Meixner Zoltán

Ha valaki olyan balesetet szenved, vagy olyan betegség éri, amelynek következtében az agyi funkciói jelentős része leáll, tartósan öntudatlan állapotba, azaz kómába kerülhet. A kómából való visszatérés kétséges. Egy idő után azonban dönteni kell a beteg sorsáról, akinek a teste eközben gépek segítségével vagy vegetatívan funkcionál.

Akkor szoktunk átölelni másokat, amikor izgatottak, boldogok vagy szomorúak vagyunk, illetve megpróbálunk vigaszt nyújtani. Kutatások kimutatták, hogy az ölelés egészségesebbé és boldogabbá tesz bennünket. Az ölelés az egyik leghatékonyabb, legpozitívabb emberi megnyilvánulás. De mennyire van szükségünk belőle?

A testünk által termelt váladékokat szükségesnek, de viszolyogtatónak vagy egyenesen undorítónak tartják a legtöbben. Pedig valójában szuperanyagokkal állunk szemben, amelyek fontos szerepet töltenek be a szervezetünk jó működésében és a külső támadások elleni védekezésben.

Azt gondolnánk, hogy az életünk eseményeiről minden ember agya azonos módon készít rövid-, majd hosszútávú emlékeket, beleértve az információszerzés és tanulás különféle aktusait is az olvasástól a digitális pletykálkodásig. Csakhogy a férfiak és a nők ebben nagyon is különböznek.

Az elvesztett ujjak, fülek és a többi függelékünk újracsatlakoztatásával foglalkozó mikrosebészek számára a piócák felbecsülhetetlen értékű orvostechnikai "eszköznek" számítanak. Nélkülük egyes esetekben sokkal nehezebb volna a sebek gyógyulása.

Biológusok azt a célt tűzték ki, hogy székletminták elemzésével kiderítik, miért élnek az éppen fellelhető mikrobák az adott ember bélrendszerében, s ehhez mi köze van annak, hogy hol él valaki, vagy mit eszik. Sőt a minták elemzésével olyan információkhoz szeretnének jutni, amelyek rávilágítanak a páciens várható betegségeire. A projekthez ma már bárki csatlakozhat a világon.