Hírlevelek
Regisztráció
Hormonok nélkül nem megy

Hormonok nélkül nem megy

Hol termelődnek a szexuálhormonok?

2007.04.04.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

Az emberi hormonrendszernek a szexuális működéshez szükséges része úgy működik, mint egy végrehajtó hatalmi szerv, ami a kromoszómáinkban előírtakat akarja érvényre juttatni.

A hormonok a belső elválasztású (endokrin) mirigyekből közvetlenül a vérbe ürülő anyagok, amelyek kémiai formában a vérkeringés útján juttatják el az üzenetet - vagy, ha úgy tetszik - a működésre vonatkozó parancsot a test legkülönbözőbb részeiben lévő sejtekhez. A hormonok általában egy-egy folyamat intenzitását serkentik vagy gátolják. A szexuális működés hormonjai az ún. hipothalamusz-hipofízis rendszerbe tartozó mirigyek termékei, egyaránt megtalálhatók férfiakban és nőkben, egy részük azonban nagyobb koncentrációban termelődik a női, más részük a férfi szervezetében. A rendszer tagjai az agyalapi mirigy (hipofízis), az ivarmirigyek (gonádok) - tehát a petefészkek vagy herék - és a mellékvesék.

A hipofízisben

A borsónyi agyalapi mirigy a koponya alsó részében, az agy alatt található. Hormonjai által a test többi belső elválasztású mirigyének működését koordinálja, így a pajzsmirigyét, (ACTH nevű hormonja révén) a mellékveséket, az ivarmirigyeket. Két lebenyre osztható, melyek közül az elülső részben termelődik az ivarmirigyek működését szabályozó sárgatest-serkentő (LH, luteinizáló hormon) és a tüszőserkentő (FSH, follikulusz stimuláló hormon) hormon, ezeket együtt gonadotropinoknak is nevezik (gonád=ivarmirigy, trop=valamire ható (gr.)). Miután az ivarmirigyek kettős feladatot látnak el, - itt fejlődnek az ivarsejtek, valamint fontos hormontermelő belső elválasztású mirigyek is -, a gonadotropinok a gonádok minkét működését befolyásolják. Részben az ivarmirigyekben történő ivarsejt-termelődést és -érést irányítják (a petefészkekben a tüsző érését serkenti), részben azok hormontermelését, a sárgatest-hormon (progeszteron) és a tüszőhormon (ösztrogén) termelését. E szexuálhormonok szintje negatív visszacsatolással hat a hipofízisre, vagyis, ha sok szexuálhormon van a vérben, akkor a hipofízis ebből tudja, hogy elegendő kevesebb gonadotropint termelnie.
A hipofízis hátulsó lebenyének hormonjai valójában a hipothalamuszból kerülnek ide, és innen jutnak a vérkeringésbe. A prolaktin a tejelválasztást serkentő, az oxitocin pedig simaizom összehúzódását kiváltó hormon. Utóbbi a terhes méh összehúzódását fokozza és az emlőben a tejkibocsátást serkenti. A hipofízis csökkent gonadotrop hormon termelése (hypogonadismus) nyomán felnőttkorban a másodlagos nemi jegyek, az ivarmirigyek lassan visszafejlődnek. A hormonok gyermekkori hiánya eunichoidismust okoz, a pubertás elmaradását: a csöves csontok növekedése nem zárul le, a nemi szervek kicsik és fejletlenek maradnak.

Az ivarmirigyekben

Az ivarmirigy a férfiban a here, ebben termelődnek a férfias jellegek kialakításáért felelős androgének. Fő képviselőjük a tesztoszteron, amely koleszterinből szintetizálódó szteroid hormon. Termelődését a hipofízis LH hormonja a negatív visszacsatolás elvén szabályozza.
Kis mennyiségben a mellékvesékben is termelődik. A vérplazmában a hormon 97 %-a fehérjéhez kötött, szabad formában a vérben keringve ösztrogénné tud alakulni. Serdüléskor a másodlagos nemi jellegek kialakulásában fontos (növekedés, fehérje felépítés, szőrzetnövekedés, nemi szervek végleges kifejlődése, a hang mutálódása stb.), valamint az ivarsejt-képződés (gametogenezis) fenntartásáért felel. Az androgének fokozzák a fehérjék, így például a férfias izomzat kialakulásához szükséges fehérjék szintézisét, és csökkentik lebontásukat, valamint serkentik a hosszú csöves csontok növekedését, fokozzák a libidót. A here kisebb mennyiségben ösztrogént is termel.
A túl sok tesztoszteron nőknél főként szakállnövekedéshez vezet. Férfiaknál inkább a túl kevés tesztoszteron okoz problémát, melynek jele például a mellek növekedése. A tesztoszteron-hiány esetleg - bár nem feltétlenül - mindkét nem esetében kiválthatja a szexuális vágy csökkenését vagy hiányát.
Felnőtt korban a herék eltávolítása vagy hormontermelésének csökkenése miatt a felnőtt férfi gyermeknemző képessége megszűnik, de nemi életre egy ideig alkalmas marad. A here hormonális működése serdülés után folyamatos, csak idős korban csökken az általa termelt hormonok szintje, mivel hormontermelő sejtjei lassan pusztulni kezdenek.

A női petefészkekben (ovarium) ugyan kis mennyiségben termelődik androgén is, de legfontosabb szteroid szexuálhormonja az ösztrogén, amit termel még a sárgatest, a méhlepény és kis mennyiségben a mellékvesekéreg is. A keringésben az ösztrogén termelődik andosztendionból is.
Az ösztrogén felelős a másodlagos női nemi jellegek serdülőkori kialakulásáért, majd fenntartásáért; fokozza a libidót, növeli a mell, a méh és a hüvely méreteit, jelenléte nyomán jellegzetes marad a nők magas hangja, a férfiakénál kevesebb testszőrzet és a több haj, a háromszög alakú szeméremszőrzet. Az ösztrogének befolyásolják a petefészkek, méh és emlő ciklikus működését. Az ösztrogének fokozzák a só és vízvisszatartást, csökkentik a koleszterin szintet, így védenek az érelmeszesedéstől.
A petefészkek érett tüszőiből a petesejtek távozása után kialakuló sárgatestek termelik a progeszteront, amelynek a méhnyálkahártya terhességre való felkészítésében van szerepe. Terhesség alatt termeli a méhlepény is, ez pedig a terhesség fenntartásában fontos.
Az ivarmirigyek (hormonális) működése a menopauzáig tart, a hormontermelés megszűnésével a nemi szervek sorvadásnak indulnak.

A mellékvesékben

A mellékvesék, ahogy nevük is sugallja, a vesékhez közel, pontosabban azok csúcsánál helyezkednek el, de működésükben teljes független szervek. Mindkét nemben - többek között - azon nemi hormonokat termelik, amelyeket főként és nagy mennyiségben amúgy az ivarmirigyek bocsátanak ki. A kéreghormonok elválasztását elsősorban a hipofízis elülső lebenye által termelt ACTH termelése befolyásolja. A kéreg két belső rétege (a középső zona fasciculata és a legbelső zona reticularissal) termel szexuálhormonokat. A szexuálszteroidok közé tartozó androgének a férfi nemi jellegek kialakításában vesznek részt, közülük a legaktívabb a tesztoszteron, a mellékvesekéregben is termelődik. A mellékvese által termelt androgén hatású androsztendion a vérkeringésben ösztrogénné alakul át, de nagyon kis mennyiségben maga a mellékvese is termelhet ösztrogént.
Nőben androgén csak a mellékvesében termelődik. A kamaszkor előtti és a felnőtt nőben bekövetkező androgéntúltermelés hatására férfias jelleg alakul ki, a nő csiklója megnagyobbodik, hangja mélyül, az érintett nő férfias kinézetű lesz (adrenogenitális syndroma). Leány magzatban e hormon túltermelődése a férfi nemi szervek részleges kialakulásához vezet. Fiúgyermeknél korai nemi érést okoz.

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag