Az anyasági bérhátrány nagymértékben függ az intézményi (gyermekellátás elérhetősége, fizetett távollétek hossza) és kulturális háttértől, ezért mértéke országonként erősen eltérő. Az anyák bére általában mind a gyermektelen nők, mind az apák béréhez viszonyítva alacsonyabb. Ez a háztartásokon belüli specializálódással magyarázható: a gyermek megszületése után az anyák inkább a gyermekellátással, az apák pedig inkább a pénzkereséssel foglalkoznak - írja Lovász Anna, Ewa Cukrowska-Torzewska és Szabó-Morvai Ágnes nem rég publikált tanulmányára hivatkozva a portfolio.hu .
A gyermekvállalás és a munkaerőpiac
Németországban korábban kimutatták, hogy a családtervezés már a gyermek megszületése előtt hat a nők munkapiaci döntéseire: sokan olyan foglalkozást választanak, amely támogatja a gyermekvállalást.
Svédországban a leendő anyák és apák jövedelme és havibére az első gyermek megszületése előtt csak kissé tér el egymástól. A gyermek megszületése után azonban nagyot zuhany az anyák relatív jövedelme a hirtelen lecsökkent munkaidő miatt. De nem ugrásszerűen csökken az órabér, hanem fokozatosan a gyermek 15 éves koráig, ami az anyák hosszabb távú gyermekellátási tevékenységének tudható be.
A tanulmány szerzői a hazai helyzetet vizsgálva megállapították, hogy a gyermekvállalás Magyarországon is hatással van a nők döntéseire. Mint írják, a leendő anyák már ekkor kevesebbet fektetnek a karrierjükbe, mivel tudják, hogy a gyermekvállalás komoly munkapiaci hátrányokkal jár majd, ezért nem éri meg a nagyobb befektetés.
Jelentős különbségek a két szülő keresete között
A szerzők megállapították, hogy a vizsgált nyugati országokban a nők semmilyen vagy csak kevés bérhátrányt szenvednek el, ha a közeljövőben gyermekük születik. A déli és a kelet-európai országokban ugyanakkor már a gyermek születése előtt jelentős bérhátrány figyelhető meg.
"Olaszország, Csehország és Magyarország esetében 20-24 százalék közötti bérkülönbséget találtunk a leendő szülők között" - írják a tanulmány szerzői.
