"Jelenleg Magyarországon 2,1-2,2 millió nő van szülőképes korban, 2040-re ez a szám 1,7 millióra csökken, vagyis nagyjából 450 ezerrel lesz kevesebb a 15-49 éves nők száma, ebből következően szinte biztos, hogy kevesebb gyermek fog születni" - mondja Spéder Zsolt, akivel a Portfolio.hu készített interjút.
Arra a kérdésre, hogy milyen gyermekvállalási hajlandósággal számolnak a következő évtizedekben, úgy válaszolt, hogy ha az elmúlt évek termékenységi viszonyai tartósak maradnának, akkor 2040-re 65 ezer alá is kerülhet a születések száma. Ez alapján 2040-ben 8,75 millió körül lesz Magyarország népessége.
Van egy optimistább forgatókönyv is, teszi hozzá, amely szerint 9,1-9,2 millió is lehet a népességszám 2040-ben. A születések mellett ez azonban függ a halálozások számától és a vándorlási egyenlegtől is.
Elöregedő társadalom
Az egyértelmű, hogy Magyarországon és Európa minden országában elöregedő társadalomról beszélünk, hangsúlyozza a szakember. "Minden öregedési indexünk töretlenül és megállíthatatlanul növekszik. A gyerekek (0-14 éves), és az idősek arányát (65 év felettiek) mutató öregedési index a 100 értéket 2006-ban vette fel. Jelenleg 129 65 év feletti jut az összes 15 év alatti népességre, és ez az index az alapváltozat szerint 2040-re 170 fölé fog emelkedni" - így Spéder.
Emelkedhet a nyugdíjkorhatár
2040-re a magyar férfiak várható élettartama durván 5 évvel emelkedhet, logikus következmény lenne tehát, mondja Spéder, hogy emelni kellene a korhatárt . "Ez nyilván attól függ, mennyire lesz hatékony a gazdaság, hogyan alakul a befizetések összege. Viszont ha úgy emelkedik meg a várható élettartam, hogy közben az egészségben eltöltött évek száma nem nő, akkor az időskori egészségügyi ellátásra kellene sokkal, de sokkal nagyobb figyelmet fordítani" - magyarázza.
A kereslet-kínálat logikája
Spéder Zsolt kitért arra is, hogy a munkaerőpiacon erőteljesen növekednek az egyenlőtlenségek, ám szerinte ehhez csak részben van köze az államnak. "Leegyszerűsítve a dolgot azt látjuk, hogy egyre jobban megfizetjük az informatikusokat és egyre kevésbé a szociális munkásokat. Ez a kereslet-kínálat logikája. Ezt igazíthatja ki a másodlagos újraelosztás folyamata" - mutat rá, majd azt is elárulja, hosszú távon komoly gondnak tartja, hogy a szociális, humán szféra a keresetekben leértékelődik, hiszen e területek kulcsszerepet játszanak a humán tőke felépítésében, regenerálásában.
"Úgy tűnik, hogy a digitalizáció és a globalizáció az egyenlőtlenségek növekedésének irányába hat. Ezt módosíthatja egy ország társadalompolitikája, de mi kis ország vagyunk, nehéz szembemenni az általános globális trendekkel" - összegez Spéder Zsolt. Ha kíváncsi a teljes interjúra, ide kattintva elolvashatja.
