A "mellnövelő tabletta" kifejezést a keresőbe beírva 40 ezernél is több találatot kapunk, köztük legális és illegális szereket vegyesen. A kínálat tehát óriási, a kis tabletták tényleges hatásmechanizmusáról és hatékonyságáról azonban nem találunk egyértelmű adatokat. Aki viszont mindenáron szeretne nagyobb melleket, az válogatás nélkül bármilyen kapszulát, pilulát, drazsét bevenne a cél érdekében. És vajon tudják, mit vettek meg, és hogy mit várhatnak tőle? A Ködpiszkáló blog témába vágó posztjából minden kiderült.
Mi lehet benne?
A legtöbb "mellnövesztő" készítmény hirdeti, hogy csak természetes, növényi eredetű anyagokat, kivonatokat tartalmaz. "A természetes anyagok közül - elvileg - az ösztrogénszerű hatást kifejtő vegyületeknek mellnövelő hatása lehet. Két ilyen vegyületcsoportot ismerünk: ezek egyikét növények, a másikat gombák termelik. A növényi eredetű ösztrogénszerű hatással rendelkező anyagok az ún. fitoösztrogének. Bár ezek kémiailag sokfélék lehetnek, közös jellegzetességük, hogy az emberi szervezetben termelt hormonokéhoz hasonló - de annál sokkal gyengébb - hatást fejtenek ki. Sok növény tartalmaz fitoösztogéneket, ezek egy része táplálék-, más része gyógy- vagy takarmánynövény. A fitoösztrogén-tartalmú tápláléknövényeket az egészséges élelmiszerek közé sorolják, a gyógyászatban hormonhiányos állapotokban - nők esetén a menstruáció megszűnése után - tartják hasznosnak" - fejtegeti a poszt szerzője, aki az ösztrogénszerű hatást a gombákkal kapcsolatban is ismerteti.
"A gombák közül nem a kalapos gombák, hanem a mikroszkópikus méretű fonalas gombák termelnek hormonhatású anyagokat. Ezek akkor kerülhetnek az emberi szervezetbe, ha a gombák táplálékon szaporodnak el. Az ösztrogénhatású gombavegyületek egyik legismertebbje a Fusarium fajok által termelt zearalenon, amelyet hazánkban is több olyan esettel hoztak összefüggésbe, amikor lányok túlzottan korai nemi érésére kerestek magyarázatot. A zearalenon és a hasonló gombavegyületek erős ösztrogénhatással rendelkeznek, de emellett számos veszélyes hatásuk is van, ezért sem gyógyászati, sem egyéb - például mellnövelés céljából - felhasználásuk nem kerülhet szóba" - ismerteti a Ködpiszkáló blog.
A tapasztalatok szerint a most kapható készítményekben a fitoösztrogén-tartalmú összetevők mellett (szója, lenmag, kudzu) az összetételt és felhasználást tekintve sokszínű fajok tartoznak. Ez előbbiek mellnövesztőként történő felhasználása csak elviekben alátámasztott, de bizonyíték nincs arra, hogy valódi, tartós mellnövelést lehetne elérni segítségükkel. Az egyéb komponensek esetén még a mellnövesztés elvi háttere is hiányzik.
Fontos tudni, hogy a törvények értelmében hormon, például ösztrogén nem is szerepelhet(ne) az összetevők között. Nem csoda: az ösztrogén mellnövesztőként történő alkalmazása veszélyes és értelmetlen is, hiszen a valós egészségi kockázat mellett reális, tartós mellnövelés ilyen módon nem érhető el - írja dr. Csupor Dezső.
Ne a tablettáktól várjunk csodát
Azon túl, hogy a bejegyzés további bekezdéseiből azonnal világossá válik, hogy nem a bogyóktól lesz nagyobb melle a nőknek, a blog konkrét visszásságokra is igyekszik felhívni a figyelmet. Ha nem is a mellnövesztő szerek kapcsán, de más étrend- és táplálékiegészítőkkel kapcsolatban is örök érvényű tanácsokat fogalmaz meg a szakértő.
- Ellenőrizzük, hogy a megvásárolandó készítmény szerepel-e az engedélyezett tabletták listáján az OÉTI honlapján!
- Sajnos azt, hogy mi van az egyes kapszulákban, hazánkban egyetlen hatóság sem vizsgálja, így jobbára saját kutatómunkánk segíthet abban is, hogy tényleg hatékony és egészséges összetevők mellett döntsünk. Ehhez csak szakmailag hiteles portálok információit vegyük alapul!
- Ne dőljünk be olyan reklámoknak, ahol a "hiteles fogyasztói beszámoló" és fénykép, illetve vásárlói beszámolók, fórumok támasztják alá a hatékonyságot!
- Figyeljünk arra, hogy a forgalmazó neve, elérhetősége legyen feltüntetve, hogy panasz - de akár kérdés - esetén legyen hova fordulnunk!
- Éljünk a gyanúperrel, ha a termék reklámjában valamilyen külföldi szakértő szakvéleményére alapoznak! Egy rövid keresés alapján hamar kiderül, ha az adott szakértő sosem dolgozott a forgalmazónak vagy a hivatkozott egyetemnek, ami elvileg hitelesíti.
