Mi fán terem az infektológia?

Az infektológia a fertőző betegségek ismeretével foglalkozó, a fertőző betegek ellátására szakosodott orvosi terület.

Miért az infektológia?

A belgyógyászaton belül nőtt önálló szakiránnyá. Neve az infekció (latinosan infectio) szóból ered. Az "inficere", "infectum" latin szavak jelentése "beken, beszennyez, megfertőz". Az infektológia területéhez tartozik a fertőző betegségeket okozó mikroorganizmusok ismerete, a betegségek kialakulásának, diagnosztizálásának, gyógyításának és megelőzésének tudománya, melynek keretében a vakcinációra és az oltásokra kell gondolnunk. Az infektológia szoros kapcsolatban áll a járványtannal (epidemológia) és afertőző betegségekmegelőzésére irányuló tisztántartás, fertőtlenítés, sterilizálás szakterületével, a higiéniával.
Az infektológia szoros kapcsolatban áll a járványtannal, az epidemológiával
Az infektológia és az epidemológia szoros kapcsolatban állnak 

A higiénia a kulcs

A higiénia segítségével arra deríthetünk fényt, hol és hogyan kerülhet kapcsolatba a beteg szervezete, azaz a gazdaszervezet a kórokozóval. Ezen ismeretek nélkül nem lehetne megakadályozni a fertőző betegségek terjedését sem. A fertőzések leküzdése számos határterület ismeretét követeli meg tehát.
Eszköztárában a kórokozók életét és szaporodását kutató mikrobiológia; a virológia, bakteriológia, mikológia és parazitológia módszereit alkalmazza, mivel a fertőző betegségeket okozó kórokozó élőlényeket ezen tudományok révén ismerhetjük meg, és innen származnak a kórokozók beazonosításához, kitenyésztéséhez szükséges ismeretek is. Az infektológusnak ezen kívül a gazdaszervezet védekező-rendszerének működésével, a kórokozókra adott válaszreakcióival is tisztában kell lennie, ezért immunológiai ismeretekkel is rendelkeznie kell.

Az infektológus feladatai

Jó tudni!

Szinte nincs olyan orvosi szakterület, ahol ne fordulnának elő fertőző betegségek. Az infekciók, azaz fertőzése pedig lehetnek a légúti, kardiovaszkuláris, hasüregi, húgyúti, szexuális úton terjedők, nőgyógyászati jellegűek, de van fertőző bőrbántalom, csont- és ízületi vagy éppen idegrendszerifertőzésis. A fertőzés az egész szervezetet is fenyegetheti, mint például a vérmérgezés (sepsis) esetén.

Az infektológus orvos feladata egy vélhetőleg fertőző betegség kórokozójának megtalálása, beazonosítása, majd elpusztítása a beteg szervezetben. A terápiától azt várjuk, hogy a betegnek ne, csak a kórokozónak ártson, vagyis a beteg gyógyuljon meg. A fertőző betegségek lényegében az egész szervezetet, valamennyi szervet és szervrendszert érinthetik, ezért az infektológus számos egyéb orvosi szakterület orvosaival dolgozik együtt a sikeres gyógyítás érdekében.

Természetesen nem minden fertőző betegséggel kell azonnal és közvetlenül infektológiai szakvizsgával rendelkező szakemberhez szaladnunk. Az influenzánkat a háziorvos látja el, a tüdőgyulladással tüdőgyógyászhoz fordulunk, a húgyúti fertőzéseket általában az urológus hozza rendbe, de vannak esetek, amikor nélkülözhetetlen az infektológiai tudás, és az adott kórokozót alaposan ismerő szakember bevonása, rendszerint igazi orvosi csapatmunka, konzílium keretében.

Szükség lehet infektológusra májgyulladás (hepatitis), fertőző agyhártyagyulladás vagy más, kezdetben talán rejtélyesnek tűnő betegség esetén. A sebészek sebfertőzések, szepszis esetén hívhatják segítségül az infektológia képviselőjét, aki könnyebben rátalál a bajért felelős kórokozóra, és vér- és egyéb vizsgálatok, majd megfelelő tenyésztés alapján beazonosítja a bajkeverőt. Néha a közönséges, ám igen makacs mandulagyulladást okozó streptococcusok kiirtásához is szükség lehet az infektológus szakértelmére.

Eltűnt és új ragályok, járványok

Korábban fertőző orvostannak mondtuk, főként a járványos - ha úgy tetszik, ragályos - betegségekkel foglalkozott. Az érdeklődés középpontjában nyilván a sok embert érintő és ezrek halálát okozó járványok álltak.
A történelemből ismert halálos járványos megbetegedések mára jobbára eltűntek
A történelemből ismert halálos járványok mára jobbára eltűntek
Az orvosok tudni akarták, mit tehetnek halálos kórok terjedése ellen, ha egyszer valahol felüti a fejét a pestis, kolera vagy himlő, hogyan lehet megakadályozni, hogy egyik emberről a másikra terjedjen a pusztító betegség. Fertőzés persze az állatok közvetítésével is eljuthat az emberhez, de kezdetben e fertőzési útnak kevesebb figyelmet szenteltek. A vészes járványok esetén ugyanis a szoros közelségben élő emberek adták át egymásnak a kórokat.

Ma a fejlett országokban mindenhol általánossá váló tisztasági óvintézkedések, a csatornázás, és főleg az oltási gyakorlat gátat szabott a legrettegettebb járványoknak. Már csak hírből ismerjük a pestist, hírekből a távoli országokban dúló kolerát, a kötelező oltások révén a Móra Ferenc Kincskereső kisködmönjében megénekelt gyermekélet-rabló diftériát, magyarul torokgyíkot. Európában utoljára az 1960-as években keltett riadalmat a fekete himlő, amit hazánkba akkor valószínűleg Olaszországból hurcolt be egy utazó. Egy-egy megbetegedés volt csupán, de a biztonság kedvéért volt lehetőség oltásra.

Néhány szerencsés orvostanhallgató akkor láthatott Budapesten utoljára élő emberen fekete himlős fekélyeket. A kissé erősre sikeredett vakcina ugyanis néhány beoltotton riasztó tüneteket produkált. A kórokozó ma már teljesen eltűnt, csak szigorúan elzárt kémcsövekben létezik arra az esetre, ha oltóanyagot kell előállítani, mert valahol mégis felütné a fejét. Hasonló sorsra jutott a gyermekbénulás vagy diftéria is.

Hála a kórokozók megismerésének és az ellenük kifejlesztett passzív és aktív immunizálásnak, valamint az antibiotikumok alkalmazásának, a történelemből ismert halálos járványos megbetegedések jobbára eltűntek, de a kevésbé fertőzők vagy veszélyesek terjedésének is gátat szab a kötelező oltások nyomán kialakított, úgynevezett jó átoltottsági arány. Ezért a beoltatlan népességben is kisebb az esélye a fertőző agyhártyagyulladás, vagy például a gyerekek súlyos kiszáradásával járó rotavírus-fertőzés kialakulásának.
A kevésbé súlyos gyermekbetegségek, a bárányhimlő, kanyaró, skarlát, kanyaró, mumpsz vagy a nyaranta problémát okozó vérhas még azért ad feladatot az infektológiának, hiszen legjobb, ha ezeket sem kapjuk el. És vannak persze új vagy újabban terjedő kórokozók, az AIDS-et okozó HIVvagy az ebola, melyek leküzdése megannyi újabb kihívás az infektológiának.

Modern izgalmak az infektológiában 

Az infektológia sikerei mellett szót kell ejteni vadonatúj megoldandó feladatokról is, melyeket részben pont a tudomány fejlődése hozott létre. Újabban az infektológiai kutatások célpontjai lettek olyan kórokozók is, amelyek nem gyors lefolyású fertőző megbetegedéseket okoznak, hanem lassan kialakuló bajokat, mint a gyomorfekély vagy a daganatos megbetegedéseket okozó HPV. Ugyancsak a korszerű infektológiai tudásra van szükség a kórházi ellátás során akaratlanul is kitenyészett, rezisztens kórokozók leküzdéséhez, amelyek az úgynevezett nozokomiális fertőzéseket okozzák.

Ezek között vannak ártatlan, tüneteket alig kiváltó mikroorganizmusok, és vannak, amelyek a kórházban ápolt beteg halálát is okozhatják. Míg ugyanis eddig ahhoz szoktunk, hogy fertőző betegségek bárkit megbetegíthetnek, az egészségeseket is, a mai kor infektológusának azt is tudnia kell, hogy mely fertőzések veszélyesek a legyengült immunrendszerű emberekre, miközben az erős szervezetűeknek nem ártanak. Az antibiotikumok használatával ugyanis nem csak számos betegséget sikerült meggyógyítani, az orvostudomány új problémát is gyártott magának. Az antibiotikus kezelések nyomán vagy attól függetlenül multirezisztenssé, vagyis a szinte valamennyi eddig bevált antibiotikummal dacoló, azokkal szemben ellenálló kórokozók ellen is ki kell találni valamit.

A kórházi folyosókon egyre gyakrabban tűnhetnek fel olyan szobaajtók, melyekre rejtélyes betűkombinációval ellátott cédulákat ragasztottak: a VRE, vancomycin-rezisztens Enterococcusok okozta fertőzést, VRSA vancomycin-rezisztens Staphylococcus aureus fertőzést jelent. Az ellenálló baktériumok közül a Gram-pozitívakkal szemben már vannak újabb, hatékony antibiotikumok, a multirezisztens Gram-negatívok ellen még nincs igazi fegyverünk. Attól tehát nem kell tartanunk, hogy az infektológusok munka nélkül maradnak.

Így lett jobb a világ az oltások miatt

Az oltásokról szóló statisztikák azt mutatják, hogy az emberek tervszerű és tömeges immunizálása bizonyos járványos betegségek ellen igen sok életet óvott meg. A vakcina alapvetően megváltoztatta az életünket, mert olyan fegyver a kezünkben, amely igen jelentős mértékben csökkentette a veszélyérzetünket, növelte a biztonságérzetünket.

Életmódváltók

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaDaganatos betegségek

A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaJó néhány testi tünetnek nem tanúsítunk túl nagy jelentőséget

Az alvással így manipulálhatnak minketAlvás

Az alvással így manipulálhatnak minketMi történik velünk, ha nem alszunk?

A szemszárazság enyhítéseSzemszárazság

A szemszárazság enyhítéseMilyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreKegel-gyakorlat

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreLássuk, hogyan végezhetik el a férfiak a hasznos tréninget!

Ételek nátha és megfázás ellenNátha

Ételek nátha és megfázás ellenAz ősz és a tél hagyományosan a megfázás és nátha időszaka is

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
0, +5 °C
Minimum:
-5, 0 °C

Hazánkban hétfon délelőtt keleten több órára kisüt a nap, nyugaton megnövekszik a felhőzet és kisebb havazás lehet.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag