Elakadt, szorong? Keressen fel egy filoterapeutát!

Ha baj van, és úrrá lettek rajtunk a negatív gondolatok, kicsúszni látszik a talaj a lábunk alól, esetleg bizonyos szituációkban úgy viselkedünk, hogy mi magunk sem értjük, érdemes szakember segítségét kérni és a mélyebb lelki okokat, rosszul működő gondolatsémáinkat feltárni. A korábbi pszichológus-pszichiáter vonal az utóbbi években számtalan tanácsadóval bővült: a coach-ok mellett mind többen keresnek fel például kineziológusokat, ám azt kevesebben tudják, hogy immár hazánkban is praktizálnak az ún. filozófiai tanácsadók. Hogy kik ők és milyen módszerrel dolgoznak, arról Tamás Gergely filozófust, filoterapeutát kérdeztük. Egyet érdemes azonban még az interjú előtt leszögezni: aki kevéssé híve a sírós-papír zsebkendős lelkizésnek, az most lehet, hogy megtalálta álmai módszerét, ami kifejezetten a racionalitásból táplálkozik.

Mi a filoterápia, honnan ered az alapötlet?

A filoterápia a filozófiai praxisok alá sorolható be - ahogyan például a kognitív viselkedésterápia a pszichológia alá. Ez azt jelenti, hogy a filozófiát a gyakorlatban használjuk. Ez talán furcsának hathat, mivel általában a filozófusról egy olyan ember jut eszünkbe, aki ül és csupa olyan dologról gondolkodik, aminek semmi köze az élethez. Ráadásul mindezt úgy teszi, hogy abból egy szót se lehessen érteni... Való igaz, hogy a filozófiának is - mint minden tudománynak - van ilyen oldala is. De már a kezdetektől jelen van a másik ága, amelyben a figyelem a mindennapokra összpontosul. Mondhatni, visszatérünk a szókratészi gyökerekhez , amikor beszélgetve keressük a választ az élet kérdéseire.

A legnagyobb görög filozófusok egyike volt (i. e. 470-i. e. 399.). Beszélgetve tanított, filozófiáját nem foglalta írásba. Alakját és nézeteit tanítványainak műveiből, elsősorban Platón dialógusaiból ismerjük. Beszélgetéseit az ún. bábáskodó módszer segítségével folytatta, mellyel beszélgetőtársai gondolatait segített "világra hozni".Érdemes különbséget tenni azonban a filozófia tanácsadások közt. A klasszikus szemlélettel szemben ez a terápia a filozófiatörténet gazdag hagyományait használja fel. Ennek alapjait Gerd B. Achenbach rakta le az 1980-as évek elején Németországban.

Milyen végzettséggel lesz, lehet valakiből filozófiai tanácsadó?

Hazánkban annyira újdonságnak számít ez a terület, hogy még nem esik jogi szabályozás alá. Ez komoly problémát jelent a hazai úttörő filozófusok számára, mivel megnehezíti a minőségbiztosítást. Azt remélem, hogy 10 éven belül elérhetjük például az amerikai állapotot. Ott már kiépített intézményes rendszere van a praktizáló filozófusoknak, és több, mint 300 bejegyzett filozófiai tanácsadó tevékenykedik. Ezért is nagyon üdvözlendő például a Pázmány Péter Katolikus Egyetem által indított filozófiai praxis posztgraduális képzés . Úgy vélem, abban a világban, ahol mások négy hét alatt ígérnek megvilágosodást és közben meghegesztik az aurát is, legalább a szabad bölcsészeten elvégzett 5 év és mellette a folyamatos önképzés lehetne a minimális etikai előfeltétele annak, hogy valaki filozófiai praxist nyisson.

Kinek segíthet egy ilyen típusú tanácsadás?

Amikor életünk egy olyan szakaszba kerül, amelyet egyedül nem, vagy csak nehezen tudunk kezelni, és a közeli kapcsolataink sem tudnak átlendíteni ezen - vagy ha mihamarabb szeretnénk ismét uralni a helyzetet minimalizálva a veszteségeket -, akkor érdemes professzionális segítség után nézni. A különböző segítő szakmák elkülöníthetőek az alapján is, hogy miben látják a problémák gyökerét. Ezt a filozófia a gondolkodás sajátosságaiban fogja megjelölni. Ezért egy filozófus nem pusztán a klasszikus filozófia problémákban - etikai dilemma, döntési krízis, a halállal való szembesülés, az élet értelmének keresése stb. - tud segítséget nyújtani, hanem mindazokban a gondokban is, amik kitöltik a gondolkodásunkat. Talán a nyitottabb gondolkodású, racionális, elemző karakterű emberekhez közelebb állhat ez a megközelítés. De ez nem aranyszabály.

Két fontos szempontot kell még kiemelni: a filozófiai nem pusztán a problémák megoldását jelenti, hanem egy folytonos öntökéletesítést is. Ezért alkalmas a személyiségfejlesztésre. Másodszor a filozófiai praxisnak kezdetben nagy lendületet adott egy erős pszichológia/pszichiátria kritika. Ennek egyik fontos pontja, hogy egy probléma nem mindig takar betegséget is. A filozófiai praxisok a "bölcsesség kedvelői" számára nyújthatnak segítséget, akik racionális válaszokat keresnek az életükben felmerülő kérdésekre.

Mire fókuszál akkor a terapeuta egy ülésen, foglalkozáson?

Az, hogy a világból mi jelent számunkra problémát, és mi nem, az azon áll, hogy hogyan gondolkodunk . Ezért a filoterápiában először azt próbáljuk meg feltárni, hogy miért éppen ez a gond jelentkezik problémaként. Milyen fogalmaink kapcsolódnak hozzá? Így például egy párkapcsolati probléma megérthető például abból is, hogy hogyan gondolkodunk a szerelemről, a házasságról, a felelősségvállalásról, a döntésről. Sokszor már saját gondolkodásunk mélyebb megértése is segíthet a megoldás megtalálásában. Ha azonban ez kevésnek bizonyul, akkor a történelem legragyogóbb elméi segítenek abban, hogy újabb nézőpontokat nyerhessünk a világra, amelyekkel meglelhetjük a kiutat. Azonban ha a probléma erős érzelmi töltéssel bír, az ésszerű belátás nem mindig elég. Ebben az esetben végigkísérjük a változást is.

Nem hőkölnek sokan vissza, mondván, nem elég műveltek ehhez?

Érdekli, milyen válaszok születtek eddig a filoterapeuta oldalán a beküldött kérdésekre? Karl Jasperssel abban, hogy a filozófia belső motivációból fakad. Amíg meg nem szűnünk a létünket meghatározó kérdéseket feltenni és el nem felejtünk önállóan gondolkodni, amíg ki nem alszik bennünk a kíváncsiság, a rácsodálkozás és a kétkedés, addig alkalmasak vagyunk filozofálásra. Kézenfekvő, hogy megkérdezzem: akkor milyen gyakori problémák fordulnak elő egy filoterepeuta praxisában? Hazánkban még nem elég ismert a filozófiai praxis ahhoz, hogy gyakori problémákat ki tudjak emelni. Jelenleg a munka legnagyobb részét a tájékoztatás teszi ki . Egy példa azonban többet ér száz szónál. Egy kliens - nevezzük "K-nak" - például azért keresett fel, mert beszédhelyzetekben mindig zavarban érezte magát, ezért el is kezdte kerülni az ilyen szituációkat. Az ülések egyik pontján, amikor a párkapcsolatokról volt szó, azt mondta, hogy ő gyáva kezdeményezni. Arisztotelész gondolatmenetét végigjárva beláttuk, hogy a bátorság nem a félelem hiánya - hiszen az a vakmerőség lenne -, hanem az, hogyha helyt állunk a félelmeink ellenére is. Ezek után K. mint kihívásokra tekintett a beszédhelyzetekre, és apránként haladva egyre több sikerélmény érte. Egy reggeli kávézás a főnökével komoly anyagi előnyökhöz is jutatta, mert megkapott egy cégen kívüli megbízást is. Én nem vagyok benne biztos, hogy erre nem került volna sor a reggeli kávézás nélkül is - azonban ez fontos visszaigazolás volt K. számára, hogy jó úton halad. A Magyar Filoterápia Alapítvány honlapja: http://filoterapia.hu Facebook-oldaluk: http://www.facebook.com/filoterapia

Ez is érdekelheti

sebkezelés

Egy elfeledett vitamin: kiváló a bőrnek

villámcsapás

Vihar idején ezért tilos zuhanyozni

Tudományos érdekességek

A történelem leghalálosabb műtétei

Tudományos érdekességek

Tényleg kezelhető vizelettel a seb?

Tamás Gergely Filozófus, filoterapeuta, tanul­má­nyait Mis­kol­con, majd a Páz­mány Péter Kato­li­kus Egye­te­men foly­tat­ta. Fő szakterülete az élet­mód­ként fel­fo­gott filo­zó­fia, a filo­zó­fiai pra­xis mint tanács­adási forma, munkája során a nyu­gati böl­cse­leti hagyo­má­nyok­ból kiin­dulva ref­lek­tá­l az élet­ben fel­me­rülő prob­lé­mákra és kihívásokra. 2009 végén társával, Csott Nikolettával létrehozták a Magyar Filoterápia Alapítványt. Bővebben: http://filoterapia.hu/rolunk