A telítetlen zsírsavak kiskátéja

Kiss Verus

Valószínű, a reklámszövegekből már ismerős lehet a címbéli elnevezés, de hogy valójában mit is jelent a "telítetlen zsírsav" kifejezés, abba már nem mélyedünk el. Ideje pótolni ezt az elmaradást: mindent a telítetlen zsírsavakról.

Jó tudni!

Az étkezésünkben felhasznált zsiradékok és olajok közös tulajdonsága, hogy mind-mind a glicerin zsírsavakkal alkotott észtere (trigliceridek).

A fehérjékhez, szénhidrátokhoz hasonlóan a zsírok az alapvető makrotápanyagaink közé tartoznak, szervezetünkbe való bejutásuk életfeltétel. A szervezet energiaforrásának 15-40 százalékát a zsírok teszik ki, nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedben egyre nagyobb kampány indult annak érdekében, hogy a zsírfogyasztással, annak helyes összetételével kapcsolatos egészségügyi információk minél több emberhez eljussanak. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen zsírból, zsírsavból mennyi jut a szervezetünkbe, hiszen típusonként eltérő élettani hatással bírnak.
Az ártalmas zsírsavak csoportjába soroljuk az ún. telített- és a transzzsírokat (ezek felelnek a magas koleszterinszintért, az érelmeszesedésért és a daganatos betegségek kialakulásáért), míg élettanilag az egyszeresen és a többszörösen telítetlen zsírsavakat ítéljük hasznosnak. Az emberi test képes az összes szükséges zsírsav előállítására, kettőt kivéve: a linolénsavat (LA), amely egy omega-6 zsírsav, valamint az alfa-linolénsavat (ALA), mely egy omega-3 zsírsav. Ennek ellenére a zsírsavakat - elsősorban - különböző növényi és állati zsiradékok formájában (zsírok, olajok) vesszük magunkhoz.

A kötés a lényeg?

A zsírokat kémiai szerkezetük, a bennük lévő fő alkotórészek, a zsírsavak szerkezete alapján több csoportba oszthatjuk. A telített, az egyszeresen, illetve a többszörösen telítetlen zsírok a molekuláikban található zsírsavak szénláncában levő, ún. kettős kötés (a kettős kötés olyan kémiai kötés a vegyületekben, amelyet négy elektron hoz létre), valamint a hidrogén mennyiségében különböznek egymástól. A telítetlen zsírsavakban például - a telítettekkel szemben - egy vagy több kettős kötés van (a legtöbb zsírsav 0-6 telítetlen kötéssel rendelkezik), bennük található a legkevesebb hidrogén. A telített zsírokban a szénlánchoz olyan sok hidrogénatom kapcsolódik, amennyi csak lehetséges - a lánc tehát hidrogénatomokkal telített.

Az osztályzásnak itt azonban nincs vége: a többszörösen telítetlen zsírsavakat is tovább bonthatjuk, omega-3 és omega-6 zsírsavakra. Köztük is alapvető kémiai különbség van: az első kettős kötés molekulán belüli helyzete mindegyiknél más, melyre elnevezésük is utal, attól függően, hogy az a bizonyos kötés a lánc hányadik szénatomjánál helyezkedik el. A görög ábécé utolsó betűje, az omega is erre utal: a szénhidrogénlánc végétől számított 3. és 4. illetve 6. és 7. szénatom között tartalmazzák az utolsó kettős kötést.

Törések a szénláncon

Az egyszeresen telítetlen zsírsavakra jellemző, hogy két hidrogénatom levált két egymást követő szénatomról a lánc közepén. Ennél a kötésnél kettős kötés alakul ki, ami megtöri a láncot: ezért az egyszeresen telítetlen zsírsavak kevésbé szilárdak, és már szobahőmérsékleten is megolvadnak (ilyen például az avokádóolaj, a mandulaolaj és az olívaolaj). Még több hidrogénatom válik le a többszörösen telítetlen zsírsavak esetén a szénláncról (minél több, annál több törés van benne), ezért folyékonyabb az ilyen típusú zsiradék (ilyen a halolaj, a napraforgóolaj és a lenmagolaj).

Egy, két há...

  • Az olajsav egy kettős kötést tartalmaz: ez az esszenciális zsírsav legnagyobb mennyiségben a növényi olajokban található meg (pl. olívaolaj)
  • A linolsav két kettős kötéssel bír, megtalálható a lenolajban, a gyapotmagolajban és a mákolajban.
  • A linolénsav három telítetlen kötésből áll össze, és legnagyobb arányban a lenmagban, a lenmagolajban, a repceolajban, a dióban és a zöld leveles növényekben található meg.
  • Az arachidonsav négy telítetlen kötéssel büszkélkedhet, elsősorban a hús és halételek zsíros részében (főleg a vörös húsokban) található esszenciális zsírsav.
  • Ötszörösen telítetlen az eikozapenténsav (EPA), mely szintén fontos esszenciális zsírsavunk a halolajban, a friss algában és kagylóban fordul elő, és szintén ilyen szerkezetű a dokozapenténsav is.
  • Hatszorosan telítetlen az ún. dokozahexaénsav (DHA) előfordulási helyei ugyanazok, mint az ötszörösen telített EPA esetén.
Életmódváltók

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaDaganatos betegségek

A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaJó néhány testi tünetnek nem tanúsítunk túl nagy jelentőséget

Az alvással így manipulálhatnak minketAlvás

Az alvással így manipulálhatnak minketMi történik velünk, ha nem alszunk?

A szemszárazság enyhítéseSzemszárazság

A szemszárazság enyhítéseMilyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreKegel-gyakorlat

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreLássuk, hogyan végezhetik el a férfiak a hasznos tréninget!

Ételek nátha és megfázás ellenNátha

Ételek nátha és megfázás ellenAz ősz és a tél hagyományosan a megfázás és nátha időszaka is

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Hidegfront

Maximum:
+3, +8 °C
Minimum:
+2, +7 °C

Hazánkban szerdán délelőtt északnyugaton, nyugaton felszakadozik a felhőzet, másutt még erősen felhős lesz az ég, délen és keleten helyenként még eső, zápor várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag