Hírlevelek
Regisztráció
Egészségváros

Fókuszban


Magas pulzus: mi okozza?

Ha majd' kiugrik a szíve...

2012.07.24.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

Ha orvoshoz megyünk, szinte mindig megmérik a pulzusunkat, hiszen a magas pulzusszám arra enged következtetni, hogy valamilyen rejtett kór lehet a szervezetünkben. Mi okozhatja a pulzusszám megnövekedését, és hogyan lehet kezelni?

Mikor normális és mikor kóros a magas pulzusszám?

Bár azt állítják, hogy a percenként 72-es pulzus az egészséges, mégis mindenkinél más és más érték számít normálisnak. Általában életkortól, egészségi állapottól függően a percenkénti 50 és 100 közötti pulzusszám normálisnak tekinthető. A szív egy perc alatti összehúzódásainak számát a szív ingerképző központja határozza meg, amelynek működését számos idegi és hormonális tényező, valamint sok egyéb faktor is befolyásolja.

Ráadásul a magas pulzusszám is lehet normális, ha sportolás után mérik. Erős fizikai megterheléskor ugyanis gyorsabban ver a szívünk, hogy az izmok megnövekedett oxigénigényét ki tudja elégíteni. Az edzettebb embereknek és a sportolóknak kevésbé emelkedik a pulzusuk, hiszen szervezetük hozzászokott a nagy megterheléshez. Viszont aki keveset mozog, annak erős szívdobogás-érzése támad már akkor is, ha rövid távolságot kell futnia. Ezenkívül megemelheti pulzusunkat az állandó stressz, a lelki terhelés, a kimerültség is.

Rengeteg kóros állapot is okozhat pulzusemelkedést, például pajzsmirigy-túlműködés, láz, fertőzés, gyulladás, vérszegénység, szívizombetegségek, bizonyos szívritmuszavarok, tüdőbetegség miatt létrejövő oxigénhiány, sőt még egyes gyógyszerek, valamint a kávé és a dohányzás is. Ezek azonban általában nem érezhetők annyira, mint a sportolás vagy a stressz által okozott akut erős szívverés, és gyakran csak orvosi vizsgálat alkalmával derülnek ki.

A kísérő tünetek alapján különbséget lehet tenni

A megemelkedett pulzusszámnak sokféle oka lehet a jóindulatútól az életveszélyesig. Ha már kizártuk a fizikai tevékenységet és a pszichés terhelést mint lehetséges okozó tényezőt, akkor kerülnek előtérbe a különböző betegségek.

Legtöbbször szívritmuszavar miatt jön létre szívdobogásérzés. Ha szervezetünk úgy észleli, hogy csökken az oxigénellátás, azt a szívverés gyorsításával kompenzálja, hogy több vért juttasson a szövetekbe. Ez az oka annak, hogy a sportolás mellett a vérszegénység és az oxigénhiány is gyorsítja a szívverésünket. A vérben az egyes ionok, például a kálium-, a nátrium-, a kalcium- és a klorid-ion mennyiségének meghatározott tartományba kell esnie, hogy a szív megfelelően működhessen. A legmeghatározóbb szerepe a káliumnak van, ha csökken a mennyisége, szívritmus-zavarok fordulhatnak elő. Egyes gyógyszerek, például vízhajtók is megváltoztathatják a kálium-szintet, aminek következtében gyorsul a szívverésünk.

A magas pulzusszám mellett egyéb kísérő tünetek is igazolhatják az alapbetegséget, ami miatt a szívdobogást érezzük. Ha gyengeséget, légszomjat, szédülést és ájulást is tapasztalunk, az súlyosabb szívbetegségre utalhat. A krónikus fáradtság és gyengeség viszont a vérszegénység vagy szívelégtelenség jele lehet. Fiataloknál a pajzsmirigyhormon túltermelődése vagy akár a menstruációs vérzés miatt létrejövő vérszegénység is okozhat enyhe pulzusszám-növekedést. Gyakran a magas vérnyomás kísérő tünete a magas pulzusszám. Ezek alapján persze nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, mindenképpen forduljunk orvoshoz, főképp akkor, ha a szapora szívverés mellett más szokatlan tüneteket is észlelünk.

Milyen következményekkel járhat a szapora szívverés?

Ha vérnyomásmérés vagy orvosi vizsgálat során kiderül, hogy magas a pulzusunk, és ennek semmilyen nyilvánvaló oka nincs, például nem végeztek terheléses vizsgálatot, akkor érdemes alaposabban kivizsgáltatni magunkat és megkeresni a szapora szívverés okát. Különösen akkor van ennek jelentősége, ha azt érezzük, hogy hirtelen, szinte minden ok nélkül emelkedik a pulzusunk, amely torokszorítás-érzéssel, fulladásérzéssel vagy gyengeséggel járhat. A kiváltó ok ismeretében ugyanis annak kezelésével hatékonyan szüntethetjük meg a szapora szívverést.

Ha nem kezelik megfelelően a szapora szívverést, az több szempontból is káros lehet. Elsősorban azért, mert a háttérben meghúzódó betegség egyre csak súlyosbodni fog kezelés nélkül. Másrészt a szívnek sem tesz jót, ha időnként vagy folyamatosan nagy megterhelésnek van kitéve. Végül pedig a páciensre is rossz pszichés hatással van, ha erős szívdobogást érez, megijeszti, növeli a betegségérzetét, és újabb stresszhelyzetnek teszi ki, ami akár tovább emelheti a pulzusszámot.

Hogyan kezelhetjük?

A szapora pulzus kezelésének módja attól függ, hogy mi váltotta ki. Ok nélkül nem magas a pulzusunk, és nincs olyan gyógyszer, ami csak a pulzusszám csökkenését okozná.

Szívritmuszavarok esetén vagy ritmuszavar-ellenes szereket javasol orvosunk vagy - súlyosabb esetben - szívritmus-szabályozót, úgynevezett pacemakert ültetnek be, amely hatására nem keletkeznek a szívben extra ütések.

Vérszegénység esetén elég egy kis vasat, folsavat vagy B12-vitamint szednünk, a vérszegénység fajtájától függően. Pajzsmirigy-túlműködés fennállásakor is az alapbetegséget kell kezelni, az a szívproblémákat is rendbe hozza. A magas vérnyomásra szedett vérnyomáscsökkentő gyógyszer egyben a szívverést is lassítja, ilyenek például a béta-blokkoló és a kalcium-csatorna-gátló típusú vérnyomás-csökkentők.

Béta-blokkolók

A béta-blokkoló típusú vérnyomáscsökkentők nevüket onnan kapták, hogy a szívben és az erek falában lévő, úgynevezett béta receptorokra hatnak, azok működését gátolják. A gátlás eredményeképp több kóros folyamatot pozitívan befolyásolnak, mint például a magas vérnyomást, a szívritmuszavarokat, a szívelégtelenséget, az anginák egyes típusait, sőt egyes nem szív-érrendszeri betegségeket is.

A béta-blokkolók csökkentik a szívverés sebességét és erejét, csökkentve ezzel a ritmuszavarok, vagyis az extra szívütések kialakulását. A szív lassításával csökkentik a terhelést, vagyis kímélik a szívet, csökkentik az oxigénigényt, növelik az oxigénellátást, ezért anginás tünetek esetén is jótékony hatásúak. Az ereket is tágítják, így csökkentik a vérnyomást, de ehhez is hozzájárul a szívverés lassúbbodása.

A kezelés bevezetéskor vagy adagemeléskor viszont nagyon lecsökkentik a vérnyomást és lelassítják a szívverést, ráadásul ödémát is okozhatnak. Mellékhatásként emelik a szervezet számára rosszul hasznosítható koleszterin arányát a jól hasznosíthatóval szemben. Hosszabb alkalmazás után, ha hirtelen abbahagyjuk a szedését, magasra szökhet a vérnyomásunk, mert a szervezet hozzászokik a hatásához. Emiatt csak fokozatosan, adagcsökkentéssel lehet abbahagyni. A bőr ereinek összeszűkülése miatt a végtagok hidegek lehetnek. Az izmok kisebb vérellátottsága és a kisebb perctérfogat miatt pedig fáradtságot érezhetünk szedésük során.

Kalcium-csatorna-gátlók

A szív működésének egyik meghatározó tényezője, hogy a szívizomsejtekben mennyi kalcium-ion van. Mikor inger hatására a szívizomsejt belsejébe nagy mennyiségű kalcium-ion jut, a szívizom összehúzódik. Ezután a sejthártyában lévő pumpák kipumpálják a sejtből a kalciumot, ekkor ernyed el a szív. A kalcium-csatorna-gátló hatású gyógyszerek részben meggátolják a kalcium belépését a szívizomba, ezért a szív nem húzódik össze olyan nagy erővel, és emiatt csökken a terhelése.

A kalcium csatorna gátlók emellett érfalvédő hatásúak, a szívizom elfáradás miatti megvastagodását kivédik, az agyvérzés gyakoriságát csökkentik és a vese megfelelő működését is elősegítik, hiszen enyhén vizelethajtó hatásúak. A kis erek szűkületét is orvosolják, bár gyakran nem az értágítással, hanem a vörösvértestek rugalmasságának javításával és a véralvadást okozó vérlemezkék összekapcsolódásának (vagyis a trombózis kialakulásának) gátlásával.

Mivel lassítják a szíven az ingervezetést, túladagoláskor, vagy más szívre ható gyógyszer együttes szedésekor jelentősen lecsökkenthet az inger átvezetése a pitvarról a kamrára, mely lehet tünetmentes, de akár súlyos keringési zavarokhoz is vezethet.

A magas pulzus nem fáj, nem okoz kellemetlenséget, mégsem szabad félvállról venni, mert szervezetünk így jelez, hogy valami nem működik tökéletesen odabent.

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

Tesztelje magát!


Hozzászólások


Támogatóink ajánlatai

Szponzorált hirdetések