Orvosi szemmel: a szívritmuszavarok

Elég ijesztő, amikor azt érezzük, hogy a szívünk egyenetlenül ver, egyszer-egyszer nagyobbat üt. Ennek hátterében sokszor nem mutatható ki szívbetegség, de azért érdemes utánajárni. A szívritmuszavaroknak számos megnyilvánulási formája és oka lehet.

A szabályozó rendszer

A vérkeringés központi szerve és elsőrendű aktív tényezője, a szüntelenül zajló oxigénszállítás központja a szív. Izmos falú kettős tömlő, amely ritmusosan váltakozó telődésével és kiürülésével és a tömlő szájadékait szelepszerűen elzáró billentyűk segítségével a vért szivattyú módjára továbbítja. A négyrekeszű izompumpa percenként mintegy 5 liter vért pumpál a szervezetbe. A szív minden szívveréssel két irányba küld vért, mégpedig a testbe és a tüdőbe. Az emberi szív négy üregű, a két kamra és a hozzájuk tartozó két pitvar alkotja. A szív felszínét egy vékony kettős falú hártya az ún. perikardium borítja, melynek lemezei között néhány ml szalmasárga folyadék található.

A szívnek saját ingerületképző és ingerületvezető rendszere van. A jobb pitvar falában található a szinuszcsomó, mely ingerületek, ún. elektromos impulzus képzésére specializálódott szívizomcsoport, "karmesterként" működik. Percenként 60-70 alkalommal bocsát ki impulzusokat, és az egész szív összehúzódását vezérli. Működését számos tényező befolyásolja, leginkább hatással van rá a vegetatív idegrendszer, a szimpatikus idegrendszer - félelem, stressz, fizikai aktivitás - gyorsítja, a paraszimpatikus ingerrendszer lassítja a szívműködést (pihenés, alvás, étkezés). A szinuszcsomóban keletkező ingerület először a jobb, majd a bal pitvaron áramlik keresztül, ezáltal azok izmai összehúzódnak, a vért az alsóbb üregekbe préseli. Az inger ezután eléri a pitvarok közti fal alsó, a kamrákhoz közel fekvő részén elhelyezkedő atrioventrikuláris (AV-csomó) csomót. Ez jelenti az egyetlen összeköttetést a pitvarok és a kamrák között. Az ingerület miután áthaladt az AV-csomón lefelé halad az ún. jobb és bal Tawara-szárakon és ingerületbe hozza a kamrákat, melyek összehúzódnak.
Kóros körülmények között a szinuszcsomón kívül valamennyi módosult, ingerületvezetésre specializálódott szívizomsejt képes spontán ingert képezni. Normális esetben azonban erre az önállósodásra nincsen idejük. Ha valamilyen ok miatt ez a harmónia megszakad, és nem a sinuscsomó irányít, a legkülönbözőbb szívritmuszavarok alakulhatnak ki.

Ha a karmester nem jól irányít

Ha a szinuszcsomó megbetegszik, vagy egyéb körülmények gyorsabb vagy lassúbb működésre sarkallják a szív gyorsabban vagy lassabban fog verni. Ha a szinuszcsomó nem működik rendesen a szívben egyéb sejtek aktiválódhatnak, önállósodhatnak, és ez is ritmuszavarként jelentkezik. Akkor is kóros ritmus alakul ki, ha megszakad az összeköttetés a szinuszcsomó, és az ingerületvezető rendszer között.

A szinuszcsomót gyorsabb működésre egy sor egyéb betegség is kényszerítheti, így pl. a lázas állapot, a fertőzés, a pajzsmirigy túlműködése vagy a vérszegénység. Ilyenkor nagyobb az oxigénszükséglet és ezt csak a gyorsabb működéssel tudja kielégíteni a szív. Vagy pl. vérszegény esetén a kevesebb vérmennyiség miatt kevesebb oxigént kapnak a szövetek, és ez is csak gyakoribb vércserével pótolható. De a szívbetegségek egész sorát is kísérheti a szívverés felgyorsulása. Pihenéskor, alvás közben pedig, amikor kisebb az oxigénigény, a szinuszcsomóban kevesebb inger generálódik, a szívverés lelassul. Rendszeres, versenyszerű sportolás hatására a nyugalmi szívfrekvencia akár percenként 40 alá is csökkenhet. Az egyensúly megbomlásának, szívritmuszavarok kialakulásának számos szívbetegség is oka lehet. Okozhatja pl. a szív vérellátási zavara, oxigénhiánya, különböző szívizombetegségek (gyulladás, hegesedés), szívbillentyű-betegségek, de kiválthatnak ritmuszavart a magasvérnyomás-betegség, elektrolitzavarok, (pl. kálium- és magnéziumhiány), veleszületett, illetve örökletes tényezők, továbbá a vegetatív idegrendszer zavarai. Fenti okok miatt egyrészt az ingerületképzés, másrészt az ingerületvezetés károsodhat. Ingerületképzési zavar általában bradikardiában (a pulzus 45-50/perc alatti), vagy tachikardiában (a pulzus nyugalomban 100/perc feletti) nyilvánul meg.

Ha a zenekar önállósodik

A szív, mint egy zenekar a "karmester" szinuszcsomó által diktált ütemben működik. Ha a zenekar egyes tagjai időnként nem abban az ütemben játszanak, egy-egy hang kilóg a sorból. Ilyen az ún. extraszisztolia, a leggyakoribb, még egészségeseken is előforduló banális ritmuszavar. Extraszisztoliáról beszélünk, ha a pitvarban vagy kamrákban a normálistól eltérő ingerület képződik, és így soron kívüli szívösszehúzódás jön létre, amit egy soron kívüli dobbanásként érzékelhetünk.
A ritmuszavar kiindulhat a pitvarokból, a kamrákból is, de vezetési zavar következtében is létrejöhet.

A pitvarból induló ritmuszavar a pitvarfibrilláció (pitvarremegés) esetén a szív összehúzódásait vezérlő elektromos jelek elveszítik szabályos ütemüket, nincsen rendes pitvari összehúzódás, hanem a pitvarok egyes részei külön-külön "felváltva" húzódnak össze, kb. 300/min frekvenciával. A pitvarok több pontján, rendszertelenül keletkező ingerületek hatására a kamrák szabálytalan ritmusban és legtöbbször túl gyorsan húzódnak össze. Szerencsére a pitvarremegés ingerülete a kamrára csak sokkal alacsonyabb frekvenciával vezetődik át, így nem jelent közvetlen életveszélyt. A kamra összehúzódása ilyenkor nem ritmusos, de amennyiben az összehúzódás gyakorisága a normális tartományon belül marad (60-100 percenként) nem feltétlenül okoz panaszt. A pitvarfibrilláció a leggyakoribb kezelést igénylő ritmuszavar. Pitvarfibrilláció általában nagyobb, tág pitvarokkal jár együtt, ahol a vér torlódhat, megalvadhat. Ha ebből leszakad egy kis darab a vérrög a keringéssel eljuthat az agyba, és agyembólia alakulhat ki. Az adatok azt igazolják, hogy pitvarfibrillációban a stroke kialakulásának kockázata megtöbbszöröződik. Valamennyi szélütés közül minden hatodik pitvarfibrilláló betegben következik be.

Kamrai tachikardiáról van szó, ha a kamrákból indul ki a gyors ritmus (kb. 200/min), ez egy életveszélyes állapot, rövid idő alatt a keringés összeomlásához vezet. Kamrafibrillációban nincs megfelelő kamrai összehúzódás, a kamrák összevissza vernek, ez azonnali keringésleálláshoz és halálhoz vezető ritmuszavara a szívnek, a hirtelen szívhalál leggyakoribb oka. Heveny szívinfarktusban gyakran következik be. Ezt a ritmuszavart defibrillátor kezeléssel kell rendezni.

Ingerületvezetési zavarról beszélünk, ha a szinuszcsomóból nem kerül át az ingerület az AV-csomóra, vagy az ún. Tawara-szárak nem képesek az ingerület megfelelő továbbítására. Ennek különböző fokozatai vannak. Elsőfokú AV-blokk esetén még csak a pitvarok és a kamrák közötti ingerületterjedés lelassulása tapasztalható. Másodfokú blokk esetén már nem minden egyes normális pitvari ütést követ kamrai ingerület, hanem 1-1 kimaradhat. Harmadfokú blokkról akkor beszélünk, amikor a pitvarok és kamrák között az összeköttetés teljesen megszűnik, egymástól függetlenül működnek. Fenti zavar fennállása esetén pacemaker, a szív saját ingerképző rendszere helyett dolgozó elektromos vezérlő beültetése válik szükségessé.
A szívritmuszavart érdemes kivizsgáltatni

A szívritmuszavart érdemes kivizsgáltatni

Tünetek, diagnózis, megelőzés

A szívritmuszavarok tünetei igen változatosak lehetnek, számos esetben az enyhébb zavarok teljesen tünetmentesek lehetnek. A gyors, de ritmusos szívműködés (tachikardia) okozta tünetek leggyakrabban szívdobogásérzet, légszomj, mellkasi fájdalom, szédülés, esetleg eszméletvesztésben nyilvánulhatnak meg. A lassú szívműködésnek, bradikardiának sincsenek tipikus tünetei, legtöbbször fáradtság, szédülés, ájulásérzet, de az oxigénhiány miatt akár zavartságban is megnyilvánulhat.

Extraszisztoliára jellemző a rendetlen szívdobogásérzés, 1-1 nagy bedobbanás. Szupraventrikuláris tachikardia gyengeséggel, légszomjjal, szédüléssel járhat. Bradikardia és a harmadfokú blokk tünete a szédülés, esetleg felüléskor ájulásszerű rosszullét. Ezeket EKG-vizsgálattal lehet felismerni, tehát bármilyen panasz esetén kell azt végezni. Ha az EKG nem mutat különösebb eltérést, nem szabad belenyugodni, panasz esetén, ha a ritmuszavar gyanúja továbbra is fennáll, 24-órás EKG-t, ún. Holter-monitorozást és komplex kivizsgálást kell végezni.

A ritmuszavarok többsége ún. iszkémiás szívbetegség, vagy szívizombetegség következménye, ezért a megelőzés fontos része az alapbetegségek kezelés e. Egyes rosszindulatú ritmuszavarok családi halmozódást mutathatnak. Ennek gyanúja esetén természetesen a családtagok szűrése életbevágó.

Kezelés

A kezelés a ritmuszavar jellegétől függ. Enyhe, panaszt nem okozó ritmuszavart nem kezelünk, a rendszeres felülvizsgálat azonban fontos. Kiemelt jelentősége van a megfelelő kálium- és magnéziumpótlásnak, valamint egyéb betegségek, pl. pajzsmirigy-túlműködés, szívizomgyulladás kizárása, illetve egyidejű kezelése. A ritmuszavarok kezelésére számos gyógyszer áll rendelkezésre.

Rövid ideje fennálló pitvarfibrilláció esetén a cél a normál (szinusz) ritmus helyreállítása. Ez történhet elektromos úton altatásban, vagy gyógyszeresen. A ritmus fenntartására tartós antiaritmiás gyógyszeres kezelés szükséges. Tartósan fennálló pitvarfibrilláció esetén a megfelelő szívverés elérése a cél. Tekintettel arra, hogy a pitvarok nem húzódnak össze, jelentősen megnövekszik a pitvari vérrög kialakulásának veszélye, mely leszakadva életveszélyes embóliát okozhat. Ezért tartós véralvadásgátló-kezelés szükséges. Pitvarfibrilláció esetén, az embóliaveszély miatt, véralvadásgátló szert kell szedni. A véralvadásgátló kezelés nagyon pontos gyógyszerszedést és rendszeres, 3-4 hetenkénti vérellenőrzést igényel.

Kamrai tachikardia akut kezelést igényel, ezt követően részletes kivizsgálás szükséges. Esetleg sebészeti úton beültethető defibrillátorra is szükség lehet. Ezek a kis készülékek automatikusan érzékelik az életet veszélyeztető zavarokat, és létrehozzák az elektromos sokkot a betegben, aki ennek hiányában meghalna, amikor szíve leáll. Mivel ezek a defibrillátorok nem előzik meg az aritmiákat, a tartós gyógyszeres kezelés elengedhetetlen.
Első- és másodfokú blokkot gyakran okoznak a ritmuszavar miatt szedett gyógyszerek. Ilyen esetben gyógyszermódosításra szükség lehet, és rendszeres kontroll szükséges, harmadfokú blokknál a pacemaker-beültetése lehet a megoldás.

A szívritmuszavarok prognózisa általában az alapbetegségtől függ, valamennyi ritmuszavarban szenvedő beteg esetén fontos a rendszeres kontroll. Az alaposan kivizsgált és beállított beteg teljes életet élhet, az esetleges megszorítások mindig egyéni elbírálást igényelnek, ezért a végezhető fizikai aktivitással és a normál életvitelhez való visszatéréssel kapcsolatosan szakorvos által javasoltakat be kell tartani.
Életmódváltók

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaDaganatos betegségek

A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaJó néhány testi tünetnek nem tanúsítunk túl nagy jelentőséget

Az alvással így manipulálhatnak minketAlvás

Az alvással így manipulálhatnak minketMi történik velünk, ha nem alszunk?

A szemszárazság enyhítéseSzemszárazság

A szemszárazság enyhítéseMilyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreKegel-gyakorlat

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreLássuk, hogyan végezhetik el a férfiak a hasznos tréninget!

Ételek nátha és megfázás ellenNátha

Ételek nátha és megfázás ellenAz ősz és a tél hagyományosan a megfázás és nátha időszaka is

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+2, +7 °C
Minimum:
-1, +5 °C

Hazánkban szombaton délelőtt Zömében még erősen felhős lesz az ég, helyenként szakadozik fel a felhőzet, elszórtan kisebb eső, zápor, a hegyekben hózápor alakul ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag