Nem jobb a helyzet akkor sem, ha a fejlett gazdasággal rendelkező OECD-országokat nézzük, mert közülük is csak Mexikónál vagyunk jobbak.
Magyarországon 76 év a születéskor várható átlagos élettartam, ami nem csak a 80,9 éves uniós átlagtól marad el, hanem még a visegrádi országokétól is: ebben a tekintetben a csehek, a szlovákok és a lengyelek egyaránt megelőznek minket, a négy állam közül nálunk a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam. A mi átlagos 76 évünket a szlovákok egy évvel haladják meg, majd a lengyelek jönnek 77,8 évvel, végül a csehek következnek átlagosan 78,9 éves élethosszukkal. A várható élettartamot tekintve úgy vagyunk sereghajtók, hogy ez az adat az elmúlt 50 évben átlagosan közel 10 évvel javult az unióban, jobbára a javuló társadalmi, gazdasági és környezeti körülményeknek, valamint a fejlettebb orvosi ellátásnak és gondozásnak köszönhetően.
Nálunk még a nők várható élettartama is 80 év alatt marad: ennek statisztikai értéke 79,4 év, miközben Szlovákiában 80,5 év, Lengyelországban 81,7 év, Csehországban pedig kerek 82 év. A magyar férfiak élete még kedvezőtlenebb kilátásokkal indul, a statisztikák szerint ők mindössze 72,3 életévre számíthatnak. Ugyanez az élethossz Szlovákiában 73,3, Lengyelországban 73,7, Csehországban pedig 75,8 év.
Számok bűvkörében
Mint az iménti számokból is látjuk, az Európában várható átlagos élettartamot ma még aligha remélhetjük, pedig elérése nem lehetetlen. Jól mutatja ezt, hogy a kontinensen 45 olyan régió is van, amelyben a számok az átlagosat jócskán meghaladják, ezek pedig nem csak a legfejlettebb területeken helyezkednek el: a születéskor várható élettartam tizenhat olasz, tizenegy spanyol, nyolc francia, két brit, egy-egy osztrák, görög és finn, továbbá öt svájci régióban 83 év vagy ennél is több. A legmagasabb várható élettartamot 2014-ben egy spanyol régióban regisztrálták, ahol 84,9 év volt ez az érték.
A rosszabbul szereplő európai régiók túlnyomórészt keleti államokban vannak, a visegrádi négyek területei mellett köztük van Bulgária, Horvátország és Románia, valamint Törökország sok régiója. A születéskor várható élettartam 2014-ben egy bolgár régióban volt a legalacsonyabb, mindössze 73 év. Ehhez viszont hozzátartozik, hogy ez a régió volt az unió 28 tagállamának legszegényebbike. Mindebből tehát jól látszik, hogy a várható élettartam erősen összefüggésben van a gazdasági kérdésekkel, illetve abból adódóan azzal, hogy a lakosság mennyire tud egészségesen élni, sportolni, mennyire fér hozzá egészséges élelmiszerekhez, vitamindús táplálékhoz, szűrővizsgálatokhoz, megfelelő gyógyszerekhez és korszerű orvosi ellátáshoz. A stresszmentesebb élet és az egészségesnek tartott mediterrán diéta szerepét jól mutatja az is, hogy az élettartam azokban a mediterrán országokban is jobb az átlagosnál, amelyek gazdaságilag kevésbé fejettek.
Itt jön képbe, hogy az élettartamra számtalan tényezőnek lehet ráhatása. A daganatos betegségek kockázatát például több esetben csökkentheti a megfelelő D-vitamin-ellátottság, amely a napsütötte mediterrán vidékeken könnyebben elérhető. Pontos mértéke nem ismert, de számítanak a szociális kapcsolatok is, és még megannyi dolog, amiről ma még információnk is alig van. Látszik tehát, hogy az élettartamra sok tényezőnek hatása van, ezek közül viszont nem mindegyikre lehet ráhatásunk. A szűrővizsgálatok nem ezek közé tartoznak: minden esetben egyéni felelősség kérdése, hogy részt veszünk-e rajta.
