Amit tudni kell a szmogról

Kiss Éva

A szmog közvetlen hatással van egészségünkre, érdemes tisztában lenni vele, kiket veszélyeztetnek leginkább az ártalmai.

Szépen, lassan öl meg a szmog?

Bár sem a probléma, sem az érintettségünk nem új, az uniós normáknak megfelelően mostanában új kifejezéseket vagyunk kénytelenek megtanulni: légszennyezési határérték, szállópor-koncentráció, szmogriadó. Úgy tűnik azonban, a köztudatban, sőt, a sajtóban is sok a félreértés ezekkel kapcsolatban, keverednek a fogalmak. Nézzük át együtt, miről is van szó, milyen veszélyek leselkednek ránk a levegő fokozódó szennyezése miatt!
asztma légszennyezési határérték rákkeltő anyag ózon kéndioxid PM10 szálló por légúti allergia szén-monoxid szmog szmogriadó
Milyen veszélyek leselkednek ránk a szmog miatt?

Télen, nyáron szmog

A "füstköd" jelentésű szmog szó az angol nyelvből terjedt el Európa-szerte. Nem véletlenül, hiszen az angoloknak, pontosabban a londoniaknak gyűlt meg először a bajuk a levegőszennyezéssel. Szmogról akkor beszélünk, amikor a légszennyezési mutatók koncentrációja tartósan és jelentékenyen meghaladja az előírt határértékeket. A füstköd összetevői közül a legfontosabb, legtöbbet vizsgált a nitrogén-dioxid (NO2), a kén-dioxid (SO2), a szén-monoxid, az ózon és az ún. szállongó részecskék, amelyek közül legfontosabb a PM 10, azaz a 10 mikronnál kisebb részecskék.
Megkülönböztetjük a téli vagy londoni, illetve a nyári vagy Los Angeles-i szmogot. A téli elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj, gáz) égéstermékeiből származik, jellemzően nedves, párás levegő és szélcsend idején alakul ki. A nyári szmog elsősorban a gépjárművek kipufogóiból ered, legfontosabb összetevői az ózon, a nitrogén-dioxid és a szén-monoxid. Szélcsendes, napos időben jön létre.
Hogy ez mennyire általános probléma világszerte, legjobban az mutatja, hogy a félmilliónál több lakost számláló városok mintegy 80 százalékában a levegő szennyezettsége évente legalább egyszer túllépi az Egészségügyi Világszervezet által megállapított határértékeket. Ugyanakkor a hosszabb távú egészségkárosító hatáshoz, például a légzőszervi károsodáshoz, a határérték alatt maradó értékek is elégségesek.

Nem egyszerűen por

Az első budapesti szmogriadó oka az volt, hogy a levegő szállongó por tartalma meghaladta az egészségkárosító határértéket. Sok tévedés forgott közszájon ez alkalommal, hiszen a köznyelvben a por szó a könnyen leülepedő, homokszerű, legfeljebb a szél által felkavart finom részecskéket jelenti, pedig ennél sokkal veszélyesebb az, amely a levegőben lebeg, nehezen ülepszik le, mert szemcséi a 10 mikrométer átmérőt sem érik el.
A szmog nem csak egyszerűen por,asztma légszennyezési határérték rákkeltő anyag ózon kéndioxid PM10 szálló por légúti allergia szén-monoxid szmog szmogriadó
A szmog nem csak egyszerűen por
A Particulate Matternek (PM) nevezett szálló por 10 mikrométer átmérőjűnél kisebb szemcséi lejutnak az alsó légutakba, a 2,5 mikrométernél is kisebb átmérőjű, "finom" porszemcsék (PM2,5) pedig még a tüdő léghólyagocskáiba is, ahonnan nagyon nehezen ürülnek ki. Ez a por égési termékekből, szerves vagy fémrészecskékből áll, nehézfém, azbeszt is található benne. Az egészségkárosító hatású összetevők legfontosabb forrásai a gépjárművek (különösen a dízelmotorok) kipufogói és a széntüzelés. A szálló por még a legkisebb mennyiségben is káros, a koncentráció megemelkedése után pedig fokozottan izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki.
A tüdőbe kerülve gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Gyakoribbak az asztma- és a krónikus légcsőhurut-fellángolások, nő a szív-érrendszeri megbetegedések száma, és ha a veszélyesnek minősített kategóriát is eléri a koncentráció, az egyéb halálokok miatti halálozás is növekedhet. A levegő szállópor-tartalma hosszú távon a várható élettartam jelentős csökkenését idézi elő, a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése miatt. A levegőszennyezés káros hatásai leginkább a 14 év alatti gyermekeknél jelentkeznek. Nyáron az ózon és a PM10 (a kis szemcseátmérőjű por) koncentrációjának emelkedése, télen pedig magasabb kén-dioxid- és a PM10-tartalom megemelkedése okoz nagyobb számban asztmás rohamokat.

A görcskeltő kén-dioxid

A levegőbe kerülő szennyezőanyagok között kiemelt fontosságú a kén-dioxid (SO2) is, amely elsősorban a ként tartalmazó fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, földgáz) elégetésekor keletkezik. A kibocsátásában a fő bűnös az energia ipar (fűtőművek, erőművek), a háztartási széntüzelés és a közúti közlekedés. Örvendetes viszont, hogy a technika fejlődésével, a modern berendezések, gépjárművek használatával az utóbbi időben jelentősen csökkent a kéndioxid kibocsátás.
A levegőbe kerülő kéndioxid egészségkárosító hatásai már régóta ismertek. A magas koncentrációjú kén-dioxid belégzése esetén a légutak görcsös állapota alakul ki. Az asztmában szenvedők hevesebben reagálnak, mint az egészséges emberek. A kén-dioxid izgatja a légzőrendszert, hörgő összehúzódást és csökkent tüdőfunkciót okoz.

A szépnevű ózon is veszélyes

Az "ózondús hegyi levegő" irodalmi kifejezés, de egy tévedésen alapul: valójában az ózontartalom egyáltalán nem egészséges, vonzó körülmény, hanem a szmog egyik igen ártalmas összetevője. A talajközeli ózon elsődleges szennyezőanyagokból (a gépjárművek kipufogógázaiból származó nitrogén-oxidokból és illó szerves vegyületekből, valamint az oldószerekből) fotokémiai úton, napsugárzás hatására képződik.

Az ózon kellemetlen szagú, izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát. Egészséges embereknél is jelentősen csökkenti a tüdőfunkciót, amit émelygés, hányinger, köhögés, mellkasi fájdalmak kísérhetnek. Az ózon a légzőszervek gyulladását is kiválthatja. A pollenallergiás betegek tüneteit jelentősen súlyosbíthatja a magas ózonkoncentráció.

Szén-monoxid

A szén-monoxid (CO) színtelen és szagtalan, redukáló hatású gáz. A szénvegyületek tökéletlen égése során, elsősorban belsőégésű motorokban keletkezik. A közlekedés okozta légszennyezés egyik alapvető paramétere.

A szén-monoxid gyengíti a vér oxigénszállító képességét, oxigénhiányos állapot kialakulását okozhatja. A szén-monoxid-mérgezés tünetei a fejfájás, hányás, súlyos esetekben eszméletvesztés és halál - bár a rövid ideig tartó szén-monoxid-belélegzés hatása visszafordítható. Az idült hatások tünetei: fejfájás, szédülés, álmatlanság, szívtáji fájdalmak, idegrendszeri tünetek, a szívinfarktus gyakoriságának növekedése.

Gerinctorna

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Aktuális
A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaDaganatos betegségek

A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaJó néhány testi tünetnek nem tanúsítunk túl nagy jelentőséget

Az alvással így manipulálhatnak minketAlvás

Az alvással így manipulálhatnak minketMi történik velünk, ha nem alszunk?

A szemszárazság enyhítéseSzemszárazság

A szemszárazság enyhítéseMilyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreKegel-gyakorlat

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreLássuk, hogyan végezhetik el a férfiak a hasznos tréninget!

Ételek nátha és megfázás ellenNátha

Ételek nátha és megfázás ellenAz ősz és a tél hagyományosan a megfázás és nátha időszaka is

Foglalj orvost!
Hozzászólások

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Melegfront

Maximum:
+7, +15 °C
Minimum:
-1, +4 °C

Hazánkban hétfon délelőtt többnyire erősen felhős lesz az ég, főleg az ország északkeleti felén várható eső, zápor.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag