Bizarr, de hatékony terápiák

"Pfúj!" - Természetes, hogy a most következő terápiák olvasásánál ez az első reakciónk. De ha arra gondolunk, hogy ezek a módszerek egyébként reménytelennek látszó esetekben eredményeznek gyors gyógyulást, könnyen megértjük, hogy miért felejtkeznek el a betegek azonnal az eljárás bizarr voltáról.

Székletátültetés

Mi történik?

Bár már azt hittük, hogy a 21. században nem lehet meghalni hasmenésben, az utóbbi években hazánkban is megjelent a Clostridium difficile baktérium fokozottan veszélyes törzse, mely sorra szedi áldozatait az antibiotikumot kapott betegek között. A baktérium által okozott kiújuló, gyógyszeres kezelésre nem reagáló esetekre javasolt a meghökkentő, de rendkívül hatékony eljárás, a székletátültetés alkalmazása. Ennek során egészséges személy székletét sóoldattal turmixolják össze és juttatják be szájon át levezetett szondán vagy végbélen keresztül a beteg bélrendszerébe. Donor bárki lehet, aki egészséges, és a szigorú, más transzplantációk esetén is előírt kivizsgálási kritériumoknak megfelel.
Az életveszélyben lévő beteg állapota általában már egyetlen alkalommal elvégzett székletátültetés után rohamosan javul, nem ritkán néhány nap múlva gyógyultan sétálhat ki a kórház kapuján. Ez óriási eredmény, szembeállítva azzal a ténnyel, hogy csak 2012-ben több mint ezer ember halt meg itthon afertőzéskövetkeztében kialakuló vastagbélgyulladásban.

Miért hatékony?

Normálisan a bélben baktériumfajok ezrei élnek, és az egész szervezet működését befolyásoló élettani hatást fejtenek ki. Antibiotikum-kúra eredményeként ezek a "jó" bélbaktériumok elpusztulnak és helyükön mérget (toxint) termelő Clostridium szaporodhat el, mely károsítja a bélnyálkahártyát: hasmenést, súlyosabb formában akár halálos vastagbélgyulladást, vérmérgezést okozva.

A Clostridiumot nem könnyű elpusztítani, számos antibiotikummal szemben ellenálló. Ha látszólag sikerül is kiirtani, gyakran spóráinak fedezékébe húzódva várja a kezelés befejeződését, és akkor újra szaporodva kiújuló fertőzést okoz.

A transzplantáció úgy hat, hogy a bejuttatott egészséges széklet helyreállítja az elpusztított bélflórát, az újra megjelenő "jó" baktériumok pedig kiszorítják a Clostridiumokat. A normális bélflóra kedvezőtlen a kórokozó számára, akadályozza szaporodását, megvédi a nyálkahártyát a méreg károsító hatásától, egyes baktériumok pedig olyan anyagokat termelnek, melyek lebontják a Clostridium toxint.

A kutatók úgy sejtik, hogy a székletátültetés más kórok, például gyulladásos bélbetegség és egyesautoimmun betegségekesetén is jótékony lehet, sőt pozitívan befolyásolhatja akár az elhízást is.

Skalpolás

Mi történik?

Az indiánok úgy tartották, hogy az erő a fejbőrben lakozik, ezért választották le legyőzött ellenfelük hajas fejbőrét. Bizonyos szempontból igazuk volt, hiszen ma már tudományosan bizonyított, hogy ez a bőrfelület valóban egyedi tulajdonságokkal bír: különösen alkalmas ugyanis bőrtranszplantációra. Ennek során a plasztikai sebészek a szükséges terület leborotválása után a fejbőr halántéki részéről vesznek le úgynevezett félvastag bőrt, amit a bőr vízszintesen félbevágásával, majd a felső réteg eltávolításával nyernek. Ha ezt a "skalpot" ültetik át, mind a problémás, mind pedig a megskalpolt terület gyorsabban gyógyul.
Miért hatékony?
Bőrátültetésre akkor kerül sor, ha a test egy bizonyos felületén a bőr olyan mértékben roncsolódott, hogy regenerálódására nincs esély, a seb hosszú ideje nem gyógyul. Átültetésre alkalmas bőrt a test több részén találunk, de a krónikus, nehezen gyógyuló sebekhez általában a comb elülső feléről metszenek ki félvastag bőrt. Ezen a területen azonban a bőr újraképződése során gyakran hegesedés lép fel, a transzplantációhoz igénybe vett terület pigmenthiányossá válik, örökre érzékeny marad.

Ha viszont a hajas fejbőrről veszik le az átültetendő bőrfelületet, akkor a "megskalpolt" részen akár egy 5x5 centiméteres terület is gyorsan, néhány nap alatt begyógyul, és egy-két hónappal később már meg sem lehet találni a beavatkozás helyét, ráadásul az átültetett területen is nagyobb az esélye a komplikációmentes sebgyógyulásnak. Ennek oka, hogy a hajas fejbőrben sok a szőrtüsző, ezekben pedig a bőr őssejtjei is megtalálhatóak, és éppen az őssejtek felelősek a bőr hámrétegének regenerációjáért.

Bizarr, de hatékony terápiák (Fotó: Europress)

Bizarr, de hatékony terápiák (Fotó: Europress)

Légylárva-terápia


A lárvaterápia során a nehezen gyógyuló sebre a selymes döglégy steril, laboratóriumban tenyésztett, élő lárváit helyezik. Általában egyetlen, 4-5 napig tartó kezelés elegendő ahhoz, hogy a sebenként 50-60 lárva kifejtse regeneráló hatását, és a seb megszabaduljon az elhalt szövetektől. A lárvák a sebben növekednek, de továbbfejlődni vagy szaporodni nem képesek, az csak a sebet elhagyva lenne lehetséges.

Miért hatékony?
Lárvákat sebek kezelésére már a maják is használtak, de igazán csak a 19. század elején figyeltek fel arra, hogy a légylárváktól fertőzött sebek jobban gyógyulnak, mint a kitisztítottak. A módszer a múlt század negyvenes éveire széles körben elterjedt, mivel azonban ekkor kezdődött meg a penicillin tömeges gyártása, hamar feledésbe is merült.

Miután napjainkban egyre gyakoribb, hogy a sebkezelést antibiotikumoknak ellenálló baktériumok nehezítik, és a cukorbetegség terjedése miatt is nő a szövődményként kialakuló felülfertőzött, fekélyes sebek száma, a modern orvoslás alternatív lehetőségként újra felfedezte a lárvaterápiát. Ma már azonban csúcstechnológia biztosítja a lárvák sterilitását, és használatuk csakis szigorúan szabályozott keretek között, orvosi megfigyelés mellett megengedett. A lárvák azáltal segítik a sebgyógyulást, hogy miközben az egészséges szöveteket nem bántják, az elhalt szövetek elfogyasztásához olyan vegyületet termelnek, mely elfolyósítja azokat, ez a folyadék pedig elősegíti a sebgyógyulásban kulcsfontosságú granulációs szövet növekedését is.



Orvosi légylárvát a világ számos részén használnak: Németországban és Angliában orvostechnikai eszközként írják fel receptre, Magyarországon pedig a szegedi bőrklinikán folynak kutatások annak kifejlesztéséről, hogy a pontos méretre szabott zsákban legyen lehetséges a lárvák sebre helyezése. A projekt eredményeképpen nálunk az orvosi légylárva nem gyógyászati segédeszközként, hanem gyógyszerként lesz törzskönyvezhető a jövőben.

Szakértők:

Dr. Kemény Lajos, a szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója

Dr. Nagy Gergely György, BAZ Megyei Kórház Belgyógyászat Kardiológiai Osztályának főorvosa

Forrás:

Nők Lapja Egészség

Mindent jól tud a köhögésről?

VideóRendelő: Igaz, hogy este 6 után már nem szabad enni?

További cikkek
Hozzászólások

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+4, +9 °C
Minimum:
-2, +4 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt gyakran lesz erősen felhős az ég, rövid napos időszakok lehetnek.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag