Orvosi szemmel: a szívritmuszavarok

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Elég ijesztő, amikor azt érezzük, hogy a szívünk egyenetlenül ver, egyszer-egyszer nagyobbat üt. Ennek hátterében sokszor nem mutatható ki szívbetegség, de azért érdemes utánajárni. A szívritmuszavaroknak számos megnyilvánulási formája és oka lehet.

A szabályozó rendszer

A vérkeringés központi szerve és elsőrendű aktív tényezője, a szüntelenül zajló oxigénszállítás központja a szív. Izmos falú kettős tömlő, amely ritmusosan váltakozó telődésével és kiürülésével és a tömlő szájadékait szelepszerűen elzáró billentyűk segítségével a vért szivattyú módjára továbbítja. A négyrekeszű izompumpa percenként mintegy 5 liter vért pumpál a szervezetbe. A szív minden szívveréssel két irányba küld vért, mégpedig a testbe és a tüdőbe. Az emberi szív négy üregű, a két kamra és a hozzájuk tartozó két pitvar alkotja. A szív felszínét egy vékony kettős falú hártya az ún. perikardium borítja, melynek lemezei között néhány ml szalmasárga folyadék található.

A szívnek saját ingerületképző és ingerületvezető rendszere van. A jobb pitvar falában található a szinuszcsomó, mely ingerületek, ún. elektromos impulzus képzésére specializálódott szívizomcsoport, "karmesterként" működik. Percenként 60-70 alkalommal bocsát ki impulzusokat, és az egész szív összehúzódását vezérli. Működését számos tényező befolyásolja, leginkább hatással van rá a vegetatív idegrendszer, a szimpatikus idegrendszer - félelem, stressz, fizikai aktivitás - gyorsítja, a paraszimpatikus ingerrendszer lassítja a szívműködést (pihenés, alvás, étkezés). A szinuszcsomóban keletkező ingerület először a jobb, majd a bal pitvaron áramlik keresztül, ezáltal azok izmai összehúzódnak, a vért az alsóbb üregekbe préseli. Az inger ezután eléri a pitvarok közti fal alsó, a kamrákhoz közel fekvő részén elhelyezkedő atrioventrikuláris (AV-csomó) csomót. Ez jelenti az egyetlen összeköttetést a pitvarok és a kamrák között. Az ingerület miután áthaladt az AV-csomón lefelé halad az ún. jobb és bal Tawara-szárakon és ingerületbe hozza a kamrákat, melyek összehúzódnak.
Kóros körülmények között a szinuszcsomón kívül valamennyi módosult, ingerületvezetésre specializálódott szívizomsejt képes spontán ingert képezni. Normális esetben azonban erre az önállósodásra nincsen idejük. Ha valamilyen ok miatt ez a harmónia megszakad, és nem a sinuscsomó irányít, a legkülönbözőbb szívritmuszavarok alakulhatnak ki.

Ha a karmester nem jól irányít

Ha a szinuszcsomó megbetegszik, vagy egyéb körülmények gyorsabb vagy lassúbb működésre sarkallják a szív gyorsabban vagy lassabban fog verni. Ha a szinuszcsomó nem működik rendesen a szívben egyéb sejtek aktiválódhatnak, önállósodhatnak, és ez is ritmuszavarként jelentkezik. Akkor is kóros ritmus alakul ki, ha megszakad az összeköttetés a szinuszcsomó, és az ingerületvezető rendszer között.

A szinuszcsomót gyorsabb működésre egy sor egyéb betegség is kényszerítheti, így pl. a lázas állapot, a fertőzés, a pajzsmirigy túlműködése vagy a vérszegénység. Ilyenkor nagyobb az oxigénszükséglet és ezt csak a gyorsabb működéssel tudja kielégíteni a szív. Vagy pl. vérszegény esetén a kevesebb vérmennyiség miatt kevesebb oxigént kapnak a szövetek, és ez is csak gyakoribb vércserével pótolható. De a szívbetegségek egész sorát is kísérheti a szívverés felgyorsulása. Pihenéskor, alvás közben pedig, amikor kisebb az oxigénigény, a szinuszcsomóban kevesebb inger generálódik, a szívverés lelassul. Rendszeres, versenyszerű sportolás hatására a nyugalmi szívfrekvencia akár percenként 40 alá is csökkenhet. Az egyensúly megbomlásának, szívritmuszavarok kialakulásának számos szívbetegség is oka lehet. Okozhatja pl. a szív vérellátási zavara, oxigénhiánya, különböző szívizombetegségek (gyulladás, hegesedés), szívbillentyű-betegségek, de kiválthatnak ritmuszavart a magasvérnyomás-betegség, elektrolitzavarok, (pl. kálium- és magnéziumhiány), veleszületett, illetve örökletes tényezők, továbbá a vegetatív idegrendszer zavarai. Fenti okok miatt egyrészt az ingerületképzés, másrészt az ingerületvezetés károsodhat. Ingerületképzési zavar általában bradikardiában (a pulzus 45-50/perc alatti), vagy tachikardiában (a pulzus nyugalomban 100/perc feletti) nyilvánul meg.

Ha a zenekar önállósodik

A szív, mint egy zenekar a "karmester" szinuszcsomó által diktált ütemben működik. Ha a zenekar egyes tagjai időnként nem abban az ütemben játszanak, egy-egy hang kilóg a sorból. Ilyen az ún. extraszisztolia, a leggyakoribb, még egészségeseken is előforduló banális ritmuszavar. Extraszisztoliáról beszélünk, ha a pitvarban vagy kamrákban a normálistól eltérő ingerület képződik, és így soron kívüli szívösszehúzódás jön létre, amit egy soron kívüli dobbanásként érzékelhetünk.
A ritmuszavar kiindulhat a pitvarokból, a kamrákból is, de vezetési zavar következtében is létrejöhet.

A pitvarból induló ritmuszavar a pitvarfibrilláció (pitvarremegés) esetén a szív összehúzódásait vezérlő elektromos jelek elveszítik szabályos ütemüket, nincsen rendes pitvari összehúzódás, hanem a pitvarok egyes részei külön-külön "felváltva" húzódnak össze, kb. 300/min frekvenciával. A pitvarok több pontján, rendszertelenül keletkező ingerületek hatására a kamrák szabálytalan ritmusban és legtöbbször túl gyorsan húzódnak össze. Szerencsére a pitvarremegés ingerülete a kamrára csak sokkal alacsonyabb frekvenciával vezetődik át, így nem jelent közvetlen életveszélyt. A kamra összehúzódása ilyenkor nem ritmusos, de amennyiben az összehúzódás gyakorisága a normális tartományon belül marad (60-100 percenként) nem feltétlenül okoz panaszt. A pitvarfibrilláció a leggyakoribb kezelést igénylő ritmuszavar. Pitvarfibrilláció általában nagyobb, tág pitvarokkal jár együtt, ahol a vér torlódhat, megalvadhat. Ha ebből leszakad egy kis darab a vérrög a keringéssel eljuthat az agyba, és agyembólia alakulhat ki. Az adatok azt igazolják, hogy pitvarfibrillációban a stroke kialakulásának kockázata megtöbbszöröződik. Valamennyi szélütés közül minden hatodik pitvarfibrilláló betegben következik be.

Kamrai tachikardiáról van szó, ha a kamrákból indul ki a gyors ritmus (kb. 200/min), ez egy életveszélyes állapot, rövid idő alatt a keringés összeomlásához vezet. Kamrafibrillációban nincs megfelelő kamrai összehúzódás, a kamrák összevissza vernek, ez azonnali keringésleálláshoz és halálhoz vezető ritmuszavara a szívnek, a hirtelen szívhalál leggyakoribb oka. Heveny szívinfarktusban gyakran következik be. Ezt a ritmuszavart defibrillátor kezeléssel kell rendezni.

Ingerületvezetési zavarról beszélünk, ha a szinuszcsomóból nem kerül át az ingerület az AV-csomóra, vagy az ún. Tawara-szárak nem képesek az ingerület megfelelő továbbítására. Ennek különböző fokozatai vannak. Elsőfokú AV-blokk esetén még csak a pitvarok és a kamrák közötti ingerületterjedés lelassulása tapasztalható. Másodfokú blokk esetén már nem minden egyes normális pitvari ütést követ kamrai ingerület, hanem 1-1 kimaradhat. Harmadfokú blokkról akkor beszélünk, amikor a pitvarok és kamrák között az összeköttetés teljesen megszűnik, egymástól függetlenül működnek. Fenti zavar fennállása esetén pacemaker, a szív saját ingerképző rendszere helyett dolgozó elektromos vezérlő beültetése válik szükségessé.
A szívritmuszavart érdemes kivizsgáltatni

A szívritmuszavart érdemes kivizsgáltatni

Tünetek, diagnózis, megelőzés

A szívritmuszavarok tünetei igen változatosak lehetnek, számos esetben az enyhébb zavarok teljesen tünetmentesek lehetnek. A gyors, de ritmusos szívműködés (tachikardia) okozta tünetek leggyakrabban szívdobogásérzet, légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés, esetleg eszméletvesztésben nyilvánulhatnak meg. A lassú szívműködésnek, bradikardiának sincsenek tipikus tünetei, legtöbbször fáradtság, szédülés, ájulásérzet, de az oxigénhiány miatt akár zavartságban is megnyilvánulhat.

Extraszisztoliára jellemző a rendetlen szívdobogásérzés, 1-1 nagy bedobbanás. Szupraventrikuláris tachikardia gyengeséggel, légszomjjal, szédüléssel járhat. Bradikardia és a harmadfokú blokk tünete a szédülés, esetleg felüléskor ájulásszerű rosszullét. Ezeket EKG-vizsgálattal lehet felismerni, tehát bármilyen panasz esetén kell azt végezni. Ha az EKG nem mutat különösebb eltérést, nem szabad belenyugodni, panasz esetén, ha a ritmuszavar gyanúja továbbra is fennáll, 24-órás EKG-t, ún. Holter-monitorozást és komplex kivizsgálást kell végezni.

A ritmuszavarok többsége ún. iszkémiás szívbetegség, vagy szívizombetegség következménye, ezért a megelőzés fontos része az alapbetegségek kezelés e. Egyes rosszindulatú ritmuszavarok családi halmozódást mutathatnak. Ennek gyanúja esetén természetesen a családtagok szűrése életbevágó.

Kezelés

A kezelés a ritmuszavar jellegétől függ. Enyhe, panaszt nem okozó ritmuszavart nem kezelünk, a rendszeres felülvizsgálat azonban fontos. Kiemelt jelentősége van a megfelelő kálium- és magnéziumpótlásnak, valamint egyéb betegségek, pl. pajzsmirigy-túlműködés, szívizomgyulladás kizárása, illetve egyidejű kezelése. A ritmuszavarok kezelésére számos gyógyszer áll rendelkezésre.

Rövid ideje fennálló pitvarfibrilláció esetén a cél a normál (szinusz) ritmus helyreállítása. Ez történhet elektromos úton altatásban, vagy gyógyszeresen. A ritmus fenntartására tartós antiaritmiás gyógyszeres kezelés szükséges. Tartósan fennálló pitvarfibrilláció esetén a megfelelő szívverés elérése a cél. Tekintettel arra, hogy a pitvarok nem húzódnak össze, jelentősen megnövekszik a pitvari vérrög kialakulásának veszélye, mely leszakadva életveszélyes embóliát okozhat. Ezért tartós véralvadásgátló-kezelés szükséges. Pitvarfibrilláció esetén, az embóliaveszély miatt, véralvadásgátló szert kell szedni. A véralvadásgátló kezelés nagyon pontos gyógyszerszedést és rendszeres, 3-4 hetenkénti vérellenőrzést igényel.

Kamrai tachikardia akut kezelést igényel, ezt követően részletes kivizsgálás szükséges. Esetleg sebészeti úton beültethető defibrillátorra is szükség lehet. Ezek a kis készülékek automatikusan érzékelik az életet veszélyeztető zavarokat, és létrehozzák az elektromos sokkot a betegben, aki ennek hiányában meghalna, amikor szíve leáll. Mivel ezek a defibrillátorok nem előzik meg az aritmiákat, a tartós gyógyszeres kezelés elengedhetetlen.
Első- és másodfokú blokkot gyakran okoznak a ritmuszavar miatt szedett gyógyszerek. Ilyen esetben gyógyszermódosításra szükség lehet, és rendszeres kontroll szükséges, harmadfokú blokknál a pacemaker-beültetése lehet a megoldás.

A szívritmuszavarok prognózisa általában az alapbetegségtől függ, valamennyi ritmuszavarban szenvedő beteg esetén fontos a rendszeres kontroll. Az alaposan kivizsgált és beállított beteg teljes életet élhet, az esetleges megszorítások mindig egyéni elbírálást igényelnek, ezért a végezhető fizikai aktivitással és a normál életvitelhez való visszatéréssel kapcsolatosan szakorvos által javasoltakat be kell tartani.
Hitek és tévhitek az influenzáról
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Élményfotel

Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Ellazít, megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja

Miért hasznos a masszázs?Masszázs

Miért hasznos a masszázs?Fellazítja a feszes, görcsös izmokat, kiegészíti a mozgást

Miért fontos az énidő?Énidő

Miért fontos az énidő?Sokan nem tudják, mit is jelent valójában

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelFájdalom

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelA klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg

Különböző italok az étrendünkbenFolyadékpótlás ősszel

Különböző italok az étrendünkbenA folyadékfogyasztás egészségünk egyik alappillére

Mi az életmód orvoslás?Egészség

Mi az életmód orvoslás?Tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+13, +20 °C
Minimum:
+6, +11 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a reggeli párásság megszűnik, a köd is fokozatosan ritkul, de közben északnyugat felől megnövekszik a felhőzet.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag