Miközben egyes tanulmányok arra utalnak, hogy az alacsony testhőmérséklet és a hosszú élettartam között van összefüggés, embereknél ezt még nem bizonyították - állítja a New York Times, miközben utánanézett a kérdésnek.
A melegvérű állatokról a című tudományos folyóiratban írtak 2006-ban - ekkor egereket vizsgáltak a Scripps Kutatóintézetben. Olyan genetikailag módosított állatokat tenyésztettek ki, amelyeknél "belenyúltak" a hipotalamuszba. (Ez a köztiagyban található rendkívül fontos szerv a hőmérséklet-szabályozásért is felelős.) Ezeket az egereket alacsonyabb hőmérsékleten nevelték fel, és kiderítették, hogy a kontrollcsoportnál a hímek átlagosan 12 százalékkal, a nőstények pedig 20 százalékkal éltek tovább.
Az emberekkel kapcsolatban a The Journals of Gerontology közölt egy nagyobb tanulmányt 2011-ben. Ez a felmérés 18 630 ember életkorát és testhőmérsékletét hasonlította össze. A vizsgálati alanyok életkora 20 és 98 esztendő között mozgott. Kiderült, hogy az átlaghőmérséklet csökkent a korral. A legidősebb és a legfiatalabb korcsoport között 0,3 Fahrenheit fok (kevesebb, mint 1,5 Celsius fok) különbséget tapasztaltak. A kutatók ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a hosszú élet jellemzője is lehet akár az alacsony testhőmérséklet.
A New York Times által is említett Scripps Kutatóintézet munkatársának, Bruno Continak fonalférgek (Caenorhabditis elegans) esetében is kimutatták.
Conti szerint ugyanakkor az embereknél is csak feltételezhető a mérsékelt testhőmérséklet-csökkenés jótékony hatása az élettartamra. Ennek elsősorban kísérleti okai vannak, hiszen a hidegvérűeknél elég a külső hőmérsékletet szabályozni, a melegvérűek viszont a külső lehűlésre belső hőtermeléssel válaszolnak, ezért nehéz vizsgálható eredményt kapni.
Ráadásul a melegvérű állatokat hidegebb környezetbe helyezve csökken az élettartamuk. Ez persze semmit sem mond a melegvérűek belső testhőmérsékletének hosszú távon, normál környezetben beálló alacsonyabb szintjéről. S különösen nehéz vizsgálni ezt az öregedés szempontjából.
