Bár a szánk és az ajkunk automatikusan utánoznák az először hallott márkanevek kiejtését, a pattogatott kukorica és más csemegék rágcsálása hátrányosan befolyásolja ezt a folyamatot.
Olyannyira, hogy akik ropogtatnak, hajlamosabbak elfelejteni a hirdetéseket. Az eredmények ellentmondanak azon korábbi vizsgálatoknak, amelyek szerint a rágás az agyi vérkeringés fokozásával javítja a memóriát.
Egy friss német kutatás viszont bebizonyítja, hogy a pattogatott kukorica "a legjobb védelem a reklámok agymosó hatása ellen". A vásznon megjelenő márkák tudatosítását, a "belső beszédnek"; is hívott reflexet ugyanis megakadályozza a nassolás, pontosabban a vele járó rágás.
Az ujjakkal vagy lábbal végzett ütemes dobogáshoz hasonlóan a rágás is kölcsönhatásba léphet a rövidtávú memória működésével – csakúgy, mint minden folyamatosan végzett ismételt mozdulat.
A Kölni Egyetem munkatársai 96 embert hívtak moziba . Egyik felüknek pattogatott kukoricát adtak, míg másik felüknek egy kockacukrot. Egy héttel a vetítés után megkérték őket, hogy értékeljenek bizonyos termékeket, amelyek egy részéről reklámot is láttak a film előtt. A kockacukros csoport tagjai pozitívabban értékelték a hirdetett cikkeket, mint a többiek.
A következő vizsgálathoz 188 embert hívtak filmnézésre, majd pénzt adtak nekik, hogy áldozzák jótékony célra. A kockacukros csoportba tartozók több adományt adtak a hirdetett szervezeteknek, míg a pattogatott kukoricát evők nem részesítették előnyben a reklámozottakat.
„A reklámozás bizonyos helyzetekben, például evés vagy beszélgetés közben fölösleges lehet, ami igen ironikus, tekintve, hogy ezek a szituációk meglehetősen gyakoriak” – magyarázzák a kutatók, akik azt javasolják: pattogatott kukorica helyett kínáljanak a mozik valami kevesebb rágást igénylő csemegét. Tavaly a Cardiff Egyetem szakértői kimutatták, hogy a rágógumizók kisebb hatékonysággal képesek betűkre és számokra emlékezni.
