GI-diéta = Hatásos fogyókúra

Édességek kontra gyümölcsök

A szénhidrátok két nagy csoportra különíthetők el: egyszerű és összetett szénhidrátokra.

Mi a kétféle szénhidrát elfogyasztása közötti különbség? Gyakorlatilag az, hogy az egyszerű szénhidrátok (péksütemények, édességek, cukrozott italok és ételek, zöldségek, gyümölcsök , gabonafélék) viszont nem kerülnek restrikció alá, hiszen az ebbe a csoportba tartozó ételek igen jótékonyan járulnak hozzá az egészséges étkezéshez. Amit mi kínálunk, az egy gondosan összeválogatott alacsony szénhidráttartalmú menü, amely segítséget nyújt a vércukorszint normalizálásához, másrészt a felesleges kilók leadásához.

A GI-diéta elméleti háttere

Először is beszélnünk kell az ún. glikémiás indexről (rövidítve GI). Ez a viszonyszám azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszer vércukorszint-emelő hatása százalékos arányban hogyan viszonyul a cukor vércukorszint-emelő hatásához. Például a fehérkenyér, amely 50 g szénhidrátot tartalmaz, ugyanakkora vércukor-emelkedést hoz létre, mint maga a cukor, így glikémiás indexe (GI) 100, míg a burgonyáé 80. Miért van ennek jelentősége?

Mert a magas lencse , bab, tej, paradicsomleves). Különböző állapotokban (edzés, illetve verseny előtt), betegségekben (cukorbetegség) számos ajánlás született arra vonatkozóan, hogy milyen glikémiás indexű ételt fogyasszunk.

Mielőtt ezt részleteznénk, lássuk az élelmiszerek besorolását vércukorszint-emelő hatásuk - GI - szerint:

Mitől függ az ételek vércukorszint-emelő hatása?

Az élelmiszerek vércukorszint-emelő hatását természetesen számos tényező befolyásolja:

Rosttartalom: minél magasabb az élelmiszerek rosttartalma , annál kevésbé emelkedik a vércukorszint. Ennek oka, hogy a vízoldékony rostok csökkentik az ételek vékonybélben való tartózkodásának idejét, fokozzák a bélmotilitást (bélmozgást), ezáltal csökkentik a cukrok bontásának ütemét is.

Zsír- és fehérjetartalom: minél magasabb az ételek zsírtartalma , annál többet időznek a gyomorban, ezáltal a cukor vékonybélben történő felszívódása csökken. A fehérje fokozza az inzulinválaszt, ezáltal a vércukorszint kevésbé emelkedik.

Amilóz-amilopektin arány: az amilóz főzés során gátolja a keményítő duzzadását, zselatinizációját, és mivel hidrogénkötéseket hoz létre, az emésztés ütemét csökkenti. Minél magasabb az étel amilóztartalma, annál kevésbé emelkedik a vércukorszint étkezés után.

A GI diéta követése rendkívül egyszerű. Ha ismerjük az alapanyagok GI indexét, könnyedén párosítani tudjuk a megfelelő hozzávalókat. Segítségképpen mi is készültünk néhány ízletes recepttel. 3 alacsony GI indexű étel Ételkészítés: a főzés, őrlés, tartósítás, preparáció mind elsődlegesen befolyásolja a cukrok felszívódásának sebességét. A magas keményítőtartalmú ételek főzés hatására elvesztik állagukat, így emészthetőségük javul. A főzési idő növelésével a cukor felszívódási képessége nő. Az őrölt alapanyagból készült ételek több vizet vesznek fel főzés közben, ezáltal könnyebben ürülnek a gyomorból, és a cukorválasz nő. Tartósítás hatására szintén nő a cukorválasz.

Ha összehasonlítjuk a friss alma, a tisztított alma és az almalé vércukoremelő hatását, azt látjuk, hogy a juice növeli leginkább a cukorszintet, de nem tartósan, hanem igen rövid ideig marad magas szinten. A hámozott alma közepes mértékben, a friss alma legkevésbé emeli a vércukorszintet.

Mire épül a GI-diéta?

A GI-étrendben alacsony-közepes vércukorszint-emelő hatás szerint megválogatott ételek szerepelnek. Péksüteményeket, burgonyát, mézet, cukrozott édességeket nem fogunk találni a GI-diétában, hiszen ezek azok az ételféleségek, melyek igen hirtelen és magasra szökkentik a vércukorszintet, következményes inzulinkiáramlást eredményezve. Az inzulin anyagcserehatása a fogyókúra szempontjából igen kedvezőtlen, hiszen gátolja a zsírok felhasználását. Tehát a magas rosttartalmú friss gyümölcsök, zöldségek fogyasztása megfelelő fehérje- és zsírtartalmú ételek mellett igen kedvező a vércukorszintre, így a fogyókúra kimenetelére is.