A félelem mint eszköz: hogyan használjuk?

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

Vannak, akik egyszerűen imádják a félelmet: "beindítja" őket. Mások mindent megtesznek, hogy elkerüljék az aggasztó helyzeteket. Miért bánunk ennyire különbözően a félelmeinkkel?

Ha a fenyegetés mindennapossá válik, a félelmünk csökken. Egyesek számára pedig a jelentéktelenségtől való irtózás rosszabb, mint a halálfélelem. A félelem mindazonáltal erősíti a koncentrációt és a figyelmet - így foglalható össze a német Focus magazin online kiadása szerint mindaz, amit a félelemmel való bánásmódhoz tudnunk kell.

Ami a részleteket illeti, a német internetes újság felhívja a figyelmet arra, hogy aki foglalkozásszerűen aggasztó helyzeteknek teszi ki magát, nem feltétlenül félelem nélküli ember. Éppen ellenkezőleg: aki egy bombát hatástalanít vagy szupergyors autókat vezet, és közben aggódik az életéért, az különösen körültekintően jár el. A félelem ugyanis kiélesíti az érzékszerveinket. És ez biztosítja az emberiség számára a túlélést. (A túléléshez máskor is a félelem járulhat hozzá, ilyen például a gyávák esete, mint arra korábbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet.)

Mitől félünk és miért?

Mi váltja ki az emberben a félelemreakciót? Mit tehetünk irracionális félelmeinkkel, fóbiáinkkal? Ezekre a kérdésekre válaszol a The Week magazin összeállítása a félelemről. A részletekért kattintson!

Jogosan félnek azok az emberek, akik háborús területen élnek, vagy éppen bűnügyileg súlyosan fertőzött területen laknak, vagy esetleg ott, ahol a földrengések kockázata igen magas. Ám éppen ők azok, akik példát mutatnak arra, hogy a félelemnek nem adhatjuk meg magunkat.

Az állandósult veszélyhelyzetben adaptációs mechanizmusokkal élünk - magyarázta a Focusnak Borwin Bandelow, a Göttingeni Egyetem pszichiátere. Az ember hozzászokik a helyzethez. Bagdadban például az emberek mély aggodalomban élnek, mégis intézik a napi ügyeiket. Ott sincs több szorongási probléma, mint máshol. Ennek oka furcsának is tekinthető: pszichikailag könnyebb elviselni a konkrét fenyegetést, mint az ismeretlen, meghatározhatatlan, nehezen megfogható kockázatokat. Az atomszerencsétlenségtől, az ózonlyuktól vagy a ráktól való félelem belesodorhat valakit az önsajnáltatásba. Innen aztán sokkal nehezebb kisegíteni valakit, mint egy konkrét fenyegetés elhárítását megoldani.

Az állandósult aggodalom, alaphangulattá válhat, ilyenkor az átfogó életérzésünkről van szó. Ilyenkor beszélnek a pszichológusok generalizált félelemről. Akit tényleg megfertőzött a félelem, mindenütt veszélyt sejt. Az ilyen emberek nem értik, hogy valaki hogyan képes önként - sőt szórakozásból - valamiféle félelemnek kitenni magát. Nyilvánvalóan nem értik, hogy ez "beindítja" a másik embert.

A félelem érzése jó hatással is lehet tetteinkre

A félelem érzése jó hatással is lehet tetteinkre


Egyfajta ösztönzés ez is!

Borwin Bandelow az úgynevezett hullámvasút-elvről beszélt. Azt magyarázta a pszichológus, hogy a félelem egyfajta ösztönzést ad. "A hullámvasúton minden fordulónál úgy tűnik, hogy kicsúszhatunk a pályájáról. Jóllehet tudjuk, hogy nem fogunk lezuhanni, a félelem tünetei megjelennek. Ilyenkor a testünk a stresszhormonok mellett endorfinokat is kibocsát, amelyek valóban súlyos esetben a fájdalmaktól védenek. Amint a veszélyes kanyarból kijövünk, a félelmi stressz alábbhagy, viszont az endorfinok még hatnak. A túlélt félelem ezért nagy örömérzéssel párosul" - magyarázta a német szakértő.

Aki persze gyors sípályákon sebesebben száguld lefelé, mint mások az autópályán, az nyilván nem gyáva nyúlnak született, sokkal merészebb az átlagembereknél. A félelmet azonban azok is ismerik a pszichiáter szerint, akik látszólag mentesek ettől az érzéstől.

Az extrém sportokat űzők például attól félnek, hogy nem ők lesznek a legjobbak, és nem veszik észre, nem ismerik el őket - ez a szociális félelem erősebb náluk, mint a saját életükért való félelem. A gyorsasági síelők, az extrém helyeken sziklára mászók, a versenyautókat vezető pilóták ritkán hazardőrök. A félelmet ezek az emberek kihasználják. A sporthoz hasznosítják ezt az érzést, és ily módon koncentrációjukat, figyelmüket erősítik.

Hogy valaki félős-e vagy inkább vakmerő, azt az agyunk határozza meg - ezt kutatják a tudósok jelenleg. Aki látszólag "félelem nélkül tud élni", arra is van tehát tudományos magyarázat.

Akik ugyanis jól tudják szabályozni a félelmüket, azoknál magas az úgynevezett ventrális prefrontális kéreg aktivitása (a vonatkozó agyterületekről magyarul is olvasható egy doktori disszertáció. Ez a nagyagykéreg részét képező régió felelős a félelmekért és aggodalmakért. Itt értékeljük ezeket, illetve próbálunk megbirkózni velük.

Az amigdala magasabb aktivitása viszont az erős félelmi reakciókról tehet. A mandulamagnak is nevezett amigdala felelős a harci és menekülési reflexekért ugyanis. (Általában véve az amigdalát az érzelmi reakciókkal szokták összefüggésbe hozni.)

Forrás: Focus
Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag