Amit tudni kell a szmogról

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Eddig is tudtuk, hogy baj van, csak nem vettünk tudomást a helyzet súlyosságáról. Pedig a szmog közvetlen hatással van egészségünkre, érdemes tisztában lenni vele, kiket veszélyeztetnek leginkább az ártalmai.

Bár sem a probléma, sem az érintettségünk nem új, az uniós normáknak megfelelően mostanában új kifejezéseket vagyunk kénytelenek megtanulni: légszennyezési határérték, szállópor-koncentráció, szmogriadó. Úgy tűnik azonban, a köztudatban, sőt, a sajtóban is sok a félreértés ezekkel kapcsolatban, keverednek a fogalmak. Nézzük át együtt, miről is van szó, milyen veszélyek leselkednek ránk a levegő fokozódó szennyezése miatt!

Télen, nyáron szmog

A "füstköd" jelentésű szmog szó az angol nyelvből terjedt el Európa-szerte. Nem véletlenül, hiszen az angoloknak, pontosabban a londoniaknak gyűlt meg először a bajuk a levegőszennyezéssel. Szmogról akkor beszélünk, amikor a légszennyezési mutatók koncentrációja tartósan és jelentékenyen meghaladja az előírt határértékeket. A füstköd összetevői közül a legfontosabb, legtöbbet vizsgált a nitrogén-dioxid (NO2), a kén-dioxid (SO2), a szén-monoxid, az ózon és az ún. szállongó részecskék, amelyek közül legfontosabb a PM 10, azaz a 10 mikronnál kisebb részecskék.

Megkülönböztetjük a téli vagy londoni, illetve a nyári vagy Los Angeles-i szmogot. A téli elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj, gáz) égéstermékeiből származik, jellemzően nedves, párás levegő és szélcsend idején alakul ki. A nyári szmog elsősorban a gépjárművek kipufogóiból ered, legfontosabb összetevői az ózon, a nitrogén-dioxid és a szén-monoxid. Szélcsendes, napos időben jön létre. Hogy ez mennyire általános probléma világszerte, legjobban az mutatja, hogy a félmilliónál több lakost számláló városok mintegy 80 százalékában a levegő szennyezettsége évente legalább egyszer túllépi az Egészségügyi Világszervezet által megállapított határértékeket. Ugyanakkor a hosszabb távú egészségkárosító hatáshoz, például a légzőszervi károsodáshoz, a határérték alatt maradó értékek is elégségesek.

Nem egyszerűen por

Az első budapesti szmogriadó oka az volt, hogy a levegő szállongó por tartalma meghaladta az egészségkárosító határértéket. Sok tévedés forgott közszájon ez alkalommal, hiszen a köznyelvben a por szó a könnyen leülepedő, homokszerű, legfeljebb a szél által felkavart finom részecskéket jelenti, pedig ennél sokkal veszélyesebb az, amely a levegőben lebeg, nehezen ülepszik le, mert szemcséi a 10 mikrométer átmérőt sem érik el.

A Particulate Matternek (PM) nevezett szálló por 10 mikrométer átmérőjűnél kisebb szemcséi lejutnak az alsó légutakba, a 2,5 mikrométernél is kisebb átmérőjű, "finom" porszemcsék (PM2,5) pedig még a tüdő léghólyagocskáiba is, ahonnan nagyon nehezen ürülnek ki. Ez a por égési termékekből, szerves vagy fémrészecskékből áll, nehézfém, azbeszt is található benne. Az egészségkárosító hatású összetevők legfontosabb forrásai a gépjárművek (különösen a dízelmotorok) kipufogói és a széntüzelés. A szálló por még a legkisebb mennyiségben is káros, a koncentráció megemelkedése után pedig fokozottan izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki.
A tüdőbe kerülve gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Gyakoribbak az asztma- és a krónikus légcsőhurut-fellángolások, nő a szív-érrendszeri megbetegedések száma, és ha a veszélyesnek minősített kategóriát is eléri a koncentráció, az egyéb halálokok miatti halálozás is növekedhet. A levegő szállópor-tartalma hosszú távon a várható élettartam jelentős csökkenését idézi elő, a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése miatt. A levegőszennyezés káros hatásai leginkább a 14 év alatti gyermekeknél jelentkeznek. Nyáron az ózon és a PM10 (a kis szemcseátmérőjű por) koncentrációjának emelkedése, télen pedig magasabb kén-dioxid- és a PM10-tartalom megemelkedése okoz nagyobb számban asztmás rohamokat.

A görcskeltő kén-dioxid

A levegőbe kerülő szennyezőanyagok között kiemelt fontosságú a kén-dioxid (SO2) is, amely elsősorban a ként tartalmazó fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) elégetésekor keletkezik. A kibocsátásában a fő bűnös az energia ipar (fűtőművek, erőművek), a háztartási széntüzelés és a közúti közlekedés. Örvendetes viszont, hogy a technika fejlődésével, a modern berendezések, gépjárművek használatával az utóbbi időben jelentősen csökkent a kéndioxid kibocsátás. A levegőbe kerülő kéndioxid egészségkárosító hatásai már régóta ismertek. A magas koncentrációjú kén-dioxid belégzése esetén a légutak görcsös állapota alakul ki. Az asztmában szenvedők hevesebben reagálnak, mint az egészséges emberek. A kén-dioxid izgatja a légzőrendszert, hörgő összehúzódást és csökkent tüdőfunkciót okoz.

A szépnevű ózon is veszélyes

Az "ózondús hegyi levegő" irodalmi kifejezés, de egy tévedésen alapul: valójában az ózontartalom egyáltalán nem egészséges, vonzó körülmény, hanem a szmog egyik igen ártalmas összetevője. A talajközeli ózon elsődleges szennyezőanyagokból (a gépjárművek kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidokból és illó szerves vegyületekből, valamint az oldószerekből) fotokémiai úton, napsugárzás hatására képződik. Az ózon kellemetlen szagú, izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát. Egészséges embereknél is jelentősen csökkenti a tüdőfunkciót, amit émelygés, hányinger, köhögés, mellkasi fájdalmak kísérhetnek. Az ózon a légzőszervek gyulladását is kiválthatja. A pollenallergiás betegek tüneteit jelentősen súlyosbíthatja a magas ózonkoncentráció.

Szén-monoxid

A szén-monoxid (CO) színtelen és szagtalan, redukáló hatású gáz. A szénvegyületek tökéletlen égése során, elsősorban belsőégésű motorokban keletkezik. A közlekedés okozta légszennyezés egyik alapvető paramétere.

A szén-monoxid gyengíti a vér oxigénszállító képességét, oxigénhiányos állapot kialakulását okozhatja. A szén-monoxid-mérgezés tünetei a fejfájás, hányás, súlyos esetekben eszméletvesztés és halál - bár a rövid ideig tartó szén-monoxid-belélegzés hatása visszafordítható. Az idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32417

Orvos válaszol
Foglalj orvost!
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+31, +36 °C
Minimum:
+16, +23 °C

Hazánkban pénteken délelőtt a Tiszántúlon döntően fátyolfelhők borítják majd az eget, máshol többnyire gyengén felhős időre és szikrázó napsütésre van kilátás.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag