Mit értünk esszenciális zsírsavak alatt?

Az esszenciális zsírsavak olyan anyagok, melyek nélkülözhetetlenek a sejtjeink számára, és fontos szerepet játszanak az immun-, az ér- és az idegrendszer működésében. Ismerjük meg jobban ezeket a fontos tápanyagokat!

Az esszenciális zsírsavak sokféle fontos szerepet játszanak a szervezet működésében. Testünk önmagában nem képes ezeket előállítani, így elsősorban a táplálékunkon keresztül kell biztosítani a bevitelüket. A két legjelentősebb, létfontosságú zsírsav az omega-3 és az omega-6, de ezek mellett gyakran más zsírsavakat is esszenciálisnak neveznek. Az omega név a vegyületek kémiai szerkezetére utal. Az eredeti elnevezésük pedig F-vitamin volt - ezt később megváltoztatták, ugyanis az esszenciális zsírsavak felépítésükben és működésükben kevésbé hasonlítanak a vitaminokra.

A legismertebb omega-3 zsírsavak az EPA (eikozapentaénsav), a DHA (dokozahexaénsav) és az ALA (alfa-linolénsav), mely az emberi szervezetben az előbbi két zsírsav előanyaga. Növényi olajok (például a repce-, len-, mogyoró- és dióolaj) nagy mennyiségben tartalmaznak alfa-linolénsavat, míg az EPA és a DHA elsősorban tengeri halakban találhatóak meg.

A legismertebb omega-6-zsírsav a linolsav, amely különböző növényi olajokban fordul elő.

Hogyan hatnak szervezetünkre az esszenciális zsírsavak?

Az omega-3 és az omega-6 zsírsavak nemcsak önmagukban számítanak, hanem a kettő egyensúlya is igen lényeges - ugyanis együttesen szabályozzák a prosztaglandinok szintjét; ezek létfontosságú, hormonokhoz hasonló anyagok, melyek testünk fő szervrendszereinek megfelelő működésében vesznek részt. A prosztaglandinok szükségesek a szív- és érrendszer, az immunrendszer, az idegrendszer folyamataihoz. A fájdalomra adott reakciók és a gyulladásos folyamatok kimenetele is függ a prosztaglandinok egyensúlyától. Az esszenciális zsírsavak elősegítik a sejtmembrán visszaépítését, illetve megerősödését, így védik azt a káros behatásoktól.

Az esszenciális zsírsavak érintettek az energiatermelésben és a vérben történő oxigénszállításban is, a növekedésben, a sejtosztódásban, a sejtek közti kommunikációban és a hormontermelés szabályozásában is.

Ha azonban az étrendünk kiegyensúlyozatlan, nem tartalmaz elegendő omega-3 zsírsavat, vagy ha túl magas a "rossz" zsírsavak aránya, akkor nemcsak a prosztaglandinok szintje csökkenhet le, hanem a membránok is sérülhetnek, elveszíthetik a rugalmasságukat, és a működésük is csorbát szenvedhet. Ez pedig a sejt folyamatainak megszakadásához, megakadásához vezethet - ennek eredménye pedig a sejt károsodásra és pusztulása.

Szintén krónikus betegségek kialakulásához vagy éppen az állapotunk romlásához vezethet, ha a zsírsavak nincsenek egyensúlyban egymással. Egyes szakértők szerint ugyanis az étrendünkből jóval több omega-6 jut a szervezetünkbe, mint omega-3, emiatt a prosztaglandinok szintje nem megfelelő, így a krónikus betegségek kialakulásának esélye megnőhet.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

vércukorszint
Meddig normális az éhgyomri vércukorszint? Íme a pontos értékek
Ezt teszi a savanyú káposzta a belekkel – Ezért érdemes rendszeresen fogyasztani
B12-vitamin
B12-vitamin: reggel vagy este jobb bevenni? – Így szívódik fel a leghatékonyabban
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +9 °C
Minimum: +3 °C

Nagyrészt felhős idő várható, majd délután északnyugat felől szakadozik, csökken a felhőzet, de ott is legfeljebb néhány órára süthet ki a nap. Csapadékrendszer képződik, erősödik meg felettünk, amely leginkább az ország délkeleti felét érintheti, és késő estére hagyja el kelet felé az országot. A déli, délkeleti szél az Észak-Dunántúlon és a délkeleti tájakon élénkül meg időnként.A legmagasabb nappali hőmérséklet jórészt 6 és 12 fok között valószínű, ennél hidegebb az Északi-középhegységben lehet. Hétfőn egy gyenge hidegfront alakítja időjárásunkat és az orvosmeteorológiai helyzetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!
Mikortól számít magasnak a vérnyomás? Sokan rosszul tudják Sokan élnek magasvérnyomás-betegséggel (hipertónia) úgy, hogy nem is tudnak róla, pedig a kezeletlen állapot jelentősen növeli a szívroham, a stroke és a vesebetegség kockázatát. Töltsd ki kvízünket, és teszteld, mennyit tudsz a magasvérnyomás-betegség tüneteiről és veszélyeiről!