A szájüreg kóros eltérései a legkönnyebben felfedezhető daganatos betegségek közé tartoznak - ennek ellenére sokan későn kerülnek orvoshoz, amikor már radikális beavatkozásra van szükség, s a gyógyulás esélye is lecsökken. Sorozatunk befejező részében a szájüreg egyes részeiről kiinduló daganatokat vesszük sorra. A tumorokat aszerint is megkülönböztetik, hogy a száj melyik részéből indulnak ki.
A nyelv rosszindulatú daganata
A nyelv hámjának rosszindulatú elváltozása. A nyelvdaganatos betegek több mint 80 százaléka férfi. A daganat leggyakrabban a nyelvszél középső harmadában fejlődik ki, a nyelvháton igen ritka. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mellett kialakulásában szerepet játszhat a szájápolás hiánya, valamint a szájbeli sérülések (letört fogak, éles szélű hidak) miatti állandó irritáció is táptalaja lehet a rákos burjánzásnak.
A nyelvrákoknak kétféle megjelenési formája ismert: a kifekélyesedő és a karfiolszerűen növekvő. Az elváltozás tünetszegény, ezért gyakran késik a diagnózis. A betegséget enyhe fájdalom, véres köpet, nyálfolyás, rossz lehelet, nyelési nehézség és esetleg nyaki nyirokcsomó-megnagyobbodás jelezheti.
Kezelése kombinált, azaz rendszerint a műtét mellett gyógyszeres terápiára és sugárkezelésre is szükség lehet. A nyelvdaganat gyakran és gyorsan ad áttétet. Minél közelebb helyezkedik el a folyamat a nyelv középvonalához annál gyakoribb a kétoldali nyirokcsomóáttét, s annál kisebb az esély a gyógyulásra.
A szájüregi daganatok felismeréséhez elengedhetetlen a rendszeres orvosi vizsgálat
Ajakrák
Az ajak megvastagszik, a nyálkahártya fehéres színűvé válik, kifekélyesedik. A rosszindulatú szájüregi rákok 10-15 százaléka ajakrák, férfiakon körülbelül ötször gyakrabban fordul elő, mint nőkön, jellemzően az 50 és 70 év közöttiek megbetegedése. Az alsó ajkakon jóval ritkábban fordul elő, mint a felső ajkakon. Egyébiránt utóbbi eset a veszélyesebb, mert ott bővebben futnak nyirokerek.
Az ajakrák kockázatát nemcsak a cigarettázás növeli többszörösére. Ha lehet, ez esetben a szivarozás és a pipázás még veszélyesebb.
A szájfenék rosszindulatú daganata
A szájfenék hámjának rosszindulatú elváltozása. A daganat 80 százalékban a férfiak betegsége, bár nőkön is egyre gyakrabban fordul elő. A dohányzás, az alkohol és a rossz szájhigiéné elősegítik a daganat keletkezését.
A kezdetben ártalmatlannak tűnő, tünetszegény (enyhe fájdalom, véresen elszíneződött nyál, nyálfolyás) elváltozásnak többféle növekedési formája ismert: a tumor kifekélyesedhet vagy karfiolszerűen növekedhet. A gyakoribb, kifekélyesedő forma hamar ráterjed a környező csontokra és a nyálmirigyekre. A stádiumtól függően gyógyszeres, sebészeti, illetve sugárterápiát, vagy ezek kombinációját végzik. Gyakran és gyorsan ad áttétet. A folyamat gyakran kétoldali, ilyenkor hamarabb képződik áttét, a túlélési idő is lerövidül.
Szájgarat rosszindulatú daganatai
A szájüreg folytatását képező garatban, illetve az az alatti területen kialakuló, áttétet adó daganatok. Szövettanilag elsősorban nyirok-daganatok (limfómák), valamint hámsejt-daganatok (karcinómák) lehetnek. Limfómák elsősorban serdülőkorban, fiatal felnőttkorban alakulnak ki a szájgaratban. A garat alatti területeken gyakoribb a karcinóma, amelynek a képződését a dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás segíti elő.
A betegség sokáig tünetmentes. Ha a daganat az orrüreg felé nő, orrdugulás, orrvérzés, középfülgyulladás és fülfájás jelentkezik. A nyaki nyirokcsomók megduzzadnak. Előrehaladottabb esetben fájdalommal járó nyelési nehézségek is kialakulhatnak.
A kórjóslatot a daganat típusa, elhelyezkedése, mérete és az áttétek határozzák meg. Limfóma esetében valamivel nagyobb a gyógyulási esély, mint karcinómák esetén.
Szájpadrák
Megkülönböztetik a kemény- és a lágyszájpadon kifejlődő tumort. A keménypad-carcinoma főként az idősebb férfiakat fenyegeti, a szájüregi daganatoknak körülbelül 5 százalékát adja. A daganat viszonylag lassan terjed, s áttétképzési hajlama is valamivel kedvezőbb, mint más szájüregi rákoknak, például a lágyszájpadon kialakuló tumoroknak.
A lágyszájpad-carcinoma a gyakoribb és súlyosabb megbetegedés, rendszerint ezt is csak későn ismerik fel. Gyakran és gyorsan képez áttétet: a daganat a nyelvgyökre, s a szájüreg környező részeire is átterjedhet, az esetek 10-15 százalékában kétoldali áttétet ad.
A fültőmirigy rosszindulatú daganata (carcinoma parotidis)
A nyálmirigyrákok 80 százaléka a fültőmirigyben fejlődik ki. A fültőmirigy daganatai mind a mirigyek, mind azok kivezető járatainak hámsejtjeiből kiindulhatnak. Az elváltozás tartalmazhat porc, illetve csontszerű elemeket is. Az elváltozás közvetlen kiváltó okát nem ismerjük, ám a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a szájápolás elhanyagolása, a rossz fogazat szerepelnek a hajlamosító tényezők között.
A fültőmirigy rosszindulatú daganata lassan növekvő tumor, amelynek jellegzetes tünete a már korán jelentkező fájdalom és arcidegbénulás . A daganat a felette lévő bőr egyenetlenségét okozhatja. Gyanús jelek észlelése esetén nem érdemes hónapokat várni az orvoshoz fordulással: a panaszok hátterében nem biztos, hogy rákos elváltozás áll, ám jobb ezt az eshetőséget kizárni, illetve amennyiben bebizonyosodik a tumorgyanú, a kezelést mihamarabb elkezdeni. A diagnózis korai felállításához minden lehetőség adott: a tünetek hamar jelentkeznek, a klinikai vizsgálat egyszerű, a daganat lassan nő.
Az orvos a kórtörténet felvétele és a betegvizsgálat után szialográfiát (a nyálmirigyek kivezető csöveinek kontrasztanyagos röntgenvizsgálata), szövettani és radiológiai vizsgálatot végez az esetleges áttétek felderítésére.
A fültőmirigy rosszindulatú daganatát műtéttel, illetve sugárterápiával kezelik, az arcidegek érintettsége folytán az arc deformálódása nagy lelki megterhelést okoz, ezért is nagyon fontos a rehabilitációs lehetőségek feltérképezése.
A kórjóslat a daganat szövettani típusától és a kezelés időben való elkezdésétől függ. A sikeres kezeléshez elengedhetetlen a korai diagnózis és a beteg mielőbbi gyógykezelése.
Bővebben olvashat minden ráktípusról, a kezelésről és a betegség lelki oldaláról is a Rákgyógyítás.hu internetes oldalon .
