A gége feladatai
A gége a légutak része és a hangképzés szerve, vázát porcok alkotják. A gégében helyezkednek el a hangképzésért felelős hangszalagok. A két hangszalag közötti terület a hangrés. A gége védi az alsó légutakat attól, hogy nyeléskor folyadék vagy táplálék jusson a légcsőbe. A gége teszi lehetővé a levegő akadálytalan áramlását, belégzéskor a hangrés kitágul, kilégzéskor kismértékben szűkül. A gége másik funkciója a hangadás. A hangképzés során a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a résmentesen záródó, megfeszülő hangszalagokat.
A hangmagasságot a hangszalagok hossza, tömege befolyásolja. A nők hangja magasabb, mint a férfiaké. Azonos nemen belül is vannak egyéni különbségek, emiatt eltérő a hangmagasságunk és hangszínünk. A hangszalagok végleges méretüket a serdülőkor végére érik el. Ha a hangszalagok tömege megváltozik vagy a hangszalagok záródása bármilyen okból elégtelen, a hang rekedtté válik.
Mi a rekedtség?
Ha a hang a tisztaságát elveszti, és zavaró zörejek kísérik, rekedtségről beszélünk. Annál rekedtebb lesz a hang, minél jobban elfedik azt a zörejek. A rekedtség jelentkezhet önmagában vagy felső légúti hurut tüneteként, náthával, köhögéssel együtt. Lefolyása lehet heveny és hosszan tartó, krónikus.
Rövid ideig tartó rekedtség
Heveny hangszalaggyulladás legtöbbször megfázás, influenza, egyéb vírusok által okozott felső légúti gyulladással együtt jelentkezik. Ilyenkor a rekedtséget általában láz, hőemelkedés kíséri és gégetáji, valamint torokfájdalommal jár. Heveny gyulladást kiválthatnak izgató gázok, gőzök is. A túlerőltetés teljesen egészséges torokban is okozhat átmeneti rekedtséget a nyálkahártya vérbősége folytán. A heveny gyulladások legtöbbször néhány nap alatt spontán gyógyulnak. Fontos a hangkímélet, valamint a bő folyadékfogyasztás. A folyadék ne legyen forró vagy túl hideg, és főleg szénsavas!
Krónikus rekedtség
A hosszan tartó rekedtség hátterében legtöbbször krónikus gyulladásos folyamatok, környezeti ártalmak, dohányzás, hangszalag-bénulás áll.
Hangszalagbénulás a hangszalagot mozgató ideg károsodása következtében alakul ki. Ez bekövetkezhet, pl. influenzavírus által okozott megbetegedés szövődményeként, pajzsmirigy-betegségek következtében, stb. A hangszalag mozgásában jelentős szerepük van a gégeváz ízületeinek, így ezen ízületek betegsége, vagy tartós túlerőltetése, rossz használata - elsősorban, ideges, neurotikus - mozgásképességük beszűküléséhez vezet, amely szintén rekedtséget, hangadási zavarokat okozhat.
A rekedtség mint foglalkozási ártalom
A hangszalagok túlzott igénybevétele gyakran fordul elő tanárok, előadóművészek, bemondók körében, illetve azoknál, akiknek munkájukból fakadóan hangosan vagy sokat kell beszélniük. A rekedtség gyakori oka a helytelen hanghasználat. Ilyenkor a rekedtség a funkcionális hangképzési zavar következménye, de tartós zavar esetén kialakulhatnak látható alaki elváltozások is, pl. erőltetett hangképzés esetében a hangszalagcsomó vagy felületes hámhiány a nyálkahártyán. A rossz hangminőség úgy is kialakulhat, hogy elégtelen a hangszalagok zárása és beszéd közben kis rés marad.
A helytelen hanghasználatból adódó rekedtség kezelése a foniáter szakorvos feladata. Részben helytelen hanghasználat, részben krónikus gyulladás talaján alakul ki a hangszalagpolip. Ez jóindulatú, szövettanilag krónikus gyulladás sajátosságait mutató növedék, mely a hangszalagon képződik és nagysága színes gombostűfejnyitől, akár borsónyi nagyságúig változhat, tartós rekedtséget okoz. Gyógyulás csak műtéttől várható, mely teljes gyógyulást eredményez. Krónikus rekedtség esetén mindig keresni kell, ki kell zárni a rosszindulatú daganatot is.
Mit kell tenni?
A legjobb gyógymód a némaság. A rekedtséget komolyan kell venni, ugyanis a háttérben állhat a gége jó- és rosszindulatú daganata is, így két-három héten túl tartó rekedtséggel - különösen, ha a vezető tünet, maga a rekedtség - fül-orr-gégeszakorvoshoz kell fordulni. Szerencsére a gége jól vizsgálható, a kezelés hatásossága könnyen ellenőrizhető.
Kerüljük a dohányfüstös helyiségeket, mi magunk se gyújtsunk rá. Télen a fűtött helyiségek száraz levegőjét párásíthatjuk. Azoknak, akik könnyen túlerőltetik a hangjukat, érdemes időt szánni a helyes, hangszálkímélő hangképzés elsajátítására, amelyhez logopédus adhat segítséget.
