Ideggyógyászati megbetegedések

Az idegrendszert az agy, a gerincvelő és az egész testet behálózó idegek összessége alkotja. Bonyolultsága messze meghaladja a legnagyobb teljesítményű számítógépekét is, az agy működését évtizedek óta kutatják, de még csak pár százalékát sikerült megismerni. Az idegrendszert két nagyobb részre osztjuk: a központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja, a környéki idegrendszer pedig azon ideghálózatokat jelenti, amelyek az agy és a gerincvelő összeköttetéseit biztosítják a szervezet többi részével. Az idegrendszer bonyolultsága miatt betegségei igen gyakoriak - a lakosság nagy részét érinti valamelyik formájuk.

Arcidegzsába tünetei és kezelése

Mi az arcidegzsába?

Az arcidegzsába (orvosi nevén trigeminus neuralgia) egy jellegzetes, rendszerint 1-2 másodpercig tartó, nagyon intenzív, leggyakrabban áramütéshez hasonlóként leírt, villanásszerű arcfájdalom. Az áramütésszerű idegfájdalmakat neuralgiform fájdalomnak nevezzük, a trigeminus neuralgia jellemzője a homlokot, orcát és állkapcsot beidegző V. agyideg (nervus trigeminus) három ága valamelyikének területén jelentkező, féloldali neuralgiform fájdalom.

Tünetek

A fájdalmak rendszerint hetekig, hónapokig tartó periódusokban naponta több alkalommal ismétlődnek, amelyeket követően évekig tartó panaszmentesség is lehetséges. Az arcon átnyillaló fájdalmak olyan intenzívek, hogy jelentkezésükkor a betegek megmerevednek, minden mozgást felfüggesztenek, az arcuk a fájdalomtól grimaszba rándulhat. A fájdalomhoz társuló grimasz miatt nevezik népiesen ezt a típusú arcfájdalmat arcidegzsábának.
Az arcidegzsába egy jellegzetes, rendszerint 1-2 másodpercig tartó, nagyon intenzív, leggyakrabban áramütéshez hasonlóként leírt, villanásszerű arcfájdalom
Az arcidegzsába egy jellegzetes, rendszerint 1-2 másodpercig tartó, nagyon intenzív, leggyakrabban áramütéshez hasonlóként leírt, villanásszerű arcfájdalom

Az arcidegzsába előfordulása

A trigeminus neuralgia viszonylag ritka fájdalom-szindróma, statisztikailag minden 10 000 személyre jut 1,5 eset. Az idiopátás trigeminus neuralgia bármely életkorban előfordulhat ugyan, mégis jellemzően 50 éves kor felett, leggyakrabban idős korban jelentkezik, és némileg gyakoribb a nők körében. A fiatalkorban jelentkező arcidegzsába, gyakrabban szekunder (másodlagos), azaz valamilyen betegségre vagy agyi éranatómiai eltérésére vezethető vissza.

Az arcidegzsába okai

A trigeminus neuralgiának az esetek többségében nincs meghatározható oka (idiopátiás/primer/elsődleges). A ritkábban előforduló szekunder (másodlagos/más betegség okozta/szimptómás/tüneti) neuralgiákat az V. agyideget károsító kórfolyamatok (például gyulladás, stroke, daganat, anyagcserezavar, liquorkeringési akadály, rendellenesen futó vagy tágult artéria kompressziója) okozzák.

Az arcidegzsába tünetei

A fájdalom az esetek túlnyomó többségében az arc egyik felén jelentkezik csupán, és csak ritkán mind a két oldalon. A fájdalom gyakran előidézhető az arc vagy a szájüreg bizonyos pontjainak érintésével, továbbá kiválthatja a rágás, borotválkozás, fogmosás, beszéd is. Mivel a trigeminus neuralgia gyakran előidézhető, éppen ezért a neurológiai vizsgálat során az ideggyógyász az V. agyideg három ágának arcon található, koponyából az arc bőréhez és nyálkahártyájához haladó kilépési pontjainak (úgynevezett trigger pontok) ujjal történő megnyomásával ellenőrzi a típusos, kiváltható fájdalom meglétét.

Az arcidegzsába diagnózisa

Az arcidegzsába nagyon jellegzetes fájdalom, éppen ezért felismerése nem szokott problémát okozni. A betegség diagnózisa úgymond "klinikai", vagyis a típusos tünetek meglétén és az eltérés nélküli ideggyógyászati vizsgálaton alapszik, azaz az idiopátiás trigeminus neuralgia diagnózis felállítása semmilyen eszközös vagy laboratóriumi vizsgálatot nem igényel. Amennyiben azonban a neurológiai vizsgálat vagy a betegségtörténet felveti, hogy az arcidegzsába hátterében agyi betegség vagy érelváltozás állhat, koponya MRI (mágneses rezonancia alapú számítógépes rétegvizsgálat) illetve angiographia elvégzése indokolt.

Az arcidegzsába kezelése

Az idiopátiás trigeminus neuralgia hátterében nincs nyilvánvaló, kezelhető betegség vagy elváltozás, ezért ezekben az esetekben az arcfájdalom megelőzése és intenzitásának mérséklése a cél, vagyis a terápiája tüneti. Ez legtöbbször epilepszia gyógyításában is használt gyógyszerek (antiepileptikumok) szedésével érhető el. Azokban az esetekben, amikor a fájdalom jelentős csökkentése és ritkítása több antiepileptikum vagy egyéb típusú gyógyszer kellő ideig tartó és megfelelő dózisú szedésére sem múlik - ez az úgynevezett terápia rezisztencia esete -, szóba jöhet az V. agyideg elroncsolása illetve az érrendellenesség megszüntetése, amelyet idegsebészek végeznek el.
A szekunder trigeminus neuralgiában az orvosi kezelés az arcfájdalmat okozó alapbetegség, illetve morfológiai elváltozás megszüntetésre törekszik, a sikeres terápia ilyenkor egyúttal az arcfájdalom megszűnésével jár.

Az arcidegzsába gyógyulási esélyei

Az idiopátiás trigeminus neuralgia önmagában testi fogyatékosságot nem okoz, a beteg életét közvetlenül nem veszélyezteti. Áttételesen azonban ez a rendkívül erős, gyakran rövid időszakon belül nagy számban jelentkező arcfájdalom súlyos pszichés egészségkárosodáshoz (depresszió, alvászavar, szuicid (öngyilkos szándék) és a normális mindennapi élet ellehetetlenüléséhez vezetnek. Szerencsére az arcidegzsába az esetek nagyobb részében a gyógyszeres kezelésre kielégítően reagál.

Az arcidegzsábát általában neurológusok kezelik. A szokványos gyógyszerekre nem kellően reagáló esetekben a betegek úgynevezett fájdalom-centrumokba való beutalása is szóba jön. Ezeknek a centrumoknak nagy tapasztalatuk van az erős fájdalmak csillapításában. Egyes gyógyszerekre nem reagáló betegek jó eredményről számolnak be akupunktúrás kezelést követően.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.