A szorongás káros egészségügyi következményeit - például a szívkoszorúér-betegség megnövekedett kockázatát - már régóta ismerjük, ezt a stroke-kos összefüggést viszont csak most tárták fel.
A Pittsburgh-i Egyetem kutatói a szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban azt írják, hogy a félelemmel, kellemetlen érzéssel és aggodalommal járó szorongásos zavarok az Egyesült Államok felnőtt népességének közel 20 százalékát sújtják évente, és gyakran fél évnél is tovább tartanak.
A stroke-ról, agyérgörcsről
Agyérgörcs akkor következik be, amikor az agyba irányuló vérellátás elzáródik, és ezáltal az agy nem jut hozzá a létfontosságú oxigénhez és tápanyagokhoz. Amikor stroke következik be, agysejtek halnak el, és a stroke előfordulási helyétől függően hatásai a bénulástól és a látási vagy beszédzavaroktól a memóriavesztésig és a magatartásváltozásokig terjedhetnek.
Az egyetem kutatói több mint 6 ezer, 25 és 74 év közötti személyt vizsgáltak 22 éven keresztül, akik a vizsgálati időszak elején még nem estek át agyérgörcsön. Az utánkövetési időszakban a kutatók kérdőívekkel rögzítették a résztvevők szorongásának és depressziójának szintjét , és rögzítették a stroke-os esetek előfordulását.
Eredményeik azt mutatták, hogy a szorongás legmagasabb szintjével rendelkező alanyok esetében 33 százalékkal nagyobb volt a stroke előfordulásának kockázata azokhoz viszonyítva, akik kevésbé voltak szorongók.
