Helyünk a világban
Gyermekkorunkban még nem tudjuk magunkat egyértelműen megkülönböztetni a külvilágtól. Saját identitásunk fokozatosan alakul ki, a külvilág reakcióinak tükrében kezdünk magunkra, mint önállóan létező, folyamatosan alakuló egyénre gondolni. Személyiségünk is a külvilággal kapcsolatos szokásaink, viszonyulásaink mintáiból alakul ki, miközben olthatatlan kíváncsiságunkkal lassan feltérképezzük a körülöttünk lévő állapotokat. Megjelenik tehát az érzékelt világtól elkülönült önmagunk többé-kevésbé stabil képe. A külső jelenségekhez fűződő viszonyunkat pedig tapasztalataink és a kulturális szokásaink határozzák meg.
Szívesen gondoljuk, hogy belső világunkat a bőrünk határolja el a kívül zajló folyamatoktól. Ez részben igaz is: bőrünk érzékeny, mégis hatékony védelmet nyújt számunkra a külső hatások ellen. Igen ám, de hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, hogy belső szerveink számos ponton mégis állandó és közvetlen kapcsolatban állnak a világgal. Ráadásul úgy, hogy a hatások bőrünk óvatos gondoskodását megkerülve érik felszínüket.
Közvetlen kapcsolat a világgal
A tüdőnk segítségével veszünk fel a létezésünkhöz nélkülözhetetlen oxigént környezetünkből. Sajnos nem kizárólag tiszta oxigén érkezik a közbülső állomásokon keresztül a tüdőnkbe, hanem számtalan fölösleges szennyezőanyag is. A környezeti ártalmak így közvetlenül és rendkívül intenzíven érik szervezetünket, testünk ezek szűrésére nincs hatékonyan felkészülve. Esetleges káros szokásainkkal ugyanez a helyzet, az állandósult szennyezés folyamatosan károsítja egészségünket.
Ugyan legtöbbünk találkozott már a cigarettázás és a szmog hosszabb távon jelentkező hatásaival, ám határozott cselekvésre kevesen szánjuk rá magunkat. Ha valóban belegondolnánk, hogy a kátrány, a korom és a többi káros anyag mekkora felületen érintkezik nap mint nap a tüdőnket borító érzékeny hártyával, talán változtatnánk valamit elhagyásra érdemes szokásainkon. Pedig a bélrendszerünk még nagyobb felületen fogadja a külső ingereket, de ezt hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni.
A bélflóra érzékeny a külvilág történéseire!
A bélflóra sok száz baktérium több trillió tagot számláló közössége, aminek fontos élettani és immunológiai jelentősége van. Minthogy az itt élő mikroorganizmusok a magunkhoz vett élelmiszerekkel kerülnek szervezetünkbe, kiemelt jelentőséggel bír, hogy mit és hogyan veszünk magunkhoz. A fertőzött, rossz minőségű ételek, az egészségünket kikezdő korlátlan cukorfogyasztás, az alkoholtartalmú italok túlzott élvezete, az antibiotikumok, vagy éppen a vegyszerekkel kezelt víz mind a bélflóra egyensúlyának felbomlásához vezet. A sérülékeny bélflóra pedig a továbbiakban nem tudja nélkülözhetetlen tevékenységét megfelelően ellátni. A bélflórát alkotó baktériumok igyekeznek felelni a külvilág változásaira. Egy ponton túl azonban ez lehetetlenné válik. A sérült felület egységét pedig minél hamarább helyre kell állítani!
A bélflóra harmóniáját a legkönnyebben probiotikumokkal tudjuk visszaállítani. Azzal, hogy újratelepítjük a szükséges mikroorganizmusokat, a bélflóra ismét teljes intenzitással végezheti áldásos tevékenységét. A szelíd megoldással gyorsan és mellékhatások nélkül erősíthetjük meg szervezetünk védelmét, és a káros hatások következményeitől is megszabadulhatunk.
A bélflóránk nyitott a külvilágra, ezért körültekintő figyelemmel óvnunk és gondoznunk kell!
A bélflóra egészségével kapcsolatos további információkat a www.belsoegyensuly.hu internetes oldalon talál!
