Pikkelysömör: riasztó tünetek, ártalmatlan betegség

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A pikkelysömör a leggyakoribb krónikus bőrbetegség. Jóindulatú, ám kellemetlen és riasztó kinézetű: élesen körülhatárolt, csúnyán kipirosodott bőr, rajta száraz, korpás bőrpikkelyekkel. Rendszerint nem fáj, legfeljebb viszket. De vajon eltüntethető?

A pikkelysömör közelről

Pikkelysömör vagy orvosi szóval Psoriasis. A bőr száraz, vízhiányos, fájdalmasan repedezett, hólyagos. A bőrön sötétvörös, hámló foltok, úgynevezett plakkok láthatók, melyekből több kis göbcse (papula) emelkedik ki.

Ezek lehetnek 1-2 cm-esek (neve ekkor Psoriasis guttata) vagy nagyobb folttá összefolyók. A fehér lemezes hámlás (parakeratosis) könnyen lekaparható, helyén apró vérző pontok maradnak vissza. Ez a véres harmatcsepp jelensége, ami a bőr érszerkezetének kóros megváltozása miatt jön létre. Ha a bőrön 1-2 mm-es vagy akár centiméteres gennyhólyagok (pustulák) is látszanak, a súlyos fertőzések megelőzése orvosi feladat.

A plakkok főként a száraz vagy könnyen kiszáradó bőrrészeken jelennek meg; a könyökön, a térdeken, de beboríthatják akár az egész testet is (Erythroderma psoriaticum). Ez utóbbi súlyos forma, és a bőr funkcióinak károsodása miatt kórházi kezelést igényel. Érintettek lehetnek a nyálkahártyák, a betegek felénél a körmök, melyeken apró pontocskák, sárgászöld foltok, kis barázdák, horpadások jelennek meg. A köröm növekedésekor apró morzsás anyag távozik alóla, ami a körömágyban lévő plakk jelenlétére utal. Gyakran - tévesen - gombásodásnak vélik.

Az enyhétől a súlyosig

A betegség az esetek felében már gyermekkorban elkezdődik, például 0,5-2 cm-es átmérőjű foltokkal pelenkapsoriasis formájában, illetve a hajlatok, a hónalj és a köldök (Psoriasis inversa) vagy a hajas fejbőr (Psoriasis capitis) érintettségével.

Később jellemzően a 30-40 éves kor közöttieknél jelenik meg, nem függetlenül aktív, sokszor stresszes életüktől. Az esetek harmadára jellemző csupán, hogy 40 éves kor után alakul ki először, leginkább 50 és 60 éves kor között. Amennyire változatos a foltok kiterjedése és a betegség súlyossága, ugyanolyan változatosságot mutat a tünetmentes és fellángolásos időszakok váltakozása is. A fiatalkorban megjelenő pikkelysömörnél viszonylag gyakoriak a fellángolások, jellemzően örökletes betegség. Az idős korban kialakuló pikkelysömör enyhébb lefolyású.

A tipikus tünetek alapján a pikkelysömörnek három főbb formáját és számos további változatát különböztetik meg:
  1. A leggyakoribb a Psoriasis vulgaris (85%).
  2. Kisebb arányban jellemző, hogy a bőrön gennyes hólyagok jelennek meg (Psoriasis pustulosa). Olykor a hólyagok főként a tenyéren és a talpakon jönnek létre, e forma inkább nőkre jellemző. Az egész testet beborító gennyes hólyagok megjelenése (Psoriasis pustulosa generalisata) esetén levertség, láz is felléphet, és a bőrfunkciók károsodása miatt életveszélyes állapotot is előidézet, ezért a fellángolások idején kórházi ápolásra van szükség.
  3. Szerencsére ritkán, az esetek csupán 5 százalékában az ízületek - főként a végtag- és gerincízületek - is megbetegszenek (Arthropathia psoriaticum). Az ízületi fájdalom megelőzheti a bőrtüneteket. Az ízületek bedagadnak, merevvé válnak, idővel deformálódhatnak.


A pikkelysömör ijesztően nézhet ki

A pikkelysömör ijesztően nézhet ki


Százból mindössze egy-két ember bőrét lepi el kisebb-nagyobb foltokban a pikkelysömör. Inkább a világos bőrűek bőrbetegsége, férfiaknál, nőknél azonos arányban alakul ki.

Ősi bőrbaj új keletű magyarázattal

Időszámításunk kezdete előtt mintegy 400 évvel Hippokrátesz, a görög orvos már leírt egy hámlással járó bőrbetegséget, melyről valószínűsíthető, hogy azonos a pikkelysömörrel. A psora, görög szót, melyből a betegség orvosi nevét vezették le, a viszketésre és az azt enyhítő vakarásra használták. S miután hajdanán a vakarózás a rühatka miatt igen gyakori volt, a pikkelysömört is valami hasonló eredetű bőrbajnak hitték. Pedig a pikkelysömört nem kórokozó terjeszti, nem is fertőz, érintéssel sem terjed! A közelmúltig teljes homály fedte, mi is okozhatja ezt az életet igen csak megkeserítő bőrbetegséget.

Számos tényezőt megfigyeltek, melyek szerepet játszanak a sömörös foltok megjelenésében, s bebizonyosodott, úgynevezett multifaktoriális betegségről van szó. Az egyik meghatározó tényező az öröklött hajlam. Egyes családokban megfigyelhető a betegség halmozódása.

Ha mindkét szülő érintett, a gyermek 60-75 százalékos eséllyel lesz pikkelysömörös, és minél gyakoribb a családban, annál valószínűbb, hogy már fiatalabb korban kezdődik. A bőrelváltozás előhívásában az arra hajlamosaknál a bőrt érő mechanikai hatások szerepe figyelhető meg a legjobban: kis égési sérülések, rovarcsípés, apró műtétek, hegek helyén hamar, mintegy két héten belül megjelennek a hámló vörös foltok. A vakarás nyomát kirajzoló plakkok megjelenését Köbner-jelenségnek hívják. Gyakran gombás vagy bakteriális bőrfertőzésnek vélik, de ezek legfeljebb elősegítik kialakulását.

A teljes szervezetet érintő, belső kiváltó tényezők között van a cukorbetegség, különböző májbetegségek, belső szervi daganatok és nem utolsó sorban a tünetmentesen lappangó gyulladásos gócok: mandula-, petefészek- vagy prosztatagyulladás, a fogíny gyulladásai, arcüreggyulladás, melyekre sokszor csak a pikkelysömör hívja fel a figyelmet.

Előhívhatják gyógyszerek, főként béta-blokkoló vérnyomáscsökkentők, lítium és nem szteroid gyulladáscsökkentők. Kihozhatja a dohányzás és az alkoholfogyasztás. S ahogy a bőrbetegségek hátterében lelki eredetű problémák, kapcsolati konfliktusok is szoktak lenni, nincs ez másképp a pikkelysömörnél sem. Rejtett konfliktusok, a megbocsátás hiánya és mindenféle stresszhatás ronthatja a pszoriázisos bőr állapotát. Mindezen tényezők, főképp a stressz, a gócok és fertőzések szerepe joggal irányíthatják figyelmünket az immunrendszerre. Úgy tűnik ugyanis, a pikkelysömör igazi oka valamilyen autoimmunreakcióban keresendő.

Hátba támadott szarusejtek

A bőr többrétegű hámjának legalsó, osztódó rétegében (stratum basale) születnek a bőrt fedő szarusejtek (keratociták). Az osztódó réteg sejtjei a korábban létrejött sejteket a felszín felé nyomják. Miközben a sejtek a felszín felé vándorolnak, tizenöt lépésben átalakulnak; sejtmagjuk felszívódik, szarufehérje (keratin) halmozódik fel bennük, végül a bőrfelszínen rendszerint észrevétlen hámlással egyszerűen lekopnak.

Bőrünk ennek köszönhetően 28 naponként teljesen megújul. Nem így a sömörös foltokon, ahol a hámsejtvándorlás sebessége hét-nyolcszorosára gyorsul. A sejtek alig négy nap alatt jutnak a felszínre. A sejtmagok felszívódása és a sejten belüli változások ezzel nem tudnak lépést tartani, a sejtek ahelyett, hogy egyenként leválni képes, mag nélküli, száraz sejtmaradványokká válnának, csomókban hámló pikkelyekké tapadnak össze. A bőr a felgyorsított sejtosztódással saját immunrendszerének keratociták elleni támadására válaszol.

A felbujtók gyulladáskeltő fehérjék és a fehérvérsejtek közé tartozó Th1-limfociták, melyek a feltételezések szerint bizonyos Streptococcus családba tartozó baktériumok felszíni molekuláit vélik felfedezni a keratocitákon, s ezért támadnak rájuk. A tévedés okozta betegséget el is nevezték szuperantigén triggerelte Psoriasis vulgarisnak. Ezt a keletkezési mechanizmust erősíti, hogy mandulagyulladással, középfülgyulladással egy időben, melyek gyakran következnek be Streptococcus-fertőzések miatt, igen gyakoriak a psoriasis-fellángolások.

Az enyhülést ígérő kezelés

A pikkelysömör felismerése a tünetek alapján általában nem nehéz, de néha gombás fertőzések, ekcémák, egyéb bőrbetegségek képét mutatja, az ízületi panaszokkal járó forma pedig más ízületi gyulladással járó betegségekkel (arthritisszel) téveszthető össze. Ezért a diagnózist szövettani vizsgálat és vérvétel is segíti.

A kezelést megelőzően elsőként mindenképpen érdemes általános góckutatást végeztetni, és hasznos a betegséghez kapcsolódó vagy azt kiváltó lelki tényezők feltárása. Végleges gyógymód nem ismert, de az utóbbi időben egyre hatékonyabb szereket sikerült találni:
Az első teendő a gyulladt bőr tüneti kezelése, hidratálása, a viszketés enyhítése, melyre különböző hatóanyag-tartalmú, hámlasztó, gyulladáscsökkentő készítményeket alkalmaznak, többnyire kombinációban. Akut fellángolásnál először szalicilsavas, tejsavas és karbamidos kenőcsös borogatással fellazítják és hidratálják, majd eltávolítják a megvastagodott szaruréteget, hogy a helyileg alkalmazott hatóanyagok be tudjanak hatolni a bőrbe. Nézzük, mely hatóanyagokat miért érdemes használni!

A D-vitamin, pontosabban a D3-vitamin a bőrsejtek gyors növekedését és hámlását gátló hormonszerű anyag, amit a bőrsejtek receptoraik segítségével kötnek meg. A felgyorsult hámsejtérést a dithranol gátolja. Nem túl kellemes szagú, elszínezi a ruhát, de hatékony. A szteroid-, illetve kortizonszármazékot tartalmazó kenőcsök, oldatok a gyulladást csökkentik.
Kenőcs formában alkalmaznak A-vitamin analógokat (calcipotriol, tacalcitol), retinoidokat, melyek feladata a szarusodás folyamatának szabályozása, normalizálása. Az esetek negyedében a pszoriázis az arcot is érinti, melynek érzékeny bőre különösen gondos kezelést igényel, mert a kezelés irritációval járhat. Súlyosabb, kiterjedt plakkoknál belsőleges gyógyszeres kezelés is szükséges. Az A-vitamin szintetikus származékai, a retinoidok és szteroidos gyulladásgátlók így még hatékonyabbak. Ezeket a gyermeket vállalni készülő és várandós nők nem használhatják, májbetegségeknél szintén ellenjavallt.

Az ízületi panaszokra kórházi kezelés keretein belül citosztatikus szereket és immunszupresszánsokat (methotrexat, cyclosporin vagy fumársav-észter) vetnek be, melyek megelőzhetik a későbbi ízületi deformációkat, illetve csökkentik az autoimmunreakció hevességét.

A pikkelysömör tüneteit enyhítheti a napozás

A pikkelysömör tüneteit enyhítheti a napozás


Az úgynevezett biológiai visszamódosító szerek a legújabb kutatások gyümölcsei. Az immunrendszer saját anyagai, melyeket gyógyászati célra szintetikusan állítanak elő, és az immunrendszeri sejtek kommunikációjába szólnak bele. Főként ízületi érintettség esetén hazánkban csak nagyobb erre szakosodott centrumokban, egyetemi klinikákon alkalmazzák.

A természetes napfény, a mértéktartó napozás a bőr saját D-vitamintermelésével összefüggésben jótékony hatású. Ezen alapul a fénykezelés UVA és UVB spektrumú fénnyel, aminek speciális formája a fényérzékenyítő szerrel történő kezelést követően alkalmazott fényterápia. A fotokemo- vagy PUVA-terápiánál a gyógyszer a sejtekhez kötődve megakadályozza azok osztódását és növeli fényérzékenységüket, így megsokszorozza a fény gyógyerejét. A fényterápiához hasonlóan alkalmazható a megfelelő hullámhosszú lézerfény.

Valamennyi kezelésre igaz, hogy hosszadalmas folyamatról van szó, alkalmazásukat hetekig-hónapokig kell folytatni, és a javulás első jelei gyakran csak két-három hét múlva mutatkoznak meg, de megéri a kitartás!

Bőrápolás és megelőzés

A pszoriázisra hajlamos bőrt óvni kell a sérülésektől, a kiszáradástól, gombás fertőzéstől, napégéstől, oda kell figyelni, mely gyógyszer hozza elő a tüneteket. Miután a gyors hámlás kiüríti a szervezetből a vasat, a folsavat, vitaminokat és ásványi anyagokat pótló, körültekintően összeállított, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag étrendet kell követni. A tapasztalatok szerint érdemes kerülni a savas és savasító ételeket, a kávét, paradicsomot, a szénsavas ásványvizet, illetve mindazon ételeket, amelyek fogyasztása állapotromlást okoz.

Pozitív eredmények születtek viszont omega-3-zsírsavak és halolaj fogyasztásával. A kalóriaszegény étkezés és a testsúly csökkentése igazoltan jó hatású. Az alkoholfogyasztás a bőrtüneteket rontja, legjobb teljesen mellőzni.

Elengedhetetlen a helyes napi bőrápolás: a tisztítás, hidratálás, az érintett területek kezelése. A bőr lemosásához bőrsemleges szert használjunk. Alapszabály, hogy zsíros bőrre inkább vizes, alacsony zsírtartalmú krémet kell használni, a száraz bőrre pedig zsíros, kisebb víztartalmút.

A bőr víztartalmának megőrzését szolgálják a karbamidos, glicerines, hialuronsavas, E-vitaminos és kollagénes bőrápoló készítmények. Nem szabad túl meleg vízben hosszas fürdőt venni. A száraz bőrre ajánlott fürdőolajak és az ásványi anyagokban gazdag, tengeri még inkább holt-tengeri fürdősók viszont jót tesznek. Szárítkozáskor nem szabad a bőr dörzsölni, törölközővel apró mozdulatokkal itassuk fel a vízcseppeket.

Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

31924

Orvos válaszol
Foglalj orvost!
Aktuális
Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikumok

Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikus baktériumok nélkül nincs egészséges ember

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukobetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+29, +34 °C
Minimum:
+14, +20 °C

Hazánkban szombaton délelőtt a szikrázó napsütést többnyire csak kevás fátyolfelhő zavarja, csapadék nem várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag