Mit tesz a szomorúság a testtel?
Úgy tűnik, ezeknek is megvan a maga böjtje. A University of Texas kutatói szerint szerint a szomorúság megváltoztatja szervezetünkben a stresszel kapcsolatos vegyületek szintjét, ennek hatására pedig olyan gyulladáskeltő fehérjék áramlanak szét, amelyek szívproblémákat, stroke-ot vagy metabolikus szindrómát okozhatnak.
Amikor szomorúak vagyunk, testünkben megnövekszik az opioid vegyületek száma. Ezek nemcsak hangulatunk romlását alapozzák meg, hanem immunrendszerünket is gyengítik, illetve betegségre való hajlamunkat is fokozzák. Mindezek mellett egy olyan IL-18 nevű gyulladásserkentő fehérjét is termelnek, amelyet már korábban szív- és érrendszeri betegségek kapcsán vizsgáltak.
A szomorúság ugyan nem depresszió , de ugyanúgy roncsolja testünket, még ha rövidebb ideig is. A rosszabb pillanatok hatására fokozódik allostatikus terhelésünk is - az a teher, amelyet a szomorúság és a hozzá hasonló ismétlődő stresszfaktorok rónak ránk -, ezért is van az, hogy a fejfájások, izomfájdalmak vagy a gyengébb immunrendszer könnyebben romolhatnak tovább rosszkedv közben.
Máshogy eszünk, ha rossz kedvünk van
Egy 2013-as kutatás mutatott rá arra, hogy a rosszabb hangulat hatására jobban érezzük a keserű, édes és savanyú ízeket, ezzel is magyarázható az, hogy a szomorú emberek sokkal több junk foodot és kevesebb egészséges táplálékot fogyasztanak, ezzel pedig rövidtávon az elhízás, hosszú távon pedig szívproblémák kialakulásának kockázata nő.
Érdemes arra is figyelni, hogy mivel a szomorúság életünk jelentősebb eseményeihez kötődik, ezért hosszabb ideig is tarthat. Minél hosszabb ideig tart, annál jobban megemeli például a kortizolszintet, aminek hatására vércukrunk és vérnyomásunk is romlik, hogy az alvásminőségről már ne is beszéljünk.
Szerencsére mindezt megakadályozhatjuk: a rendszeres sport és meditáció, az elegendő alvás és a megfelelő diéta sokat segíthet abban, hogy a testünket és szellemünket fenyegető stresszt a lehető legkisebb károsodással átvészeljük.
Forrás: Prevention.com
