Az elmúlt évszázadban hatalmas változás állt be az ember életmódjában: a letelepedés alapvetően immobilis létforma, mely szöges ellentétben áll a korábbi vadászó-gyűjtögető életvitellel. David Raichlen és munkatársai szerint ezen evolúciós célok kerülnek elő a a hosszú távú megterhelést jelentő sportok, például futás és aerobik során. Mindazonáltal az elméletet állatokon igen nehéz tesztelni, ugyanis az emberrel szemben az emlősök többsége négylábú. Azonban a munkacsoport feltérképezte az ember testmozgását motiváló agyi régiót.
Sportolás során az alany boldogságérzetet ér el, melyért az agy jutalmazó struktúrája, az endokannabinoid rendszer felelős. Az endokannabinoid kör állatokban való működéséről azonban nem sokat tudunk. A Journal of Experimental Biology oldalain bemutatott vizsgálat két viszonylag aktív faj (ember és kutya), illetve egy lusta állatfaj (görény) esetén írta le a testmozgás endokannabinoid rendszerre gyakorolt hatását.
A kísérleti alanyok futópadon vagy taposón futottak , miközben a kutatók vérmintát vettek és elemezték az anandamid nevű hormon szintjét, mely a kannabinoid-receptorokat aktiválja. A görények kevéssé voltak együttműködők, emiatt a vérvétel a pihenési periódusban történt. Megállapították, hogy kutyánál és embernél a mozgás megnövelte az anandamid szintjét, ami boldogságérzéssel járt együtt, ezzel szemben görénynél ilyen változás nem volt.
A kutatók felvetése szerint a testmozgás nem csupán a fizikai egészség megtartásához, a szív- és érrendszeri betegségek elkerüléséhez járul hozzá, hanem a mentális problémákra is megoldással szolgálhat.
