Az esszenciális zsírsavak sokféle fontos szerepet játszanak a szervezet működésében. Testünk önmagában nem képes ezeket előállítani, így elsősorban a táplálékunkon keresztül kell biztosítani a bevitelüket. A két legjelentősebb, létfontosságú zsírsav az omega-3 és az omega-6, de ezek mellett gyakran más zsírsavakat is esszenciálisnak neveznek. Az omega név a vegyületek kémiai szerkezetére utal. Az eredeti elnevezésük pedig F-vitamin volt - ezt később megváltoztatták, ugyanis az esszenciális zsírsavak felépítésükben és működésükben kevésbé hasonlítanak a vitaminokra.
A legismertebb omega-3 zsírsavak az EPA (eikozapentaénsav), a DHA (dokozahexaénsav) és az ALA (alfa-linolénsav), mely az emberi szervezetben az előbbi két zsírsav előanyaga. Növényi olajok (például a repce-, len-, mogyoró- és dióolaj) nagy mennyiségben tartalmaznak alfa-linolénsavat, míg az EPA és a DHA elsősorban tengeri halakban találhatóak meg.
A legismertebb omega-6-zsírsav a linolsav, amely különböző növényi olajokban fordul elő.
Hogyan hatnak szervezetünkre az esszenciális zsírsavak?
Az omega-3 és az omega-6 zsírsavak nemcsak önmagukban számítanak, hanem a kettő egyensúlya is igen lényeges - ugyanis együttesen szabályozzák a prosztaglandinok szintjét; ezek létfontosságú, hormonokhoz hasonló anyagok, melyek testünk fő szervrendszereinek megfelelő működésében vesznek részt. A prosztaglandinok szükségesek a szív- és érrendszer, az immunrendszer, az idegrendszer folyamataihoz. A fájdalomra adott reakciók és a gyulladásos folyamatok kimenetele is függ a prosztaglandinok egyensúlyától. Az esszenciális zsírsavak elősegítik a sejtmembrán visszaépítését, illetve megerősödését, így védik azt a káros behatásoktól.
Az esszenciális zsírsavak érintettek az energiatermelésben és a vérben történő oxigénszállításban is, a növekedésben, a sejtosztódásban, a sejtek közti kommunikációban és a hormontermelés szabályozásában is.
Ha azonban az étrendünk kiegyensúlyozatlan, nem tartalmaz elegendő omega-3 zsírsavat, vagy ha túl magas a "rossz" zsírsavak aránya, akkor nemcsak a prosztaglandinok szintje csökkenhet le, hanem a membránok is sérülhetnek, elveszíthetik a rugalmasságukat, és a működésük is csorbát szenvedhet. Ez pedig a sejt folyamatainak megszakadásához, megakadásához vezethet - ennek eredménye pedig a sejt károsodásra és pusztulása.
Szintén krónikus betegségek kialakulásához vagy éppen az állapotunk romlásához vezethet, ha a zsírsavak nincsenek egyensúlyban egymással. Egyes szakértők szerint ugyanis az étrendünkből jóval több omega-6 jut a szervezetünkbe, mint omega-3, emiatt a prosztaglandinok szintje nem megfelelő, így a krónikus betegségek kialakulásának esélye megnőhet.
