Parkinson-kór: egy magyar beteg tapasztalatai

A Parkinson-kórt általában a kézremegéssel kapcsolják össze, holott a betegek 30 százalékánál egyáltalán nem jelentkezik ez a panasz. Elsősorban a 65 év felettieket érinti, de az utóbbi években egyre több fiatalnál is diagnosztizálják. Neurológussal és beteggel is beszélgettünk a Parkinson világnapon.

A reszkető bénulásként is hívott Parkinson-kór kapcsán a legtöbben egy állandó ápolásra szoruló, idős emberre asszociálnak, akinek a folytonos kézremegés miatt a legalapvetőbb feladatok is kihívást jelentenek. Ennél azonban jóval összetettebb a betegség mind életkorbeli előfordulása, mind pedig jellegzetes tünetei tekintetében. 1997 óta április 11-én tartják a Parkinson-kór világnapját, ennek alkalmából neurológus szakemberrel, illetve beteggel is beszélgettünk a betegség kialakulásáról és a modern kezelési lehetőségekről.

Teljes élet Parkinson-kórral

Az imént felvázolt kép szöges ellentétére példa Komlósi Zsolt. A férfinál kilenc éve, 58 éves korában diagnosztizálták a Parkinson-kórt, és a gyógyszeres kezelésnek, illetve életmódváltásának köszönhetően ma is teljes életet él: mindennap tornázik, kirándul a családjával, kórusba jár, és nyugdíjaztatása ellenére órákat ad a Miskolci Egyetem olajmérnökeinek. A betegséggel járó több tucatnyi tünetből 1-2 jelentkezik nála időnként: picit nehezebben lépked, és a kézremegése is ki-kiújul. Semmi olyant nem tapasztal ugyanakkor, amely a hétköznapi életét befolyásolná. 

A Parkinson-kór gyógyíthatatlan betegség. A kezelésére feljogosított egészségügyi intézetek feladata a tünetek enyhítése, az életminőség javítása, a betegség előrehaladásának (progressziójának) lassítása. Kialakulásáról, kezeléséről bővebben az alábbi cikkünkben olvashat!

Már a betegség diagnosztizálása előtt is járt neurológiai szakrendelésre, jobb kezében ugyanis régóta tapasztalt remegést, illetve szaglása is jelentősen leromlott. "Több orvost is felkerestem a tünetekkel, ők azonban mindig azzal nyugtattak meg, hogy nem Parkinson-kór áll a tünetek mögött. Végül a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikáján egy háromnapos kivizsgálást követően állították fel a diagnózist" - mondta el portálunknak Komlósi Zsolt. "Eleinte nagyon nehéz volt beletörődni, hogy egy gyógyíthatatlan betegséget diagnosztizáltak. Fontos azonban, hogy lekössük magunkat a mindennapokban, és ne a betegségre koncentráljunk. Nem jó, ha környezeted folyton betegként kezel, mert akkor te is betegnek érzed magad" - tette hozzá.

A betegek harmada soha nem remeg

"A betegség legkoraibb tünetei az úgynevezett nem-motoros tünetek, például szagláscsökkenés, székrekedésre való hajlam, pánikzavar, depresszió és alvászavar. Ezek a tünetek azonban nem specifikusak, diagnózist ezért csak a motoros tünetek alapján lehet felállítani" - mondta el a HáziPatika.com megkeresésére Dr. Takáts Annamária neurológus, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika Parkinson-kór és Mozgászavarok Ambulancia főorvosa. Hozzátette: ugyan a köztudatban a Parkinson-kórt a kézremegéssel kapcsolták össze, ez a tünet nem minden esetben jelentkezik, a betegséggel diagnosztizáltak 30 százaléka egyáltalán nem tapasztal remegést. Általánosabb a beteg mozgásának belassulása, járása ugyanis megváltozik, jellemzően csoszogni kezd, testtartása pedig merevvé válik. Emellett a finom, ritmikus mozgásokat igénylő feladatok okoznak gondot neki (például a fogmosás, a borotválkozás vagy a keverés). Sokan panaszolják, hogy ügyetlenebbé válnak, többször elejtenek dolgokat, vagy például nehezebben tudnak felállni kipárnázott székekből. 

A Parkinson-kór általában 60-65 éves kor felett jelentkezik
A Parkinson-kór általában 60-65 éves kor felett jelentkezik, de fiatalabbaknál is egyre gyakoribb

Az utóbbi évtizedekben Magyarországon is emelkedett az átlagéletkor, ami miatt több, főként idősebb korra jellemző betegség előfordulása megnőtt. A Parkinson-kór azonban a fiatalabbak körében is egyre gyakoribb. "Jellemzően 60-65 éves kor felett jelentkeznek a betegség első tünetei, sajnos azonban egyre több fiatalnál diagnosztizáljuk. A fiatalkori előfordulás esetén általában a genetikai hátteret vizsgálják az orvosok, illetve bizonyos civilizációs ártalmak is okolhatóak, egyértelmű magyarázat azonban nincs a megnövekedett esetszámra" - nyilatkozta Dr. Takáts Annamária. 

Tánccal a Parkinson-kór ellen

A kezelésekben a hetvenes évek elején történt hatalmas áttörés, ekkor sikerült  ugyanis az első olyan gyógyszert kifejleszteni, amellyel a betegségben hiányzó dopamin pótolható. Számtalan készítmény került azóta a patikák polcaira, amelyek a tünetek kezelésére és a betegséggel járó leépülési folyamatok lassítására szolgálnak. Sajnos azonban a betegség a mai napig nem gyógyítható, csupán tüneti kezelése ismert. A nem-motoros tünetek, illetve a késői stádiumban előforduló szellemi hanyatlás enyhítésében is számos kihívással kell még szembenéznie az orvostudománynak. Ezek ugyanis nem a dopaminhiánnyal hozhatóak összefüggésbe - mondta el a neurológus. 


Nehéz életmódbeli tanácsot adni a Parkinson-kór megelőzésére, mivel egy kicsit máshogy "működik" a legtöbb ismert betegségnél. Bizonyos káros szenvedélyek, amelyek a legtöbb betegség kialakulásában rizikófaktort jelentenek, ez esetben éppen fordított hatást váltanak ki. Kimutatták például, hogy a Parkinson-kór nagyobb arányban érinti a nemdohányos embereket, mint a cigarettázókat. A rendszeres (és mértékletes) vörösborfogyasztás is védhet a betegségtől bizonyos kimutatások szerint. A neurológus hangsúlyozta: ezek hallatán hiba lenne azonnal cigarettáért és alkoholért nyúlni. Egyrészt, mert ezek a káros szenvedélyek számtalan súlyos betegség kialakulásáért felelősek, másrészt pedig azért, mert a Parkinson-kórtól nagy valószínűséggel nem maga a vörösbor és a cigaretta véd meg, inkább a rendszeres fogyasztásukkal járó életvitel csökkenti a kialakulás kockázatát. 

Nem úgy a tánc, amelyet kimondottan javasolnak minden parkinsonos betegnek. "A kezelésben nagy szerepe van a fizioterápiának, illetve minden olyan mozgásformának, amely valamilyen ritmikusságot követ. A tánc a mozgás és a zene ritmusának összehangolása, ami jelentősen javíthatja a betegek állapotát. Mi a klinikán a Kodály-módszert alkalmazzuk egy kiváló énektanárral, aki a ritmust, az éneket és a táncot is a gyógyulás szolgálatába állítja" - mondta el Dr. Takáts Annamária.

A tánc a sport egyik legszórakoztatóbb formája, amelyet bárki bármilyen életkorban elkezdhet. Kellemes időtöltés, ráadásul számos egészségügyi előnye is van - fizikailag és szellemileg egyaránt. A tánc egészségügyi előnyeiről bővebben az alábbi cikkünkben írtunk!

Mindent jól tud a köhögésről?

VideóRendelő: Igaz, hogy este 6 után már nem szabad enni?

További cikkek
Hozzászólások

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+5, +10 °C
Minimum:
+1, +6 °C

Hazánkban szombaton délelőtt továbbra is sok lesz felettünk a felhő, de nyugaton helyenként elvékonyodik a felhőzet.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag