Autoimmun érgyulladás - mit kell tudni róla?

A vaszkulitisz a szervezet különböző méretű ereinek immunológiai reakciók által kiváltott gyulladása. Az adott szervet ellátó erek gyulladása miatt a szerv működése károsodik, csökken, és ez határozza meg a beteg klinikai tüneteit.

Mi a szisztémás vaszkulitisz?
A vaszkulitisz a szervezet különböző méretű ereinek immunológiai reakciók által kiváltott gyulladása, ami érintheti a verőereket (artériákat), hajszálereket (kapillárisokat), visszereket (vénákat). Az adott szervet ellátó erek gyulladása miatt a szerv működése károsodik, csökken, és ez határozza meg a beteg klinikai tüneteit.
A gyulladásos folyamat lehet csak egy szervet érintő érgyulladás, de lehet kiterjedt, több szervet is érintő szisztémás vaszkulitisz. E helyen az önálló kórképként jelentkező szisztémás vaszkulitiszekről lesz szó. A lokalizált vaszkulitiszek más autoimmun kórképek (pl. SLE, SSc, SS, MCTD) részjelenségeként is felléphetnek.

Milyen gyakori betegség a szisztémás vaszkulitisz?
A szisztémás vaszkulitiszek közé több betegség tartozik, de összességében elmondhatjuk, hogy ezek a betegségek szerencsére ritkák. Többségük előfordulása 3-7/1 000 000, egyes kórképek gyakoribbak (pl. óriássejtes vaszkulitisz), aminek előfordulása 220-270/1 000 000.
Hogyan alakul ki ez a betegség?
Mint a többi autoimmun kórképben, vaszkulitiszekben is jellemző, hogy örökletes hajlam mellett környezeti provokáló tényezők (gyakran fertőzések) játszanak szerepet a kialakulásban. Következményként az immunológiai szabályozás zavara miatt az erek körül jellegzetes gyulladás jelentkezik, amikben különböző gyulladásos sejtek vesznek részt. A gyulladás miatt az érintett erek beszűkülnek, elzáródhatnak, illetve bennük vérrögök alakulhatnak ki, így az ellátási területeken lévő szövetek, szervek vérellátása károsodik, ami miatt az adott szerv működése csökken vagy megszűnik.
A vaszkulitiszek kialakulására is jellemző, hogy örökletes hajlam mellett környezeti provokáló tényezők játszanak szerepet.

A vaszkulitiszek kialakulására is jellemző, hogy örökletes hajlam mellett környezeti provokáló tényezők játszanak szerepet.

Milyen csoportjai vannak a szisztémás vaszkulitiszeknek?
A betegség lehet önálló, egyéb háttérbetegség nélkül, ezt nevezzük elsődleges, primer vaszkulitisznek. Társulhat valamilyen egyéb alapbetegséghez, pl. szisztémás autoimmun betegségekhez, fertőző betegségekhez, rosszindulatú daganatos megbetegedéshez (szekunder vagy másodlagos vaszkulitisz).
Az elsődleges vaszkulitiszek csoportjába több betegség sorolható, a felosztás attól függ, hogy milyen méretű ereket érint a gyulladás. Ez alapján lehet: a kiserek vaszkulitiszei (Wegener-granulomatózis, Churg-Strauss-szindróma, mikroszkópos poliangiitisz, Henoch-Schönlein-purpura, esszenciális krioglobulinémiás vaszkulitisz, a bőr leukocitoklasztikus vaszkulitisze); a közepes méretű erek vaszkulitiszei (poliarteritisz nodóza, Kawasaki-kór); nagyerek vaszkulitiszei (Takayasu-arteritisz, óriássejtes arteritisz).

Cikkünk forrása a SpringMed Kiadó Kérdezz! - Felelek! sorozatának Autoimmun betegségek (2009.) című kiadványa. A kötet csaknem 100 kérdést és feleletet tartalmaz, közérthető nyelven, szakavatott immunológus orvos szakértők (dr. Szűcs Gabriella, dr. Szekanecz Zoltán) tollából.


Megrendelhető a SpringMed Kiadó webáruházában.

Mindent jól tud a köhögésről?

VideóRendelő: Igaz, hogy este 6 után már nem szabad enni?

További cikkek
Hozzászólások

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+4, +12 °C
Minimum:
-1, +4 °C

Hazánkban kedden délelőtt erősen felhős, borult lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag