Felnőttkori fertőző betegségek

Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.

Sárgaláz tünetei és kezelése

Mi a sárgaláz?

A sárgaláz súlyos, életveszélyes trópusi fertőző betegség, a Flaviviridae családba tartozó vírust az ún. Aedes-szúnyogok terjesztik (Ades aegypti és haemagogus szúnyog). A majmokra és emberekre veszélyes. A betegség lényege a máj vírusos gyulladása.

Tünetek

A sárgaláz előfordulása

A betegség gyakori az esőerdőkben, különösen Dél-Amerikában és a Szubszaharai Afrikában. A fejlett országokban, a hatékony oltásnak köszönhetően behurcolt esetek sincsenek. Évente Brazíliában 15, Kolumbiában 19, Peruban 35, Venezuelában 3 eset fordult elő 2002-ben. Ezek nem túl nagy számok, de olykor drámai esethalmozódások fordulnak elő az esőerdők fakitermelői között.
A világ eddigi legnagyobb esethalmozódása a Panama-csatorna építése során fordult elő. Előfordulását illetően városi és dzsungel-sárgalázról beszélhetünk. Ez utóbbi a majmok között terjed a haemagogus-szúnyog közreműködésével, ami véletlenszerűen embert is megfertőzhet. Az emberi közösségekbe behurcolt esetek emberről-emberre az Aedes aegyti nevű szúnyog által terjednek. A fejlett országok lakóit egzotikus utazások során veszélyeztetheti a sárgaláz.

A sárgaláz okai

A sárgaláz okozójával történő fertőződés az említett szúnyogok nyálával történik.
A kórokozó hordozói majmok. Az embert a dzsungelben honos fajok vérszívás során fertőzik meg. A sűrűn lakott területeken, településen tartózkodó, "dzsungel-sárgalázzal" fertőzött személyt megcsípve, az Aedesek városi fajtái továbbterjeszthetik a kórokozót, ún. "városi sárgalázat" okozva. A kórokozó emberről emberre közvetlenül nem terjed. Afrikában mindkét forma, Dél-Amerika országaiban főként a "dzsungel-sárgaláz" fordul elő.
Aedes-szúnyog
Aedes-szúnyog

A sárgaláz diagnózisa

Az előrehaladott stádiumban a beteg májelégtelenség, veseelégtelenség és perifériás keringési elégtelenség (sokk) tüneteit mutatja. A kórisme a vírusok, virális antigének és/vagy specifikus antitestek kimutatásával támaszható alá.

A saárgaláz tünetei, kórlefolyása

A betegség lefolyása gyakran enyhe és tünetmentes. A súlyos forma ritkább, azonban ez esetben a halálozás magas. A 3-6 napos lappangási időt követően a betegség hirtelen magas lázzal kezdődik. A betegséget erős fej- és hátfájás, hasi fájdalom, hányinger, hányás, ízületi és izomfájdalmak kísérhetik. A rövid tünetmentes időszak után jön a második lázas időszak. A legtöbb beteg ebben a stádiumban meggyógyul, csak 15% lép át az életveszélyes periódusba, amelyben számos létfontosságú szerv betegedhet meg. Ilyenkor vérzéses tünetek, orrvérzés, vérhányás, véres széklet, majd sokk alakulhat ki, továbbá vese- és májelégtelenség is felléphet. A májsejtek pusztulásával egyidejűleg sárgaság figyelhető meg, mely kezdetben enyhe, majd intenzívebbé válik. A betegség e tünetről kapta nevét. Enyhe lefolyás esetén a betegség kb. 1-3 nap alatt lezajlik.
A diagnosztizált betegek halálozási aránya 10, súlyos lefolyásnál akár 40-80 százalék.

A sárgaláz kezelése

Mint általában a vírusfertőzések eseteiben, sárgaláz ellen sincs hatékony gyógyszerünk, a kezelés célja a tünetek enyhítése és a szövődmények gyógyítása. A beteget jó túlélési esélyeket igazoló szanatóriumokba kell elhelyezni olyan vidékeken, ahol magas a túlélés aránya.

A sárgaláz gyógyulási esélyei

A kezdeti szakaszból kb. 15%-ban lépnek át a toxikus fázisba. Halálozás mindkét szakaszban előfordulhat, de toxikus fázisban ez már 30% felett van. A betegség összesített halálozása ("letalitása") 10-40% között van. A vérzékenység, különösen a vérhányás rossz prognosztikai jelek, csakúgy, mint a vizeletelválasztás csökkenése.

A sárgaláz megelőzése

Hatékony megelőzés a fertőzött országokba való utazások kerülése, szúnyogriasztók egész testre történő használata, védőoltás az utazás előtt 10-14 nappal.
A betegség megelőzése a szúnyogcsípés elleni védekezésből és egyetlen, gyengített vírust tartalmazó aktív védőoltás beadásából áll. Az oltóanyag enyhe oltási reakciót okozhat. Ilyenkor az injekció helye bepirosodik, vagy megduzzad, a beoltott személy fejfájást, izomláz-szerű tünetet, nyirokcsomó-duzzanatot érezhet.
Immunhiányosak és tojásallergiások nem olthatók. Mivel az oltóanyag élő vírust tartalmaz, a terhes nők és a kilenc hónapnál fiatalabb gyermekek oltását is el kell kerülni. Az oltás a beadástól számított 10 nap múlva aktivizálja az immunrendszert, és 10 évre nyújt védelmet. Magyarországon a sárgaláz elleni oltásokat, valamint a nemzetközi oltási könyv kiadását kizárólag az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontja végzi (Bp. IX, Gyáli út 2-4. B épület). Az oltási könyv az első oltást követő tizedik naptól, valamint az újraoltás napjától számított 10 évig érvényes. A WHO által sárgaláz sújtotta területnek nyilvánított országokról szintén az oltóközpont ad felvilágosítást.

Az Országos Epidemiológiai Központban (korábban Országos Közegészségügyi Intézet címe: 1096 Budapest, Gyáli út 2-6) tudnak felvilágosítással szolgálni arról, hogy mely országokba történő utazás esetén javasolt a védőoltás és egyben az oltást is fel lehet venni. Ennek elkerülése nem bölcs dolog, mert a vírus az említett területeken él, és ha érzékeny szervezetre talál, betegséget is tud okozni. A betegség jelenlegi alacsony előfordulása részben a védőoltásoknak köszönhető, részben annak tudható be, hogy az érintett országokban a bejelentések aránya közel sem 100%-os.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +4 °C
Minimum: -3 °C

A köd és a rétegfelhőzet a Dráva mentén, valamint a Tiszántúlon az éjszaka első felében átmenetileg terjeszkedik, másutt még zömmel derült vagy gyengén felhős lesz az ég. Az éjszaka második felében szakadozott hidegfronti felhőzet halad át felettünk. Csapadékra általában nem kell számítani, de az északkeleti, keleti határ mentén egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél egyre nagyobb területen megerősödik, elsősorban a magasabban fekvő részeken viharos széllökések is előfordulhatnak - a Bakonyban akár a 90 km/h-t is elérhetik.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +1 fok között alakul, de kiemelten Borsod szélárnyékos részein ennél több fokkal hidegebb is lehet. A szél feltámadásával több helyen enyhül majd az idő. Estefelé egy hidegfront robog át a régió felett, sok kellemetlenséget kiváltva az arra érzékenyek körében.