdalmas csomók jelentkeztek. A megbetegedés lassú lefolyást mutatott, 5-10 év alatt vezetett halálhoz, de olyan esetek is ismertek voltak, ahol a betegség felismerését követően a beteg még 25 évig élt.

Tünetek

A Kaposi- szarkóma előfordulása

A Kaposi-szarkómának ma négy formája ismert. A Kaposi Mór által leírt kórképet klasszikus típusnak nevezik, amely idős férfiak betegsége. Igen ritka, rendszerint lokalizált formában lép fel a Földközi-tenger környéki idős emberekben.
Második formája az afrikai típus, amely sötétbőrű, afrikai fiatalemberek és gyermekek körében fordul elő. A harmadik forma a szervátültetésen átesett, immunszupprimált, azaz legyengült immunrendszerű betegben alakul ki.
A betegség negyedik formája AIDS-hez társul, körülbelül 17.000 HIV-fertőzésre esik egy Kaposi-szarkómás megbetegedés.

A Kaposi- szarkóma okai

A Kaposi-szarkóma oka, sőt még a betegség természete is nagyrészt ismeretlen. A bizonyítékok többsége arra utal, hogy a daganat a bőr ereit bélelő laphámsejtekből alakul ki, de hogy ezek ér- vagy nyirokér eredetűek-e, még nem egyértelműen eldöntött. A vírusos eredet mellett szól, hogy több típusában sikerült kimutatni a Humán Herpes Vírus 8-at.
A Kaposi-szarkóma főként az idős férfiak lábán megjelenő betegség
A Kaposi-szarkóma főként az idős férfiak lábán megjelenő betegség

A Kaposi-szarkóma tünetei

A betegség I. stádiumában vörös foltok jelennek meg a bőrön, melyeket tágult, szabálytalan alakú véredények alkotnak. Egy anatómiai régióban kevesebb, mint 10 góc látható. Később a folyamat kiemelkedik a bőrből, élénkvörös plakknak nevezett folt jelenik meg, majd a bőrelváltozások csomókká alakulnak, daganatszerűvé válnak. A betegség II. stádiumában a bőrelváltozások elterjednek, két vagy több anatómiai régióban is megjelennek, és számuk egy régióban meghaladja a tizet. A III. vagy zsigeri stádiumban a nyirokcsomók, a gyomor-béltraktus és a tüdő válik érintetté. A IV. stádiumban bekövetkezik a bőr és a zsigerek daganatos beszűrődése. Előfordul, hogy a beteg különböző elváltozásai más-más stádiumban vannak.
AIDS-es betegekben ezen klasszikus elváltozások bármely testrészen megjelenhetnek. A betegség gyorsan szóródik, azaz az egész szervezetre kiterjed. A bőrön kívül leggyakrabban a gyomor-béltraktus, a nyirokcsomók, a tüdők és a lép érintett. A Kaposi-szarkóma legsúlyosabb szövődménye a daganatszövetből eredő, nemritkán halálos kimenetelű vérzés

A Kaposi-szarkóma diagnózisa

A Kaposi-szarkómát általában bőrgyógyász észleli. Szövettanilag az erek és hajszálerek körüli kötőszövet rosszindulatú, többgócú sejtburjánzása látható. Ezek az elváltozások a bőrben és a belső szervekben egyaránt előfordulhatnak.

A Kaposi-szarkóma kezelése

A lassan előrehaladó betegség kezelése lényegében tüneti. A fájdalmatlan felszínes bőrelváltozások megfagyaszthatók, ún. elektrokoagulálással - két elektród segítségével az eltávolítandó szövet sejtjeinek fölhevítésével, a fehérjék összecsapásával sejtpusztulást előidéző, egyben a kapillárisokat is elzáró, vérzés mentes eljárás - lézerrel, illetve elektronsugárzással kezelhetők. A sejtpusztulással járó szövetsérülések az alkalmazott kezelés hatására elhalványodnak és ellapulnak. Sugárkezelést a jól hozzáférhető, továbbá térszűkítő folyamatok esetén végeznek. Lézersebészeti módszereket leginkább a szájüreg és a garat elváltozásainál alkalmaznak.
A betegség előrehaladottabb stádiumában megpróbálható az érképződést gátló kezelés, majd citosztatikumok alkalmazása, ez utóbbi azonban nagy odafigyelést igényel, lévén tovább gyengíti a beteg immunrendszerét.
Az AIDS-hez társuló Kaposi-szarkóma kezelése általában csak időnkénti megfigyelést jelent, mert HIV-fertőzötteknél a Kaposi-szarkóma lefolyását az immunszuppresszió mértéke szabja meg, ami az opportunista - azaz a legyengített immunrendszerű emberben megjelenő - fertőzések gyakoriságát is meghatározza. A Kaposi-szarkóma kezelése nem hosszabbítja meg a betegek életét, mert a kórlefolyást elsősorban a fertőzések szabják meg. Ennek ellenére azért igyekeznek kezelni.
Az AIDS-hez társuló agresszívebb formát mono- vagy kombinált kemoterápiával kezelik. Próbálkoztak ezen szerek közvetlenül a daganatos sejtpusztulásos területre való adásával is, amelyek szintén jó hatásúnak bizonyultak.

A Kaposi-szarkóma gyógyulási esélyei

A Kaposi-szarkóma klasszikus formájára a betegség rendkívül lassú lefolyása jellemző, és mivel a belső szerveket, zsigereket nem érinti, a betegek életkilátásai rendszerint jónak mondhatók.
Az immunszuppresszióval járó, valamint az endémiás formák prognózisa rosszabb. A betegség gyorsan generalizálódik, elterjed. A bőrön kívül a belső szervek is érintettek. A Kaposi-szarkóma legsúlyosabb szövődménye rendszerint a daganatszövetből eredő vérzés, amely nem ritkán halálos kimenetelű lehet.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.