Shaul Shalvi, az Amsterdam Egyetem és Yoella Bereby-Meyer, a Ben Gurion Egyetem kutatója ennek a kérdésnek járt utána. Korábbi kutatások szerint az egyének elsősorban érdekből hazudnak, vagyis amiatt az ösztön miatt, ami a saját érdekeinket szolgálja. Azt is kimutatták ugyanakkor, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel hazudnak, ha a hazugságot saját maguk számára igazolni is tudják. A kutatók ezeket a megállapításokat szem előtt tartva végezték el kísérletüket. Úgy gondolták, hogy több befolyásoló faktor is fontos szerepet játszhat még, mint például az idő szorítása. Az emberek szerintük hajlamosabbak ugyanis hazudni akkor, ha munkahelyükön nagy nyomás alatt, idő szorításában kell egy pénzjutalommal járó döntést meghozniuk.
Ennek ellenkezőjét is feltételezték, vagyis ha nincs sürgető tényező, és nem tudják racionalizálni tettüket, az emberek kevésbé valószínű, hogy hazudni fognak . A kutatók 70 résztvevőt vontak be két kísérletbe, akiknek hazugságra való hajlamát a feladatok előtt tesztelték. A résztvevőknek ezután mindkét feladat eredményeiről lehetőségük volt hazudni, úgy, hogy nem tudták, a valós eredményekről a szakemberek pontos adatokkal rendelkeznek.
Az eredményekből kiderült, hogy mindkét feladat esetében többnyire akkor hazudtak a résztvevők, ha kevés idejük volt rá. Azok a résztvevők ugyanis, akik semmiféle időkorlátot sem kaptak, nem is hazudtak. "Az emberek általában tudják, hogy nem helyes hazudni, egyszerűen csak időre van szükségük, hogy jól cselekedjenek" - magyarázta Shalvi.
A szakemberek szerint ezért az üzleti életben, de a személyes kapcsolatokban is fontos, hogy ne szorítsuk sarokba a másikat az idő hiányával.
