Magasban az étel sem finom?

Már felszállás előtt is 12 százalékkal csökken az utastér levegőjének páratartalma. A magasban a száraz levegő és a légnyomás-változás csökkenti az ízlelőbimbók érzékenységét. Az édes és a sós íz érzete 30 százalékkal tompul odafönt - derül ki egy német tanulmányból, amelyet a Lufthansa légitársaság készített. A repülőgépen felszolgált étel tehát tengerszinttel megegyező magasságban kifejezetten fűszeresnek hatna.

A magasság hatása azonban csak az egyik tényezőt jelenti a repülőn felszolgált rossz koszttal kapcsolatos legendáknál. A kirakós másik darabja a szaglás , amely az ízzel együtt adja az aromát. "Amikor valamit a szánkba veszünk, az orrot és a garatot összekötő járaton keresztül jut el az illat az orr receptoraiba" - magyarázta dr. Tom Finger, a Colorado Egyetem orvosi karának munkatársa, és a Rocky Mountain Íz- és Szaglásközpont társvezetője.

Az magas szénhidráttartalmú ételeket nézünk nyers zöldségek fogyasztása közben. Az utastérben mérhető légnyomás megduzzasztja a nyálkahártyáinkat, elzárva az említett járatot. Emellett a gátolja az illatmolekulák terjedését és cseppfolyósodását is. A szárazság ugyancsak hátráltatja a szaglást. A szaganyagok ugyanis a nyálkahártya falán keresztül továbbítódnak. Kiszáradt orr esetén az agy nem tudja megfelelően érzékelni az illatot. "Így az ízkomponensek nagy része egyszerűen elvész" - magyarázta Dr. Finger.

Egy 2011-es tanulmány, ami a Food Quality and Preference című szakfolyóiratban jelent meg, alternatívát kínál a repülőn felszolgált ételek ízetlenségére: a hangos, állandó motorzajt. A kísérlet 48 résztvevője ugyanis gyengébben érzékelte az édes és sós aromát háttérzaj mellett.