Az emlőrák halálozási aránya 2019-ben a legtöbb európai uniós országban csökkeni fog - legalábbis az Annals of Oncology nevű tudományos folyóiratban megjelent új kutatás szerint. A kutatást Carlo La Vecchia a Milánói Egyetem Orvostudományi Karának professzora és munkatársai végezték, munkájukhoz az információkat pedig az Egészségügyi Világszervezet és az Eurostat adatbázisaiból gyűjtötték.
Az eredményük szerint 2019-re az emlőrák halálozási aránya 2014-hez képest az EU átlagát tekintve közel 9 százalékkal csökkeni fog. Ez azt jelenti, hogy míg 2014-ben az EU 28 országában a 65 évnél fiatalabb korosztályban százezer lakosra 14,6 emlőrákos elhalálozás jutott, addig 2019-ben ez a szám 13,4-re fog csökkeni.
De nem csak az EU összesített adatait vizsgálták meg, azt is megnézték, hogy a hat legnagyobb országban - Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban - várhatóan miként alakul majd a mortalitási arány. A kutatók úgy találták, hogy 2019-ben az Egyesült Királyságban 13 százalékkal, Franciaországban 10 százalékkal, Németországban 9 százalékkal, Olaszországban 7 százalékkal, Spanyolországban 5 százalékkal fog csökkeni az emlőrákos halálesetek száma. A nyugati országokkal ellentétben azonban Lengyelországban további 2 százalékos növekedés várható.
"Lengyelországban és más kelet-európai országokban nem látunk kedvező előjelzéseket. A halálesetek csökkentése érdekében ezekben az országokban is javítani kellene a diagnosztikai folyamatokon, és a terápiákban is modernebb kezeléseket kellene alkalmazni" - mondta az eredménnyel kapcsolatban La Vecchia professzor.
Milyen kilátás várhat a magyarokra?
Ebben a felmérésben tehát külön Magyarországot nem vizsgálták meg, ha azonban Lengyelországhoz és összességében az EU-hoz viszonyítva megnézzük a hazai rákstatisztikai adatokat, nagyjából fel lehet mérni az itthoni helyzetet.
Az Eurostat, legfrissebb adatai szerint 2015-ben az EU 28 országában az összpopulációban (tehát a 65 évnél is idősebbeket is beleszámítva) százezer lakosra átlagosan 261 daganatos betegséggel összefüggő haláleset jutott. A legtöbben - százezer lakosból legalább 300-an - Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban hunytak el a betegségben. Hazánk ráadásul nem csak általánosságban, hanem az egyes daganatos megbetegedésekre levetítve is messze vezeti a mezőnyt. A tüdőrák halálozási aránya is Magyarországon volt a legmagasabb az uniós tagállamok között, és ugyanígy nálunk haltak meg a legtöbben vastagbélrákban.
Akkor sincs okunk a büszkeségre, ha a fenti kutatásban is vizsgált mellrák hazai halálozási arányait nézzük. Ha a teljes népességet vizsgáljuk (tehát a 65 évnél idősebb lakosságot is), akkor a képzeletbeli nem túl fényes dobogó harmadik fokán állunk, magyarán Horvátország és Szlovákia után nálunk halnak meg a legtöbben mellrákban, százezer nőre 39 halálozás jut. Akkor sem sokkal job a helyzet, ha azt a korcsoportot vizsgáljuk, amelyet a fenti tanulmányban is kutattak, tehát a 65 évnél fiatalabb lakosságot. Ebben a korcsoportban 2015-ben százezer nőből 16,8-nek okozta idehaza a betegség a halálát. A 65 évnél fiatalabbak esetében pedig csak Lettország teljesített nálunk rosszabbul, náluk ez a szám 17,3.
Magyarország és Lengyelország
És hogy a fenti kutatásban meglehetősen rosszul teljesített Lengyelországnak milyen statisztikái vannak hozzánk képest? Nos, mind az össznépesség, mind a 65 évnél fiatalabb lakosság tekintetében jobban teljesítenek nálunk. A 65 évnél fiatalabb korosztályban náluk százezer nőből 14,6 esetben, míg a teljes népességet nézve 32 esetben okozza mellrák a halált.
Mindebből messzemenő következtetéseket nem szabad levonni, fontos azonban, hogy mi is megpróbáljunk minél tudatosabbak lenni egészségünkkel kapcsolatban. Nem lehet elégszer hangúlyozni a megelőzés szempontjából az egészséges életmód valamint a rendszeres szűrővizsgálatok fontosságát.
Forrás: sciencedaily.com
