Az utóbbi években megnőtt az érdeklődés az iránt, hogy miként hatnak a bélbaktériumok a szervezetünkre. A nagy mennyiségű és változatos bélflórával rendelkező emberek kevésbé hajlamosak az elhízásra, az immunrendszerükkel kevesebb a probléma. Más egészségügyi problémák is ritkábbak az esetükben, mint azoknál, akiknek kevésbé sokszínű a baktériumállományuk. Bizonyos mikroorganizmusok pedig kifejezetten javítják az anyagcserét és az immunrendszerünket is erősítik - írja a New York Times blogja .
Ugyanakkor a tudomány eddig keveset foglalkozott azzal, hogy mi játszódik le a fizikai aktivitás közben, mi történik ilyenkor a bélbaktériumokkal? Az Ír Nemzeti Egyetem részét képező University College Cork tanulmánya most a szigetország rögbi válogatottjának tapasztalatait összegezte.
Azért választottak profi sportolókat, mert ők a legkülönbözőbb gyakorlatokat is elvégzik, másrészt a sportolók terhelhetősége is nagyobb - magyarázta Dr. Fergus Shanahan, a című szaklapban megjelent tanulmány szerzője, aki a gasztroenterológia professzora és egy tudományos központ igazgatója is a corki intézményben.
Végül is negyven sportoló egyezett bele a tesztelésbe. A tanulmány idején a szezon előtti felkészülési időszakban voltak, így naponta sok órát edzették magukat. A kutatók kontrollcsoportokat is kiválasztottak. Egészséges felnőtt férfiakat, akik nem sportolók voltak. Az egyik csoport normál testtömeg-indexszel rendelkezett. Többségük végzett testmozgást, de csak könnyebbet.
A második kontrollcsoport túlsúlyos vagy elhízott, ülőmunkát végző férfiakból állt. Ez a csoport azért volt fontos Shanahanéknek, mert a rögbisek ugyan sportolnak, de a testtömegük sokkal nagyobb az átlagembereknél.
A kutatók tehát a hasonló súlyú embereket is össze akarták hasonlítani, persze az egyik csoport sportolt és izom alkotta testtömegük jelentős részét, a másik csoportnál ez nem így volt. A tudósok vér- és székletmintákat elemeztek a három csoportban. A résztvevők hosszú kérdőíveket is kitöltöttek edzési metódusaikról és étrendjükről.
Ezután a kutatók elemezni kezdték az adatokat. Regisztrálták az izomsérülések mértékét és a gyulladásokat jelző anyagokat a vérben, elemezték genetikai módszerekkel a tesztalanyok bélrendszerében előforduló mikroorganizmusokat . Kiderült, hogy a sportolók belső világa egészen más, mint a két kontrollcsoport tagjaié. A rögbisek sokkal gazdagabb bélflórával rendelkeztek, nagyobb változatosság uralkodott "bennük". Különösen az elhízott csoporthoz képest mutattak előnyösebb tulajdonságokat a sportolók.
A válogatott csapat tagjaiban különösen egyfajta baktérium volt gyakori: az Akkermansiaceae nevű mikroorganizmusokat a tudósok már korábban is összefüggésbe hozták az elhízás és a gyulladások kockázatának mérséklésével. Érdekes módon a rögbisek vérében kevesebb volt a gyulladást jelző anyagok, "markerek" mennyisége, jóllehet ők sokat edzettek. Izmaik sérültebbek voltak, de gyorsan gyógyultak.
A kontrollcsoportok tagjaiban - különösen az elhízottaknál - az Akkermansiaceae baktériumok ritkábbak voltak, és magasabb volt a gyulladást jelző anyagok szintje a vérükben. Dr. Shanahan szerint mindez azt jelzi, hogy az edzések jótékony hatással vannak a szóban forgó mikroorganizmusokra, és így általában véve is az egészségünkre.
Ugyanakkor hangsúlyozta: az eredmények csak előzetesek, a tanulmány kis létszámú csoportokra vonatkozott. A rögbisek étrendje is speciális: több kalóriát fogyasztanak, és különösen sok fehérjét. Ezek is befolyásolhatják a bélrendszerüket. A válogatott csapat tagjai természetesen jóval többet sportoltak, mint egy átlagember, ezért sem lehet őket a lakosság nagyobb csoportjaival összemérni.
Dr. Shanahan és kollégái ezért most hosszabb távú és kiterjedtebb felméréseket, teszteket hajtanak végre, férfiakat és nőket is bevonva a kutatásokba.
