Fül-orr-gégészeti betegségek

A fül nemcsak a hallás, hanem az egyensúlyérzés szerve is. Leggyakoribb betegségei a középfülgyulladás, a hallójárat-gyulladás, a fülzúgás és a nagyothallás. Az orr a légzés és a szaglás egyik szerve. Feladata a belégzett levegő felmelegítése, szűrése és párásítása. Elhelyezkedéséből adódóan az orr különösen ki van téve a sérülések veszélyének, ezek mellett fertőzésekkel, orrvérzéssel és polipok kialakulásával is számolni kell. A garat a légző- és az emésztőrendszer közös része. A gége a garat és a légcső között helyezkedik el, és a hangszalagokat tartalmazza, tehát a beszéd szerve. A garat és a gége gyakran fertőződik, illetve alakulnak ki bennük gyulladások és nem daganatos jellegű szövetburjánzások.

Orrsövényferdülés tünetei és kezelése

Mi az orrsövényferdülés?

Az orrsövény (septum nasi) az orrüreget két részre osztó, elülső részén porcos, hátsó részén csontos alapú képződmény. Az orrsövény alaki eltéréseit, deformitásait nevezzük összefoglalóan orrsövényferdülésnek. Előfordulása rendkívül gyakori, és a legtöbb esetben a később részletezett fejlődéstani okokkal magyarázható. Nem ritka azonban az sem, hogy az orr traumás sérülése vezet a kialakulásához. Az orrsövény ferdesége az orr szellőzését gátolja, ezáltal panaszokat, orrdugulást, orrváladékozást, krónikus orrmelléküreg-gyulladásokat, fejfájást okozhat. A panaszokat okozó orrsövényferdülés műtéttel korrigálható.

Tünetek

Az orrsövényferdülés előfordulása

Előfordulása az európai népcsoportban rendkívül gyakori, a populáció mintegy 70 százalékának orrsövényén van kisebb-nagyobb deformitás, csontléc vagy taraj. Férfiak esetében gyakoribb, nőknél valamivel ritkábban észlelhető.

Az orrsövényferdülés okai

Az orrüreget két részre osztó orrsövény egy szabálytalan négyszög alakú képződmény, mely porcos és csontos részekből áll, és orrnyálkahártyával fedett.
Az orrüreget két részre osztó sövény már a magzati életben kifejlődik, de a 6. terhességi hónapig csak puha kötőszövet alkotja. Ezt követően indul meg a porcos és a csontos részek kialakulása. Gyakran előfordul azonban, hogy az orr szilárd váza egyenetlenül fejlődik, és a szeptum porcos és csontos része gyorsabban és erőteljesebben nő, mint az orr alapja és oldalsó része. Ennek következtében a gyorsabban fejlődő orrsövény nem fér el az orrüregben, a helyhiánynak megfelelően oldalirányban elhajlik, esetleg lefelé kitér. Az orrsövény elülső, porcos része puhább, mozgékonyabb, ezért leggyakrabban a porcos rész deformitásait észleli az orvos. Az orrsövény felületén a fejlődése közbeni tartós nyomás kapcsán különböző porcos-csontos tarajok (spina) vagy lécek (kriszta) alakulhatnak ki.
Az orrsövény alaki eltérései következményei lehetnek az orr sérüléseinek is. Az orrot ért ütés, égés, vagy ezeket követően az orrban vagy magán az orrsövényen kialakult vérömleny is szerepet játszhat a sövény ferdeségének kialakulásában.

Az orrsövényferdülés tünetei

A már részletezett fejlődéstani okok miatt az orrsövényferdülésnek számtalan variációja lehet, ennek megfelelően a tünetei is szerteágazóak.
Az esetek túlnyomó részében azonban tünetmentes.
Az orrsövényferdülés - főleg a nagyobb eltérés - azért okozhat panaszokat, mert a septum egyenetlenségei következtében az orr szellőzése megváltozhat, a szűkebb oldalon a levegő áramlása lecsökken, az orrlégzés romlik. A tágabb oldalon sem megfelelőek az áramlási viszonyok, az orrnyálkahártya nem tudja kellőképpen felmelegíteni és párásítani a beszívott levegőt. Ennek következtében megváltoznak azok a fontos mechanizmusok és reflexek, amelyek a jó orrlégzéshez nélkülözhetetlenek.
A megváltozott passzázs kóros váladéktermeléssel járhat, orrfolyást, a garat felé csorgó váladékozást okozhat, az orrmelléküregek gyulladásához vezethet. A tünetek erősségét fokozza, ha az orrsövényferdüléshez allergia is társul.
Az orrsövényferdülés tünete lehet orrhangú beszéd is. Egyes esetekben a fülkürt működését gátolja, így fülpanaszokat, gyakran visszatérő középfülgyulladást, esetleg halláscsökkenést okozhat. Makacs fejfájáshoz vezethet, ha a ferdülés (deviáció) olyan nagyfokú, hogy az orrsövény az orr oldalsó részének, az orrkagylóknak a nyálkahártyájával érintkezik. Ezeken az érintkező - szaknyelven -, kontaktpontokon akár nyálkahártya-összenövések is kialakulhatnak. Az eltérés néha az orr külső alakján is látható, és az orr tengelyének ferdeségét okozhatja. A ferde orrsövénynek szerepe lehet a horkolásban is.

Az orrsövényferdülés diagnózisa

Az orrsövény alaki eltéréseit fül-orr-gégészeti vizsgálat részeként, orrtükrözéssel lehet diagnosztizálni. Az orrtükri kép hasznos kiegészítői a képalkotó eljárások, mint az orr- és orrmelléküreg-röntgen, esetleg CT-vizsgálat.
Egyre elterjedtebb az endoszkópos orrtükrözés is, melynek segítségével az orrnyálkahártya lelohasztása után az orrüreg hátsó részei is áttekinthetők.

Az orrsövényferdülés kezelése

Az orrsövényferdülés csak műtéttel korrigálható, gyógyszeres vagy egyéb konzervatív terápiás lehetőség nem létezik.
Orrsövényműtét végzése akkor indokolt, ha a krónikusan fennálló orrlégzési panasz hátterében az orrsövény ferdesége áll, vagy a ferdeség része a gátolt orrpasszázst kiváltó, illetve fenntartó oknak. A beteg általános állapotától, illetve igényétől, valamint az operáló orvos véleményétől függően a műtét történhet altatásban vagy helyi érzéstelenítésben.
Az orrsövényferdülés csak műtéti úton korrigálható
Az orrsövényferdülés csak műtéti úton korrigálható
Az operáció többféle technikával végezhető. Általánosságban jellemző, hogy a műtét során az egyik orrbemenetben ejtett metszés után az orrsövény lágyrészeit az operáló orvos lefejti a ferde porcos és csontos lemezről. A művelet már az érzéstelenítő oldat befecskendezésével megkezdődik, hiszen az operatőr a folyadékot a porclemez és a porchártya közé fecskendezi. A folyadék utat képez magának, így rendkívül kíméletesen választódik le a lágyrész-borítás a csontos-porcos sövényről. A lágyrész eltávolítása sebészi eszközökkel folyik tovább, majd a ferde csont és porclemezeket az orvos kibillenti ferde helyzetükből, alakítja, egyenesíti azokat, részben el is távolíthat belőlük, végül a középvonalba helyezi a korábban szabálytalanul álló részeket. Ezt követi az egyenes helyzetbe hozott orrsövény rögzítése tamponnal, esetleg varratokkal. Valamennyi sebészi technika közös jellemzője, hogy metszés, esetleg varrat csak az orrüregen belül van.
Az orrtampon általában 2 napig (48 óráig) van az orrban, ez alatt kórházi megfigyelés feltétlenül indokolt. A kitamponált orrban kisebb mennyiségű véres, nyákos váladékozás előfordulhat. Az orrtampon viselése kellemetlen, a légzés csak a szájon keresztül lehetséges. Náthás érzet, fejfájás, esetleg hőemelkedés betamponált állapotban nem ritka. A tampon kiszedése néhány másodperces kellemetlenséggel jár, ritkán előfordulhat ilyenkor átmeneti, magától megszűnő vérzés. A műtét utáni időszakban, az operált orrnyálkahártya regenerálódásának idején kisebb váladékszivárgás előfordulhat, a váladék pörkök formájában lerakódhat az orrban. Ennek puhítása céljából orrkenőcs használata indokolt. A műtét utáni időszakban általános testi kímélet javasolt, intenzív sport vagy fizikai terhelés csak egy hónap után lehetséges.
Orrsövényműtét után az orrlégzés javulása 4-6 hét múlva, az orrüreg teljes kitisztulása, a váladékképződés normalizálódása után várható, bár sok esetben már korábban is észlelhető a változás.
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.