A terhes nők ettől rettegnek

A vetélés a mai napig a tabutémák közé tartozik, amelyről ráadásul kevés információ és annál több tévhit kering. Az alábbiakban igyekszünk tiszta vizet önteni a pohárba.

Tévhit: a vetélés ritka

Spontán vetélésnek nevezik, amikor a terhesség a 20. hét előtt megszakad, illetve azt is, amikor az időpont későbbi, de a magzat súlya 500 grammnál kisebb. Vetélés szempontjából a terhesség 24. hete tekinthető vízválasztónak - onnantól már szülésről beszélünk.

Egy amerikai felmérés szerint az emberek többsége úgy gondolja, hogy a terhességek maximum 5 százaléka végződik vetéléssel , ennél azonban jóval gyakoribb jelenségről van szó. A klinikailag felismert terhességek esetében 8-20 százalékos arányban fordul elő spontán vetélés. Azoknál a nőknél, akik korábban már szültek, körülbelül 5 százalék a magzat elvesztésének veszélye. A terhesség 15. hete után a vetélés kockázata körülbelül 0,6 százalékra csökken.

Tévhit: a kismama hibája, ha elvetél

Az egyik legkárosabb tévhit, hogy a vetélés a legtöbb esetben a várandós nő hibája. Egy 2003-as amerikai felmérésen a válaszadók többsége a kismama nem megfelelő életmódját okolta. A valóság azonban az, hogy a vetélés hátterében csak nagyon ritkán áll a terhes nő valamilyen cselekedete. A magzatelvesztések körülbelül 60 százaléka valamilyen kromoszóma-rendellenesség miatt történik.

Tévhit: az elesés vetélést okoz

Tényezők, amelyek megnövelhetik a vetélés kockázatát

bizonyos betegségek (például a súlyos cukorbetegség, PCOS, Turner-szindróma, Hashimoto-betegség, pajzsmirigy-alulműködés)

súlyos fertőzéses megbetegedések

komoly fizikai sérülések

a megtermékenyített petesejt abnormálisan megnövekedett kromoszómaszáma

két vagy több vetélés egymás után a korábbiakban

rendszeres és nagy mennyiségű alkohol és/vagy kábítószer fogyasztása

rendszeres dohányzás

40-45 éves kor fölött vállalt terhesség

extrém túlsúly

antifoszfolipid szindróma ( APS )

méhfejlődési rendellenességek

autoimmun eredetű újszülöttkori trombocitopénia

Sokan úgy gondolják, hogy a legtöbb terhesség a várandós nő elesése vagy sérülése következtében szakad meg. A vetélések legnagyobb része azonban a terhesség első három hónapjában következik be, amikor a méh helyzete és a magzat apró mérete miatt elég kicsi az esélye annak, hogy egy esetleges esés a születendő gyermek elvesztésével járjon. A terhesség későbbi szakaszaiban viszont már nagyobb problémákat okozhat egy hasi sérülés.

Tévhit: a sok stressz vetélést okozhat

Az emberek több mint 70 százaléka tényként kezeli az állítást, miszerint a stressz és a gyakori vitatkozás a magzat elvesztéséhez vezet. Pedig ennek sem biológiai, sem tudományos alapja nincs. Bár a fokozott stressz valóban nem tesz jót egy kismamának, ez azonban nem kizárólag a várandósokra igaz: a folyamatos feszültség minden ember egészségére káros.

Tévhit: a fogamzásgátló tabletta növeli a vetélés esélyét

A fogamzásgátlók 10 leggyakoribb mellékhatása - részletek itt .

Meglepően sokan vélik úgy, hogy nagyobb a vetélés rizikója, ha a nő korábban fogamzásgátló tablettát szedett. Kutatások azonban bebizonyították, hogy nem befolyásolja sem a vetélés, sem a születési rendellenességek kockázatát, ha valaki közvetlenül a fogamzásgátló elhagyása után vagy a tabletta szedése mellett esik teherbe.

Forrás: care2.com