Felnőttkori fertőző betegségek

Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.

Sárgaláz tünetei és kezelése

Mi a sárgaláz?

A sárgaláz súlyos, életveszélyes trópusi fertőző betegség, a Flaviviridae családba tartozó vírust az ún. Aedes-szúnyogok terjesztik (Ades aegypti és haemagogus szúnyog). A majmokra és emberekre veszélyes. A betegség lényege a máj vírusos gyulladása.

Tünetek

A sárgaláz előfordulása

A betegség gyakori az esőerdőkben, különösen Dél-Amerikában és a Szubszaharai Afrikában. A fejlett országokban, a hatékony oltásnak köszönhetően behurcolt esetek sincsenek. Évente Brazíliában 15, Kolumbiában 19, Peruban 35, Venezuelában 3 eset fordult elő 2002-ben. Ezek nem túl nagy számok, de olykor drámai esethalmozódások fordulnak elő az esőerdők fakitermelői között.
A világ eddigi legnagyobb esethalmozódása a Panama-csatorna építése során fordult elő. Előfordulását illetően városi és dzsungel-sárgalázról beszélhetünk. Ez utóbbi a majmok között terjed a haemagogus-szúnyog közreműködésével, ami véletlenszerűen embert is megfertőzhet. Az emberi közösségekbe behurcolt esetek emberről-emberre az Aedes aegyti nevű szúnyog által terjednek. A fejlett országok lakóit egzotikus utazások során veszélyeztetheti a sárgaláz.

A sárgaláz okai

A sárgaláz okozójával történő fertőződés az említett szúnyogok nyálával történik.
A kórokozó hordozói majmok. Az embert a dzsungelben honos fajok vérszívás során fertőzik meg. A sűrűn lakott területeken, településen tartózkodó, "dzsungel-sárgalázzal" fertőzött személyt megcsípve, az Aedesek városi fajtái továbbterjeszthetik a kórokozót, ún. "városi sárgalázat" okozva. A kórokozó emberről emberre közvetlenül nem terjed. Afrikában mindkét forma, Dél-Amerika országaiban főként a "dzsungel-sárgaláz" fordul elő.
Aedes-szúnyog
Aedes-szúnyog

A sárgaláz diagnózisa

Az előrehaladott stádiumban a beteg májelégtelenség, veseelégtelenség és perifériás keringési elégtelenség (sokk) tüneteit mutatja. A kórisme a vírusok, virális antigének és/vagy specifikus antitestek kimutatásával támaszható alá.

A saárgaláz tünetei, kórlefolyása

A betegség lefolyása gyakran enyhe és tünetmentes. A súlyos forma ritkább, azonban ez esetben a halálozás magas. A 3-6 napos lappangási időt követően a betegség hirtelen magas lázzal kezdődik. A betegséget erős fej- és hátfájás, hasi fájdalom, hányinger, hányás, ízületi és izomfájdalmak kísérhetik. A rövid tünetmentes időszak után jön a második lázas időszak. A legtöbb beteg ebben a stádiumban meggyógyul, csak 15% lép át az életveszélyes periódusba, amelyben számos létfontosságú szerv betegedhet meg. Ilyenkor vérzéses tünetek, orrvérzés, vérhányás, véres széklet, majd sokk alakulhat ki, továbbá vese- és májelégtelenség is felléphet. A májsejtek pusztulásával egyidejűleg sárgaság figyelhető meg, mely kezdetben enyhe, majd intenzívebbé válik. A betegség e tünetről kapta nevét. Enyhe lefolyás esetén a betegség kb. 1-3 nap alatt lezajlik.
A diagnosztizált betegek halálozási aránya 10, súlyos lefolyásnál akár 40-80 százalék.

A sárgaláz kezelése

Mint általában a vírusfertőzések eseteiben, sárgaláz ellen sincs hatékony gyógyszerünk, a kezelés célja a tünetek enyhítése és a szövődmények gyógyítása. A beteget jó túlélési esélyeket igazoló szanatóriumokba kell elhelyezni olyan vidékeken, ahol magas a túlélés aránya.

A sárgaláz gyógyulási esélyei

A kezdeti szakaszból kb. 15%-ban lépnek át a toxikus fázisba. Halálozás mindkét szakaszban előfordulhat, de toxikus fázisban ez már 30% felett van. A betegség összesített halálozása ("letalitása") 10-40% között van. A vérzékenység, különösen a vérhányás rossz prognosztikai jelek, csakúgy, mint a vizeletelválasztás csökkenése.

A sárgaláz megelőzése

Hatékony megelőzés a fertőzött országokba való utazások kerülése, szúnyogriasztók egész testre történő használata, védőoltás az utazás előtt 10-14 nappal.
A betegség megelőzése a szúnyogcsípés elleni védekezésből és egyetlen, gyengített vírust tartalmazó aktív védőoltás beadásából áll. Az oltóanyag enyhe oltási reakciót okozhat. Ilyenkor az injekció helye bepirosodik, vagy megduzzad, a beoltott személy fejfájást, izomláz-szerű tünetet, nyirokcsomó-duzzanatot érezhet.
Immunhiányosak és tojásallergiások nem olthatók. Mivel az oltóanyag élő vírust tartalmaz, a terhes nők és a kilenc hónapnál fiatalabb gyermekek oltását is el kell kerülni. Az oltás a beadástól számított 10 nap múlva aktivizálja az immunrendszert, és 10 évre nyújt védelmet. Magyarországon a sárgaláz elleni oltásokat, valamint a nemzetközi oltási könyv kiadását kizárólag az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontja végzi (Bp. IX, Gyáli út 2-4. B épület). Az oltási könyv az első oltást követő tizedik naptól, valamint az újraoltás napjától számított 10 évig érvényes. A WHO által sárgaláz sújtotta területnek nyilvánított országokról szintén az oltóközpont ad felvilágosítást.

Az Országos Epidemiológiai Központban (korábban Országos Közegészségügyi Intézet címe: 1096 Budapest, Gyáli út 2-6) tudnak felvilágosítással szolgálni arról, hogy mely országokba történő utazás esetén javasolt a védőoltás és egyben az oltást is fel lehet venni. Ennek elkerülése nem bölcs dolog, mert a vírus az említett területeken él, és ha érzékeny szervezetre talál, betegséget is tud okozni. A betegség jelenlegi alacsony előfordulása részben a védőoltásoknak köszönhető, részben annak tudható be, hogy az érintett országokban a bejelentések aránya közel sem 100%-os.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.