Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban

Hormonok nélkül nem megy

Hormonok nélkül nem megy

Hol termelődnek a szexuálhormonok?

2007.04.04.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

Máriáss Márta

 HáziPatika.com

Az emberi hormonrendszernek a szexuális működéshez szükséges része úgy működik, mint egy végrehajtó hatalmi szerv, ami a kromoszómáinkban előírtakat akarja érvényre juttatni.

A hormonok a belső elválasztású (endokrin) mirigyekből közvetlenül a vérbe ürülő anyagok, amelyek kémiai formában a vérkeringés útján juttatják el az üzenetet - vagy, ha úgy tetszik - a működésre vonatkozó parancsot a test legkülönbözőbb részeiben lévő sejtekhez. A hormonok általában egy-egy folyamat intenzitását serkentik vagy gátolják. A szexuális működés hormonjai az ún. hipothalamusz-hipofízis rendszerbe tartozó mirigyek termékei, egyaránt megtalálhatók férfiakban és nőkben, egy részük azonban nagyobb koncentrációban termelődik a női, más részük a férfi szervezetében. A rendszer tagjai az agyalapi mirigy (hipofízis), az ivarmirigyek (gonádok) - tehát a petefészkek vagy herék - és a mellékvesék.

A hipofízisben

A borsónyi agyalapi mirigy a koponya alsó részében, az agy alatt található. Hormonjai által a test többi belső elválasztású mirigyének működését koordinálja, így a pajzsmirigyét, (ACTH nevű hormonja révén) a mellékveséket, az ivarmirigyeket. Két lebenyre osztható, melyek közül az elülső részben termelődik az ivarmirigyek működését szabályozó sárgatest-serkentő (LH, luteinizáló hormon) és a tüszőserkentő (FSH, follikulusz stimuláló hormon) hormon, ezeket együtt gonadotropinoknak is nevezik (gonád=ivarmirigy, trop=valamire ható (gr.)). Miután az ivarmirigyek kettős feladatot látnak el, - itt fejlődnek az ivarsejtek, valamint fontos hormontermelő belső elválasztású mirigyek is -, a gonadotropinok a gonádok minkét működését befolyásolják. Részben az ivarmirigyekben történő ivarsejt-termelődést és -érést irányítják (a petefészkekben a tüsző érését serkenti), részben azok hormontermelését, a sárgatest-hormon (progeszteron) és a tüszőhormon (ösztrogén) termelését. E szexuálhormonok szintje negatív visszacsatolással hat a hipofízisre, vagyis, ha sok szexuálhormon van a vérben, akkor a hipofízis ebből tudja, hogy elegendő kevesebb gonadotropint termelnie.
A hipofízis hátulsó lebenyének hormonjai valójában a hipothalamuszból kerülnek ide, és innen jutnak a vérkeringésbe. A prolaktin a tejelválasztást serkentő, az oxitocin pedig simaizom összehúzódását kiváltó hormon. Utóbbi a terhes méh összehúzódását fokozza és az emlőben a tejkibocsátást serkenti. A hipofízis csökkent gonadotrop hormon termelése (hypogonadismus) nyomán felnőttkorban a másodlagos nemi jegyek, az ivarmirigyek lassan visszafejlődnek. A hormonok gyermekkori hiánya eunichoidismust okoz, a pubertás elmaradását: a csöves csontok növekedése nem zárul le, a nemi szervek kicsik és fejletlenek maradnak.

Az ivarmirigyekben

Az ivarmirigy a férfiban a here, ebben termelődnek a férfias jellegek kialakításáért felelős androgének. Fő képviselőjük a tesztoszteron, amely koleszterinből szintetizálódó szteroid hormon. Termelődését a hipofízis LH hormonja a negatív visszacsatolás elvén szabályozza.
Kis mennyiségben a mellékvesékben is termelődik. A vérplazmában a hormon 97 %-a fehérjéhez kötött, szabad formában a vérben keringve ösztrogénné tud alakulni. Serdüléskor a másodlagos nemi jellegek kialakulásában fontos (növekedés, fehérje felépítés, szőrzetnövekedés, nemi szervek végleges kifejlődése, a hang mutálódása stb.), valamint az ivarsejt-képződés (gametogenezis) fenntartásáért felel. Az androgének fokozzák a fehérjék, így például a férfias izomzat kialakulásához szükséges fehérjék szintézisét, és csökkentik lebontásukat, valamint serkentik a hosszú csöves csontok növekedését, fokozzák a libidót. A here kisebb mennyiségben ösztrogént is termel.
A túl sok tesztoszteron nőknél főként szakállnövekedéshez vezet. Férfiaknál inkább a túl kevés tesztoszteron okoz problémát, melynek jele például a mellek növekedése. A tesztoszteron-hiány esetleg - bár nem feltétlenül - mindkét nem esetében kiválthatja a szexuális vágy csökkenését vagy hiányát.
Felnőtt korban a herék eltávolítása vagy hormontermelésének csökkenése miatt a felnőtt férfi gyermeknemző képessége megszűnik, de nemi életre egy ideig alkalmas marad. A here hormonális működése serdülés után folyamatos, csak idős korban csökken az általa termelt hormonok szintje, mivel hormontermelő sejtjei lassan pusztulni kezdenek.

A női petefészkekben (ovarium) ugyan kis mennyiségben termelődik androgén is, de legfontosabb szteroid szexuálhormonja az ösztrogén, amit termel még a sárgatest, a méhlepény és kis mennyiségben a mellékvesekéreg is. A keringésben az ösztrogén termelődik andosztendionból is.
Az ösztrogén felelős a másodlagos női nemi jellegek serdülőkori kialakulásáért, majd fenntartásáért; fokozza a libidót, növeli a mell, a méh és a hüvely méreteit, jelenléte nyomán jellegzetes marad a nők magas hangja, a férfiakénál kevesebb testszőrzet és a több haj, a háromszög alakú szeméremszőrzet. Az ösztrogének befolyásolják a petefészkek, méh és emlő ciklikus működését. Az ösztrogének fokozzák a só és vízvisszatartást, csökkentik a koleszterin szintet, így védenek az érelmeszesedéstől.
A petefészkek érett tüszőiből a petesejtek távozása után kialakuló sárgatestek termelik a progeszteront, amelynek a méhnyálkahártya terhességre való felkészítésében van szerepe. Terhesség alatt termeli a méhlepény is, ez pedig a terhesség fenntartásában fontos.
Az ivarmirigyek (hormonális) működése a menopauzáig tart, a hormontermelés megszűnésével a nemi szervek sorvadásnak indulnak.

A mellékvesékben

A mellékvesék, ahogy nevük is sugallja, a vesékhez közel, pontosabban azok csúcsánál helyezkednek el, de működésükben teljes független szervek. Mindkét nemben - többek között - azon nemi hormonokat termelik, amelyeket főként és nagy mennyiségben amúgy az ivarmirigyek bocsátanak ki. A kéreghormonok elválasztását elsősorban a hipofízis elülső lebenye által termelt ACTH termelése befolyásolja. A kéreg két belső rétege (a középső zona fasciculata és a legbelső zona reticularissal) termel szexuálhormonokat. A szexuálszteroidok közé tartozó androgének a férfi nemi jellegek kialakításában vesznek részt, közülük a legaktívabb a tesztoszteron, a mellékvesekéregben is termelődik. A mellékvese által termelt androgén hatású androsztendion a vérkeringésben ösztrogénné alakul át, de nagyon kis mennyiségben maga a mellékvese is termelhet ösztrogént.
Nőben androgén csak a mellékvesében termelődik. A kamaszkor előtti és a felnőtt nőben bekövetkező androgéntúltermelés hatására férfias jelleg alakul ki, a nő csiklója megnagyobbodik, hangja mélyül, az érintett nő férfias kinézetű lesz (adrenogenitális syndroma). Leány magzatban e hormon túltermelődése a férfi nemi szervek részleges kialakulásához vezet. Fiúgyermeknél korai nemi érést okoz.

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

A témában feltett olvasói kérdések


Hozzászólások


Támogatóink ajánlatai

h i r d e t é s

Szponzorált hirdetések