Ismerjük meg!
A fügefa (Ficus carica) az eperfafélék családjába tartozik (Moraceae), a Földközi-tenger térségében és Keleten is az egyik legrégebbi kultúrnövény. Rövid törzsű fává vagy bokorrá nő, ágai a földig hajlanak, lombozata kellemes árnyékot ad. A Mediterránumban ma is éppúgy együtt nő a házak mellett a fügefa és a szőlőtőke, mint a történelmi időkben.
A vad fügefából, amely minden földközi-tengeri országban előfordul, két változat alakult ki: a Capri-füge, melynek termése nem ehető, és a kultúrfüge. A kis fa vagy hímnemű, vagy nőnemű virágokat hoz. A nőneműből fejlődik ki aztán a termés, vagy beporzás nélkül, vagy gubacsdarazsak segítségével. A gyümölcs egésze ehető, az íze édes, aromás, kevés savat tartalmaz. A körte vagy csepp alakú fügetermés 3-7 cm-esre nő, 4-6 cm-es átmérővel.
A héja vékony, a fajtától függően zöld, sötétlila vagy sárga. A gyümölcshús a fajtától függően több árnyalatú lehet, a világos rózsaszíntől a sötétpirosig, számtalan kicsi maggal; édes és nagyon lédús. Egy nagykereskedő szerint legjobb a Smyrna füge, borostyánszínű gyümölcshúsával. Ma fügét a Földközi-tenger országaiban, a szubtrópusokon, az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Dél-Afrikában és Ausztráliában termesztenek. A vastaghéjú fajta tavasszal terem, az első korai virágokból, vagy a magasan fekvő, száraz éghajlatú területeken. A vékonyhéjú változat ezzel szemben tipikusan nyári gyümölcs, finom aromával. A görög, világos, aranysárga mézfüge a vékony héja miatt nehezen szállítható.
Miért jó?
Az almához és a szőlőhöz hasonlóan a füge is segíti a méreganyagok távozását a szervezetből, erősíti az immunrendszert, kiegyenlíti a testben előforduló túlzott savképződést. A savtúltengés számos betegség okozója, mindenek előtt a reumáé és a fejfájásé. Gyermekek estében táplálkozás-élettani szempontból azért is értékes, mert magas, (60 százalékos) a gyümölcscukor-tartalma. Frissen 210, szárítva 945 kjoul kalóriát tartalmaz.
Nyers állapotban emésztési zavarok, székrekedés ellen, a főzete pedig köhögés és tüdőbaj esetén régi háziszer.
Hogyan fogyasszuk?
Hazánkban a fügét elsősorban szárított formában hozzák forgalomba. Nagyobbacska gyermekeknek egészséges rágcsálnivaló. Nyersen gyümölcsként, édes ételekhez és nyers sonka, szalámi és sajt mellé, valamint kiadós salátákhoz illik. Párolva köretként szolgálható fel. Készíthetünk belőle fügekompótot is.
Tippek-tanácsok
A fügefa virágát virágterápiaként használhatjuk.
Az érett gyümölcs maximum két napig tárolható el hűtőszekrényben, vagy egy napig szobahőmérsékleten. Utóérés szobahőmérsékleten történhet, valami puhára fektetve.
Érett állapotban: a gyümölcs nagyon puha és könnyen megreped, az Olaszországból származó zöld típus zöld marad; a zöldessárgának viszont sárgának kell lennie; a lila változatból eltűnnek a zöld részek és egyenletesen lila lesz. A túlérettségét könnyű felismerni, mert poshadt és kezd erjedni. Az éretlen gyümölcs kemény, a lila termés héján zöldes foltok láthatók; a nagyon éretlen gyümölcs még tartalmaz tejnedvet.
A nagyon éretlen füge tejnedve bőrirritácót és viszketést okozhat.
Érdekességek
A füge keletről származik, és évezredek óta különböző kultúrkörökben bukkant fel. A fáraók gyógynövénye volt, egy fügefa alatt világosodott meg Buddha, és a mondabeli híres római farkas fügefa alatt szoptatta Romulust és Remust. A bibliai Énekek éneke mint a termékenység és az érzékiség szimbólumát említi. A fügefa nagy levelei a képzőművészetben sajátos módon jelennek meg: sok festő "öltöztette" mezítelen figuráit fügelevéllel, közismert Ádám és Éva fügefalevél kosztümje. Az ókorban a termés gyógyító erejét kimerültség ellen, gyors erősítőszerként alkalmazták. A fügének nagy a cukortartalma, a belőle készített pép pedig kitűnő gyógyír volt fekélyre (Hiskia király krónikásai is feljegyezték áldásait), torok- és fülfájás esetén is használták.
A fügefa ősi kultúrnövény voltát a Geser városában végzett ásatások is bizonyítják, ahol i. e. 5000-ből származó szárított fügemaradványokat találtak a régészek.
