COPD: kikre leselkedik az alattomos gyilkos?

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A tüdő teljesítményének gyors leromlásával járó krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) pár év múlva a negyedik leggyakoribb halálok lesz a világon. Mivel az érintettek zöme semmit nem tud a betegségről, túl későn fordul orvoshoz. A kór egyelőre gyógyíthatatlan, csupán enyhíthető. Melyek a betegség korai tünetei, illetve hogyan kezelhetők?
Tartós köhögés, köpetürítés és fulladás, nehézlégzés, a kilégzéskor időnként sípoló hang, a fáradékonyság és a terhelhetőség csökkenése - ezek azok a tünetek, amelyekkel leggyakrabban orvoshoz fordul a krónikus obstruktív légúti betegségben (COPD) szenvedő ember. Gyakori kór, amely hosszú ideig alattomosan pusztítja a tüdőt, de panaszt többnyire csak akkor okoz, ha a légzési teljesítmény közel fele már elveszett.
A betegség oka, hogy egy, légzést akadályozó gyulladásos kórfolyamatnak köszönhetően a légutak fala megvastagszik és megduzzad, a járatok beszűkülnek, amit a körülöttük található apró izmok még jobban összeszorítanak, így egyre kevesebb levegő jut a hörgőkbe, miközben a légutakban termelődő váladék a köhögés ellenére sem tud megfelelően kiürülni - a tüdő pedig egyre telítettebb lesz. A kórt a légutak fokozatosan súlyosbodó és végül tartós szűkülete jellemzi, súlyos állapotban a beteg állandó oxigénpótlásra szorul.
Az alattomos gyilkosként is emlegetett tüdőbetegséget ma az ötödik vezető halálokként tartják számon a világon, és ez az egyetlen betegség, amelynek halálozási gyakorisága világviszonylatban is növekszik. Körülbelül 600 millió ember szenved ebben a kórban, míg Magyarországon körülbelül félmillióra tehető a betegek száma, ám közülük sokan nem is tudnak betegségükről, több mint négyötödüknél megbújik a kór. Az egészségügyi világszervezet (WHO) előrejelzése szerint - ha nem teszünk ellene semmit -- a COPD 2020-ra már a harmadik leggyakoribb halálokká fog előlépni, csak a szívbetegségek és a stroke előzik majd meg. Hasonló vészjósló prognózist fogalmaztak meg a betegség költségeinek szempontjából is, míg 1990-ben a tizenkettedik helyen szerepelt a tüdőbetegség a ráfordítások szempontjából, addig 2020-ban várhatóan az ötödik helyre kerül.
A légúti betegség nagymértékben és károsan befolyásolja az életminőséget. A betegek akár kétharmadának nehézséget okoznak az egyszerű, hétköznapi tevékenységek, lépcsőzéskor kifulladnak, gyakran szoronganak, helyzetüket kilátástalannak látják, nemritkán mély depresszióba esnek. Az asztma terápiájában ismert valamennyi szer alkalmazható tüneteinek enyhítésére, a betegek életminőségének javítására, s korszerű gyógyszerek segítségével a kór előrehaladása lelassítható.
Egy fiatal, soha nem dohányzó ember, ha komoly fizikai munkát végez, akkor légszomjat érezhet, ez egy teljesen természetes dolog. Az extrém fizikai terhelésnél ugyanis a légzési tartalékok kimerülhetnek. "Akkor kell betegségre gondolni, ha a fizikai aktivitás mértéke és a nehézlégzés foka között aránytalanság figyelhető meg, illetve valamilyen jól ismert ártó környezetben vagy körülmények között él vagy élt a páciens" - magyarázta a hvg.hu-nak Somfay Attila, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság főtitkára, a Szegedi Tudományegyetem Tüdőgyógyászati Tanszék vezetője mikor van ok az aggodalomra.
Osztályvezető főorvosként is tevékenykedő Somfay szerint a dohányzás a betegség fő oka, a páciensek 85 százaléka cigarettázik, éppen ezért a dohányzás visszaszorításával látványosan csökkene a megbetegedések száma is. A többi páciensnél a környezetszennyezés, az otthonukban működő gáztűzhely vagy fűtőberendezés által termelt füst tehető felelőssé a tüdő teljesítmények leromlásáért. Genetikai okokra a betegség előfordulásának csupán egy százaléka vezethető vissza.
Ha valaki öt, de legfeljebb tíz éven át dohányzott, akkor nagyon jó esélye van arra, hogy még nem érte el azt a szintet, ami elindítja ezt a gyulladásos folyamatot. Ha elindult, nincs megállás, hiszen öngerjesztő módon magától zajlik - hiába tette le évekkel ezelőtt a cigarettát. Ha azt veszük észre, hogy a rendszeres mozgás ellenére fulladásos panaszaink vannak, akkor már csak a megnyugtatás végett is, végeztessünk el egy vizsgálatot. Így nem csak igazolni tudjuk a betegséget, hanem ki is tudjuk zárni: ha valakinek normális lett a légzésfunkciója és a tüdőkapacitása, annak nincs mitől tartania.
Szűrések és kezelések
A krónikus obstruktív légúti betegség nem gyógyítható, csupán a tüdő károsodásának folyamata lassítható. Ha a betegség már kialakult, akkor is sokat tehetünk annak érdekében, hogy legalább megőrizzük, vagy némileg javítsuk a tüdő állapotát. Nagyon fontos a dohányzás abbahagyása mellett a gyógyszeres kezelés is, amivel tágítani lehet a beszűkült hörgőket. A rendszeres mozgással pedig az izmokat lehet feltámasztani a korábbi állapotból. Elengedhetetlen, hogy legalább napi fél órát intenzív sétával töltsön, vagy valamilyen izzasztó testmozgást végezzen a beteg.
Itthon e betegségben szenvedők kevesebb, mint 20 százaléka diagnosztizált, hiszen az érintetteknek nincs betegségtudata, a jellegzetes tüneteket a dohányzás szükségszerű velejárójaként élik meg, így nem fordulnak orvoshoz. A vizitdíj bevezetése óta csökken az orvos-beteg találkozások száma, és ennek megfelelően az orvoshoz fordult COPD-s betegek száma is, pedig egy krónikus betegségről van szó, amely folyamatos kezelést igényel. Annak érdekében, hogy ne kelljen vizitdíjat fizetni, a betegek sokszor spórolnak gyógyszereikkel, és nem tartják be az orvos előírásait. A gyógyszerek szedésének visszafogása viszont ronthat a betegek állapotán, úgynevezett exacerbáció (visszafordíthatatlan állapotromlás) léphet fel, a beteg kórházba kerülhet, és ez súlyos terheket ró az egyénre és a társadalomra is - osztja meg tapasztalatait a főorvos.
Ha eldöntöttük, hogy tüneteinkkel szakemberhez fordulunk, előbb a háziorvost keressük fel, hiszen ő ismeri a legjobban, hogy milyen munkahelyi vagy egyéb - például dohányzás - károsító tényezőnek voltunk/vagyunk kitéve. A háziorvos a tünetek alapján elküldhet a tüdőgyógyász szakrendelőbe, ahol el tudják végezni a spirometriát, ezt az egyszerű légzésfunkciós vizsgálatot, ami a kórisme felállításához elengedhetetlen. Lehetőség lenne egyébként erre a háziorvos rendelőjében is, hiszen egy EKG-hoz hasonló nagyságú beruházásról és egy viszonylag egyszerű műszerről van szó, ám a helyeztet nehezíti, hogy csak egy nagyon precíz vizsgálati technikával állapítható meg a pontos diagnózis. Nem mindegy ugyanis, hogyan fújunk bele a készülékbe, hamis eredményt kaphatunk, ha nem jó technikával lélegeztettek minket. Ezért célszerű, hogy amíg ez a vizsgálati módszer nem terjed el, és nem lesz olyan ismert a háziorvosok és asszisztensek körében, addig szakrendelésen végeztessük el.
Annak, aki éveken át dohányzott, vagy jelenleg is cigarettázik, negyvenéves kor fölött mindenképpen ajánlott résztvenni szűrővizsgálaton. Megnyugtató eredmény esetén elég, ha két-három évente ismétlik meg a vizsgálatot. Ám amennyiben kóros elváltozásokat mutatnak ki, az előrehaladás mértékének és a gyógyszerek hatásának megállapításához sűrűbb ellenőrzésre van szükség. Ha légúti szűkületet diagnosztizáltak, gyógyszeres kezelést kap a beteg, amely félévenkénti szakorvosi vizsgálattal jár.
A magyar betegek valamennyi, a világon jelenleg elérhető korszerű készítményekhez hozzájuthatnak. Mind a hörgőtágítók, mint a gyulladás gátlók, valamint ezek kombinációi a leghatékonyabb, korszerű gyógyszerek. Ezeket tüdőgyógyász szakorvos tudja felírni, kiemelt támogatással, és ez alapján fél évig a háziorvos is. Hat hónap elteltével kell ismételt kontrollra elmenni, és ha továbbra is fennáll annak szükségessége, újfent javallható. Megalapozottságát légzésfunkció vizsgálattal is alá kell támasztani, ennek során súlyossági csoportba kategorizálják a betegeket, és az annak megfelelő gyógyszeres kezelésben részesülhet a páciens.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol

Kapcsolódó cikkek

Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+22, +27 °C
Minimum:
+10, +16 °C

Hazánkban hétfon délelőtt az ország nagy részén kevés felhő zavarja majd a sok napsütést, felhősebb tájak inkább csak keleten fordulhatnak elő.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag