Kialvatlanság: a fáradtságra is érvényes a placebohatás

Christina Draganich és Kristi Erdal, a kutatás két vezetője két csoportba osztott 164 egyetemistát. Mindkét csoport tagjainak adtak egy speciális szerkezetet, melyről úgy tudták, hogy méri és elemzi az agyhullámaikat, így másnap megtudhatják, pontosan mennyit és mennyire mélyen aludtak.

Az alváshiány az egyik legsúlyosabb egészségügyi probléma napjainkban: bármennyire is úgy gondoljuk, hogy a fáradtságon kívül nem lesz következménye, hosszú távon növeli a krónikus betegségek kockázatát. A részletekért kattintson ! A kísérlet másnapján az egyik csoport tagjainak azt mondták, hogy a mélyalvásban töltött idő az átlagosnál magasabb volt (28,7 százaléka az összes alvásidőnek), a másik csoportnak pedig azt, hogy a mélyalvásban töltött idő az átlag alatti, mindössze 16,2 százalék volt.

Azok a diákok, akiknek azt mondták, hogy az alvásuk jobb minőségű volt, sokkal jobban teljesítettek egy kognitív képességeket mérő teszten, mint a másik csoport tagjai. A kutatók szerint ez a jelenség az „alvási placebó”-nak nevezett hatásnak köszönhető. Vagyis, az is befolyásolja, mennyire érezzük magunkat fáradtnak vagy frissnek, hogy mennyire hisszük el, hogy kipihentük magunkat.

Mint ez a kísérlet is bizonyította, a placebohatás nemcsak a gyógyszerek esetében működik. Néhány évvel ezelőtt szállodai szobalányoknak azt mondták, hogy a munkájuk során végzett fizikai tevékenység az egészségüknek is jót tesz. Ennek hatására a szobalányok többet fogytak és a vérnyomásuk is alacsonyabb lett , mint azoknak a kolléganőiknek, akiknek nem mondták el ugyanezt.

Ha tehát következő éjjel jobban kipihenni magunkat!

Ez is érdekelheti

ugatás

Miért ugatnak a kutyák alvás közben?

kromoszóma-rendellenesség

Nem érez éhséget, fájdalmat és fáradtságot a fiatal lány

placebo

Meglepő tények, amelyeket nem tudtál a placebóról

kevés alvás

Ezért fontos, hogy még éjfél előtt lefeküdj