Régiónként változó az emberek átlagos testmagassága, így általánosan azt sem lehet számszerűsíteni, hogy ki számít alacsonynak. A statisztika úgy számol, hogy alacsony növésűnek az számít, amelybe az adott populáció 3 százaléka tartozik.
Több oka is lehet az alacsonynövésnek: okozhatják például genetikai betegségek is, ez esetben olyan kondrodisztrófiás törpékről van szó, akiknek a csont- és porcképződése szenved zavart. Ilyenkor a babák intellektusa nem szenved károsodást, testük viszont aránytalan lesz, pici testtel és nagy fejjel rendelkeznek és görbék lesznek a végtagjaik. Mivel a a Down-szindróma vagy a Turner-szindróma a csontokra és a porcokra is kihatással van, szintén okozhat fejlődési rendellenességet. Befolyásolja a magasságot továbbá az agyalapi mirigy növekedési hormonja, bizonyos pajzsmirigybetegségek és a gyermekkorban elkapott fertőzések is. A genetikai okokra visszavezethető alacsonynövés nem kezelhető. Ha a probléma hátterében egyéb olyan ok áll, - például D-vitamin-hiány vagy pajzsmirigy-betegség -, ami kiküszöbölhető, akkor annak kiiktatásával javíthatók a testméretek.
Genetikai eredetű is lehet az alacsonynövés
Az alacsonynövés megelőzésében kulcsfontosságú lehet, hogy a magzat már méhen belül is megkapjon minden tápanyagot, az édesanya jól táplálkozzon. Érdemes szűrővizsgálatokra és genetikai tanácsadásra is elmenni, ha a családban előfordult már törpenövés, vagy egyéb ismert kromoszómabetegség.
Az alacsonynövés okairól és kezeléséről bővebben az alábbi cikkünkben olvashat!
