A bélbaktériumokat régóta kapcsolatba hozzák a vastagbélrák kialakulásával, azonban most a szájflóra mikrobáiról tűnik úgy, hogy egyes géneket aktiválva járulnak hozzá a rosszindulatú folyamat beindításához. Wendy Garrett és a Harvardi Egyetem munkatársainak felfedezése új perspektívát nyithat meg a vastagbélrák megelőzésében, korai diagnosztikájában és kezelésében.
A vastagbélrák mind az Egyesült Államokban, mind hazánkban a második leggyakoribb daganatos halálok. A szájflórában lévő fusobacteriumokat korábban vastagbélrákosokból vett szövetmintákban is kimutatták, azonban ennek jelentőségére idáig nem derült fény.
Most a vastagbél jóindulatú mirigydaganataiból (a rák előtti állapot) sikerült izolálni a mikrobát, ami felveti annak lehetőségét, hogy az élőlények serkentik a daganat kialakulását. Egérkísérletes modellben ezek a baktériumok serkentették a daganatképződést azzal, hogy a sejtszintű szabályozásra károsan ható gyulladásos választ stimuláltak.
A második vizsgálat, melyet Yiping Han és a Case Western Egyetem munkatársai végeztek, a sejtfelszíni adhezin A (FadA) nevű molekulára irányult, melyen keresztül a fusobacteriumok képesek hozzákapcsolódni a rákos sejtekhez, és elősegíteni az azokba való behatolást. A FadA szintje mind a jóindulatú, mind a rosszindulatú vastagbéldaganatokban az egészséges szövetekhez képest megnövekedett. Emellett a bekapcsolt állapotú FadA szintén stimulálja az immunválaszt és a daganatnövekedést. A kutatók azonban fejlesztettek egy molekulát, mely képes kivédeni a FadA kedvezőtlen hatásait.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Legjobban: