A szívbetegségek és a rosszindulatú daganatok után a harmadik leggyakoribb halálok a stroke a fejlett világban. Ahogy a szív infarktusakor, úgy az agyi infarktus során is a nem megfelelő vérellátás idézi elő a kritikus állapotot. Szervezetünk minden sejtjének a vér szállítja el a szükséges oxigént, valamint a tápanyagul szolgáló cukrot. Ha azonban érszűkület, vagy egy vérrög okozta akadály képződik az érben, úgy a tápanyag nem jut el a megfelelő helyre, és a szövetek egy része elhal. Agyunkban ezt a folyamatot iszkémiás stroke-nak nevezzük, ami a stroke-os esetek 80 százalékát teszi ki. Ha a szövetek azért nem jutnak megfelelő mennyiségű tápanyaghoz, mert az agyi artéria megreped és vérzik, úgy vérzéses stroke-ról, vagyis agyvérzésről beszélhetünk.
A stroke kezelésekor az idő rendkívül fontos tényező
A stroke bármely életkorban előfordulhat, azonban 45 év felett válik egyre gyakoribbá, a fő kiváltó okok a különböző korcsoportokban változnak. Jóval nagyobb az előfordulása a dohányosok körében, ez a káros szenvedély akár meg is négyszerezheti a betegség kialakulásának esélyét. Kezeletlen cukorbetegség és magas vérnyomás is elősegítheti a stroke kialakulását, valamint az alkoholisták körében is gyakoribb az agyi infarktus. A vérnyomás hirtelen lezuhanásával kialakulhat úgynevezett határzóna-infarktus, ezt szívritmuszavar is okozhatja többek között. A szívbetegek emiatt a stroke szempontjából is veszélyeztetettnek tekinthetőek.
A stroke kezelésekor az idő rendkívül fontos tényező, hiszen minél később sikerül helyreállítani a megfelelő oxigén és tápanyagellátást, annál nagyobb terület hal el az agyszövetben. A betegség jellegzetes tüneteit észlelve mielőbb orvosi segítséget kell kérni!
