A tudósok által kifejlesztett új gyógyszerosztály átfogó elnevezése "senolytics" (többes számban). Ezek a hatóanyagok állatkísérletekben rendkívül hatékonyan lassították az esendőség (a gerontológiai szakirodalomban ezt a kifejezést angolul is használják: frailty) tüneteit, javították a szívfunkciókat és meghosszabbították az egészséges életet élő egerek életét. Átfogóan tehát az öregedést lassították - írja a Science Daily.
Mindez természetesen még nem jelenti azt, hogy emberekben is ugyanígy hatnának ezek a szerek. Tulajdonképpen az első lépés történt meg a terápia kifejlesztéséhez - mondta munkájukról a TSRI professzora, Paul Robbins, aki Laura Niedernhofer egyetemi docenssel együtt irányította a kutatásokat a floridai Scripps intézetben. Amikor majd azok a "szenolitikus" ágensek, amelyeket most a kutatók kombináltak egymással, klinikai alkalmazásig jutnak, akkor átalakíthatják az eddigi kezeléseket.
Az öregedő (angolul: senescent) sejtek olyanok, amelyek egyszerűen nem osztódnak tovább. Ezek az öregedés során egyre jobban felhalmozódnak. Ha e sejteket elpusztítják, akkor az egészségesen töltött időszak meghosszabbítható - állítják a tudósok az egérkísérletek alapján. Emberek esetében ez óriási jelentőségű fejlemény lenne a kutatók szerint.
A tudósoknak azonban mindenekelőtt azonosítaniuk kellett az elöregedő sejteket, és úgy kellett eltávolítaniuk, megcélozniuk ezeket, hogy a többi sejtet ne károsítsák. A kutatók sejtették már korábban, hogy az elöregedett sejtek ellenállóképessége lehet a kulcsprobléma. A stressz és más károsodások által kifejtett pusztító hatással szembeni ellenállóképességről van szó. És valóban: az elöregedő sejtek, akárcsak a ráksejtek, fokozottan kifejeződő "túlélési hálózatokat" képeznek. Így állnak ellen az apoptózisnak, azaz a programozott sejthalálnak.
E tudás birtokában kezdték el keresni a megfelelő szereket a kutatók, hogy kiiktassák az apoptózist gátló tényezőket az elöregedő sejteknél. Rá is találtak két jelenleg is elérhető összetevőre, a dasatinib hatóanyagú rákgyógyszerre és a quercetinre, ami egy természetes vegyület. Ez utóbbit antihisztaminként gyulladáscsökkentésre szokták használni.
További kísérletezés során kiderült, hogy sejtkultúrákban e vegyületek szelektíven indították be az elöregedő sejtek halálát. A kutatók rájöttek, hogy a két szer különböző területeken hatott jól, de még eredményesebb lehet a kezelés, ha kombinálják őket egymással a terápia során.
A kísérletek következő fázisában rájöttek, hogy egerekben az edzettségi állapotot és a szív- és érrendszer funkcióit is javítani voltak képesek. Csökkentették az oszteoporózis ( csontritkulás ) mértékét és a már említett "esendőség" tüneteit egyaránt. Végeredményben az egerek életét sikerült meghosszabbítaniuk. Az idős egerekben a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) funkciók 5 napon belül javultak, méghozzá a szerek akár egyetlen dózisától is.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: az emberi alkalmazás előtt még további kísérletekre van szükség. A tanulmányban szereplő két szernek ráadásul lehetséges mellékhatásai is lehetnek, különösen hosszabb távú kezelések során. A kutatók mégis optimisták: szerintük az általuk kifejlesztett szereket nem túl gyakran kell majd alkalmazni, így a lehetséges mellékhatások is csökkenthetők.
A kutatás a www.sciencedaily.com oldalon jelent meg.
