Gyermekgyógyászat

A kisgyermek nem "kis felnőtt", aki csak a méreteiben különbözik tőlünk, hanem teljesen más anyagcserével és immunrendszerrel rendelkező, sokkal sebezhetőbb ember. A gyerekeknél bizonyos betegségek szinte kizártak, ilyenek az immunológiai és reumás betegségek, nagyon ritkák az epekő és a vesekő. Az anyatejjel táplált babáknál az első félévben ritkák a fertőző betegségek, mivel az anyai ellenanyagok megakadályozzák ezek kialakulását, de bakteriális eredetű, főként az idegrendszert és a légutakat megtámadó betegségek jelentkezhetnek. Általánosságban elmondható, hogy a gyerekek általában egészségesebbek, mint a felnőttek, de bizonyos szempontból sérülékenyebbek, érzékenyek is lehetnek.

Mumpsz tünetei és kezelése

Mi a mumpsz?

A mumpsz Magyarországon is egyike volt a gyermekkor leggyakoribb fertőző betegségeinek. Amióta minden egyes gyermek számára kötelező a mumpsz elleni védőoltás, ez a betegség szinte teljesen eltűnt a magyar családok hétköznapjaiból.

Tünetek

A világ olyan részeiről, ahol nem alkalmaznak kötelezően védőoltást, elmondható, hogy a mumpsz általánosan elterjedt gyermekkori fertőző betegség, amely az esetek többségében a fültőmirigy és a többi nyálmirigy egy- vagy kétoldali fájdalmas duzzanatával jár.
Kórokozója a Paramyxovirus parotitidis egy RNS-vírus, a Paramyxoviridae-családba tartozik. Egyetlen szerotípusa (fajtája) ismert.

A mumpsz előfordulása

A mumpsz-vírus kizárólag emberi megbetegedést okoz. Cseppfertőzéssel terjed. Kifejezetten ragályos, a fertőzésnek kitett fogékony emberek 40-50%-a megkapja. A betegség lappangási ideje 18-21 nap.
A nem oltott területeken különösen gyakori a 2-12 éves gyermekek között, de későbbi életkorban is előfordulhat. A Föld sűrűn lakott területein fordul elő leginkább a betegség, gyakoriságának maximumát télen és tavasszal éri el. Nagyobb járványok jellemzően 7-8 évente fordulnak elő. Lezajlott betegség után a védettség egész életre szól. Az újszülöttek az anyai immunitás által védettek.
Mumpsz megbetegedések magyarországi előfordulása az ESKI legfrissebb adatai alapján (2002) a következő. Legtöbb megbetegedést a Nyugat-Dunántúlon regisztráltak (2,49 / 100000fő), míg legkevesebbet Észak-Magyarországon (0,08 / 100000fő).

A mumpsz diagnózisa

A fizikális vizsgálat, azaz a beteg megtekintése, a fültőmirigy tájékának vizsgálata az egyéb említett tünetek számbavétele mellett általában elegendő a diagnózis felállítására. Pontos diagnózist természetesen a mumpsz-fertőzést igazoló laboratóriumi vizsgálat ad. Idegrendszeri szövődmény esetén további speciális agyvíz-vizsgálatra lehet szükség.
A mikrobiológiai vizsgálatra szintén szövődmények esetén kerülhet sor az egyéb betegségektől való elkülönítés érdekében. A vírus majomvese-szövettenyészet segítségével különíthető el és mutatható ki a nyálból, vérből, agyvízből és vizeletből.

A mumpsz tünetei, kórlefolyása

A betegség tünetei közül a legismertebb a fültő körüli fájdalom és duzzanat. A fültőmirigy, majd más nyálmirigyek (nyelv alatti mirigyek, állkapocs alatti mirigyek) is duzzadtak lesznek, nyomásra és spontán is fájdalmasak. A duzzanat jól látható, a beteg gyermek arca jellegzetesen telt, gömbölyű formát vesz fel.
A láz általában nem magas. A beteg fejfájásra, torokfájásra, általános gyengeségre panaszkodik.
A mumpsz jóindulatú betegség, általában 1-2 hét alatt spontán lezajlik, de ritkán szövődmények léphetnek fel. A pubertáskoron túl a férfiak megbetegedéséhez gyakran társul egy- vagy kétoldali heregyulladás (orchitis), mely nemzőképtelenséget okozhat.
Idegrendszeri szövődményei - nem gennyes, magától gyógyuló agyhártyagyulladás - ugyan gyakoriak, de általában nem súlyosak. Ritkább szövődménye a hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis).
A védőoltás a szövődmények elkerülése végett indokolt.
A mumpsz védőoltással megelőzhető
A mumpsz védőoltással megelőzhető

A mumpsz kezelése

A járványos fültőmirigy-gyulladásnak specifikus gyógyszere nincs. A gyulladás és a fájdalom enyhítésére hideg- és melegborogatás váltogatása lehet jótékony hatású. Egyéb gyógyszeres kezelések a fájdalom- és gyulladáscsökkentés, a láz enyhítésében lehetnek csak hasznosak. Szteroid gyulladásgátlók alkalmazására csak súlyos szövődmények, például meningo-encephalitis esetén kerül sor.

A betegek többsége magától gyógyul.
A pubertáskoron túl lévő férfiaknál előforduló heregyulladás meddőséget okozó hatásáról korábban már szóltunk. Ezekben az esetekben az elpusztult herecsatornákban megszűnik a spermiumok termelése, és legtöbbször lombikbébi módszer sem alkalmazható.
Az idegrendszeri szövődmények legtöbbször enyhék, igen ritkán azonban az agyvelő-agyhártya gyulladás lehet súlyos, sőt, halálos is. Előfordul, hogy ez a meningo-encephalitis maradványtünetek hátrahagyásával gyógyul. Más szövődmények mint a hasnyálmirigy-gyulladás vagy nőknél a petefészek-gyulladás többnyire nem okoz tartós egészségkárosodást.
A betegség lezajlása után életre szóló védettség marad vissza.

A mumpsz megelőzése

Magyarországon a mumpsz elleni védőoltás a kötelező oltások közé tartozik. Trivalens, azaz háromkomponensű oltás, amellyel egyidejűleg immunizálnak a mumpsz, a kanyaró és a rubeola ellen. Az oltóanyag, a morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) vakcina a három kórokozót élő, attenuált (gyengített) változatban tartalmazza. A szervezetbe bejuttatott oltóvírusok szaporodásnak indulnak, gyengített voltuk miatt klinikai tüneteket azonban csak igen enyhe formában, az oltottak csekély hányadában hoznak létre. Láz fordulhat elő az oltás utáni 6. naptól kezdődően, a 8-10. nap táján pedig néhány kiütés jelenhet meg. Ritkán a fültőmirigy megduzzadhat, oltási mumpsz alakulhat. Felnőtt nőkön ízületi duzzanat, az ízületek környékén kis bevérzés is kialakulhat.
Az MMR-oltás mumpsz-alkotórészét, a mumpszvírus-vakcinát csirkeembrióban izolált, majd csirkeembrió szövetkultúrán szaporított és legyengített mumpszvírusból állítják elő.
Magyarországon a 15. hónapot betöltött kisdedek oltandók. Emlékeztető oltást a 11 évesek kapnak az általános iskola 6. osztályában. Az elmaradt oltás bármely életkorban pótolható!
Az MMR-oltóanyagban lévő mumpszkomponens alig okoz oltási reakciót, ill. szövődményt. Az esetek 1-2%-ában a 9-12. nap táján általános reakcióként hőemelkedés, rossz közérzet és esetleg nyirokcsomó-duzzanat léphet fel. Egyoldali fültőmirigy-gyulladás (parotitis) 0, 5-1%-ban fordulhat elő. Figyelembe kell azonban venni, hogy más vírusok (pl. parainfluenza-vírusok) és egyéb kórokozók is okozhatnak a mumpszhoz hasonló parotis-duzzanatot.
Az oltás nem adható be akut lázas betegség esetén, fertőző betegség lappangási időszakában, károsodott immunrendszer, immunszuppresszív kezelés, terhesség esetén. A HIV/AIDS azonban nem képez ellenjavallatot.
Tojás- vagy neomycinallergiában előzetes bőrpróbákat kell végezni, ezek eredménye alapján kell dönteni az oltás beadhatóságáról. Előzetes immunglobulin (gamma-globulin), vérkészítmény az oltóvírust közömbösítheti, ezért az MMR oltás 3 hónapos várakozás után adható. Az MMR-oltással egy időben vagy 1 hónap különbséggel adható más élő vakcina (OPV, bárányhimlő, sárgaláz, élő tífusz, kolera).

Amint a bevezetőben említettük, a kötelező védőoltás eredményeként a gyermekeknél előforduló nyaki duzzanat hátterében a legritkább esetben szerepel a mumpsz mint kóroki tényező.
Számos vírus- és bakteriális fertőzés okozhatja a nyaki, az állkapocs alatti nyirokcsomók változó mértékű, olykor fájdalmas duzzanatát. Ritkán előfordulhat a fültőmirigy vagy más nyálmirigy kivezető csövének elzáródása nyálkő következtében. Ekkor kifejezetten erős fájdalom hívhatja fel a figyelmet a betegségre. Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a vérképző rendszer, illetve a nyirokrendszer rosszindulatú daganatai is jelentkezhetnek nyaki, fül alatti duzzanat formájában.
Fontos tehát, hogy "mumpsz-szerű" duzzanat esetén a gyermeket mindenképpen vizsgálja meg kezelőorvosa, és ő döntsön a további teendőkről.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.