Hírlevelek
Regisztráció

Fókuszban

Kötőhártya-gyulladás

Betegségek A-Z

Kötőhártya-gyulladás

Kategória: Szemészeti problémák

Szerző: Dr. Domsa Patrícia   |   Lektor: Dr. Széchey Rita

Rövid leírás

(másnéven: conjunctivitis)

A kötőhártya laza, áttetsző, erekkel átszőtt hártya. Ez borítja a szem fehérjét, és a szemhéjak belső felszínét is ez béleli. Latin neve conjunctiva. A kötőhártya-gyulladás, a szem kötőhártyáját érintő gyulladásos folyamatok összefoglaló neve.

Előfordulás és okok

A betegség világszerte előfordul minden korcsoportban, újszülöttektől az aggastyánokig, a kiváltó okok azonban változnak a különböző betegcsoportokban. Az egyik legelterjedtebb szemészeti betegség. A kiváltó ok alapján a betegséget a következőképpen osztályozhatjuk: fertőzéses eredetű - baktériumok, vírusok, gombák, illetve paraziták által okozott -, nem fertőzéses jellegű.

A fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladást leggyakrabban baktériumok vagy vírusok okozzák. A sokféle baktérium közül megemlítendő a Staphylococcus aureus, a Streptococcus pneumoniae és a Haemophilus influenzae. Kötőhártya-gyulladást okozhatnak a szexuálisan terjedő betegségek kórokozói is, így a gonorrhea - régies magyar nevén kankó - kórokozója, valamint a Chlamydia nevű baktérium is, mely a többi szexuális úton terjedő betegségekhez hasonlóan fertőz. Ezért a szexuálisan aktív személyeknél jelentkezhet, illetve olyan újszülötteknél, akik születés közben, a fertőzött anyai szülőcsatornán áthaladva betegszenek meg. Az utóbbi conjunctivitis fajtát újszülöttkori kötőhártya-gyulladásnak, vagy latin néven ophthalmia neonatorumnak hívják. A fejlett országokban a születéskor adott 1-1 csepp fertőtlenítő anyaggal könnyen megelőzhető, míg a világ fejletlen részein sokaknál okoz látáskárosodást, akár vakságot.

A másik leggyakoribb kórokozó családba a vírusok tartoznak. A vírusos kötőhártya-gyulladást sokszor kíséri enyhe felső légúti hurut, illetve a felső légúti hurutot, bélfertőzést okozó vírusok nagy része enyhe kötőhártya-gyulladást is képes létrehozni. Gyakori az adenovírusok okozta conjuntivitis, ennek egyik fajtája a járványos kötőhártya-gyulladás - conjunctivitis epidemica -, amely ősz elején, majd a tél végi időszakban okoz megbetegedéseket, néhány évente akár jelentős járványt is. Kifejezetten fertőző volta miatt, ez az egyetlen bejelentésre kötelezett szemgyulladás.

Jóval ritkább, ám annál veszélyesebb a Herpes simplex vírus által okozott kötőhártya-gyulladás, ez komoly szemészeti szövődményeket vonhat maga után, mint a szaruhártya és nem ritkán a szem mélyebb rétegeinek (érhártya) gyulladása.

Külön meg kell említenünk még a nem fertőzéses kötőhártya gyulladások között az allergiás kötőhártya-gyulladást, amely nem egészen tisztázott okok folytán egyre több embert érint világszerte.

Az allergiás kötőhártya-gyulladások egy altípusa a tavaszi kötőhártya-gyulladás, vagy conjunctivitis vernalis, amely valóban tavasszal és nyáron jelentkezik, elsősorban gyerekek, leginkább 8-16 éves fiúk betegsége. Nagyon heveny, allergiaellenes és erős gyulladáscsökkentő szerekkel is nehezen uralható állapot.

A szem szárazságából adódó kötőhártya-gyulladás - conjunctivitis sicca -, amely leggyakrabban az idősebb korosztályban fordul elő, krónikus, igen kellemetlen, néha a látásélességet is veszélyeztető állapot. A negyven év feletti nők igen nagy hányadánál jelentkezhet a száraz szeműség enyhébb-súlyosabb formában. Ezen túl, mindenki, aki számítógépnél vagy volánnál, esetleg televízió előtt ül, mereven néz előre, és ezért keveset pislog, felfedezheti magán a betegség tüneteit - természetesen ilyenkor kezelés nem szükséges, csupán tudatos szemfelszín-nedvesítés, azaz gyakoribb pislogás.

Tünetek és diagnózis

A kötőhártya-gyulladás legjellemzőbb tünete a szem bepirosodása, valamint enyhébb-erősebb váladékozás. Jellemző, hogy a vörösség legkifejezettebben a kötőhártyának a szem felszínéről a szemhéjra való áthajlásainál észlelhető - az alsó áthajlás az a terület, amely akkor válik láthatóvá, ha alsó szemhéjunkat kicsit lehúzzuk. Különösen jellemző lehet ez allergiás kötőhártya-gyulladásnál, amikor a szem felszíne viszonylag halvány, míg az alsó szemhéjat lehúzva az áthajlás kimondottan gyulladt, vörös.

A vörösség mértékét befolyásolhatja a kötőhártya-gyulladás kórokozója is. A járványos kötőhártya-gyulladás például jól felismerhető a kötőhártya haragos vörös színéről, a belső szemzugban lévő félhold alakú kis kötőhártya-lemez is duzzadt és élénkvörös. Az adenovírusok okozta gyulladás - amelyek közé a járványos forma is tartozik - típusosan egyoldalian kezdődik, s a folyamat általában még kezelés mellett is átterjed a másik szemre.

A kötőhártya-gyulladást kísérő váladékozás is adhat némi támpontot a betegség kiváltó okát tekintve. Bakteriális fertőzésnél sárgás-zöldes, gennyes váladék jelentkezik, amely beszáradva a szempillákat is összetapaszthatja. Vírusfertőzésnél bő, tiszta, vizes váladék figyelhető meg, valamint erős könnyezés. Allergiás reakciónál áttetsző, nyákos a váladék, és apró, fonal darabra emlékeztető hám sodralékok is láthatók lehetnek a kötőhártyán.

A kötőhártya-gyulladás diagnózisa a tünetek és a panaszok alapján általában könnyen felállítható. A réslámpával végzett biomikroszkópos vizsgálat azonban mindenképpen javasolt, mert más - sokkal súlyosabb - szembetegségek, főként kezdeti stádiumban, "csupán ránézésre" utánozhatják az egyszerű kötőhártya-gyulladást. Visszatérő, makacs gyulladás esetén, vagy ha a betegség szokatlan formában jelentkezik, javasolt bakteriális tenyésztést, vírus szerológiai vizsgálatot kérni a kórokozó pontos tisztázására.

Allergiás kötőhártya-gyulladásnál nagyon jellegzetes a viszketés, mint vezető panasz. Sokszor kizárólag erre rákérdezve is valószínűsíteni lehet a gyulladás eredetét.

Ha a betegnek szemszárazság miatt kialakult krónikus kötőhártya-gyulladása van, idegentest érzést - mintha homok lenne benne -, enyhe léghuzatra is igen kifejezett reflex-könnyezést, a szem csípő, szúró fájdalmát panaszolja. "Olyan, mintha a szemem mindig fáradt volna, állandóan lecsuknám" - panaszolják a szemszárazsággal küzdők, megerősítve az orvos gyanúját.

Idősebb, nehezen mozgó beteget ezek a kisebb-nagyobb kellemetlenségek hosszú ideig nem visznek orvoshoz, de életminőségét rontják - a beteg nem szívesen olvas, kevesebbet kézimunkázik -, így érdemes idős családtagjaink hasonló panaszait komolyan venni.

A szemszárazság diagnózisának felállításához érdemes könnytermelési (Schirmer) tesztet és a könnyfilm összetételének vizsgálatát (BUT) is elvégezni.

Kezelés, kórlefolyás

Egyszerű, heveny, gennyes kötőhártya-gyulladás esetében általában nincs szükség a kórokozó pontos megállapítására, széles spektrumú antibiotikum szemcsepp a lehetséges kórokozók szinte mindegyikét elpusztítja. Vírusos kötőhártya-gyulladásnál is érdemes lehet enyhe antibiotikum szemcsepp adagolása - elhúzódó esetben -, természetesen nem oki kezelésként, hanem kizárólag a bakteriális felülfertőződés megelőzésére. Erre jó példa a járványos kötőhártya-gyulladás, amely 10-12 napig is eltarthat, és mivel a szaruhártya felületes gyulladását is maga után vonja, javasolt antibiotikum szemcseppel kezelni a pácienst a betegség akut szakaszában.

Az allergiás conjunctivitis kezelésére már sokféle, igen jó minőségű szemcsepp kapható. Nagyok az egyéni különbségek, némelyik csepp az egyik betegnél remekül beválik, míg a másiknál csak a harmadik, negyedik szünteti meg teljesen a panaszokat. Előfordul, hogy a kezelés első néhány hete a próbálgatás időszaka, míg beteg és orvosa közösen megtalálják azt a szert, amelyet a páciens a teljes "szezon" alatt használni tud. Ugyanakkor a különböző hatóanyagú cseppek kombinációban is alkalmazhatók, illetve, például pollenallergiánál ma már megelőző kezelésre is van lehetőség, amelyet az akut időszakban a tüneteket enyhítő szerekkel lehet kiegészíteni. Érdemes a szemet a tünetek jelentkezésekor azonnal tiszta vízzel lemosni. Így jól el lehet távolítani a szemhéjszélen és a szempillákon megtapadó polleneket, szőrszál-részeket, s ezzel a kínzó tünetek gyógyszeres kezelés nélkül is enyhülnek.

A conjunctivitis sicca kezelésében a szem nedvesítése, valamint a nem megfelelő összetételű könnyfilm hiányzó fázisának pótlása a legfontosabb. Szerencsére már Magyarországon is kitűnő műkönnyek és műkönny alapú zselék vannak forgalomban.

A kötőhártya-gyulladások nagy része önkorlátozó folyamat. Ez annyit jelent, hogy a betegség többnyire, bár hosszabb idő alatt, mint orvosi segítséggel, de minden kezelés nélkül, magától is meggyógyul. Vannak természetesen kivételek. A már említett járványos kötőhártya-gyulladás a szaruhártya felületes rétegeit is megbetegítve, hagyhat hátra finom hegeket, amelyeket megfelelő, gyulladáscsökkentő (szteroid tartalmú) cseppel lehet elmulasztani.

Diagnózis

A kötőhártyagyulladás diagnózisa a tünetek és a panaszok alapján általában könnyen felállítható.

A réslámpával végzett biomikroszkópos vizsgálat azonban mindenképpen javasolt, mert más - sokkal súlyosabb - szembetegségek főként kezdeti stádiumban "csupán ránézésre" utánozhatják az egyszerű kötőhártyagyulladást. Visszatérő, makacs gyulladás esetén, vagy ha a betegség szokatlan formában jelentkezik, a kórokozó pontos tisztázására javasolt bakteriális tenyésztést, illetve vírus szerológiai vizsgálatot kérni.

Allergiás kötőhártyagyulladásnál nagyon jellegzetes a viszketés, mint vezető panasz. Sokszor kizárólag erre rákérdezve is valószínűsíteni tudja az orvos a gyulladás eredetét.

Ha szemszárazság miatt kialakult krónikus kötőhártyagyulladás esetében idegentest érzést - mintha homok lenne benne -, enyhe léghuzatra is igen kifejezett reflex-könnyezést, a szemcsípő, szúró fájdalmát érezheti a beteg. "Olyan, mintha a szemem mindig fáradt volna, állandóan lecsuknám" - panaszolják a szemszárazsággal küzdők, megerősítve az orvos gyanúját.

Az idősebb, nehezen mozgó beteget ezek a kisebb-nagyobb kellemetlenségek hosszú ideig nem viszik orvoshoz, de életminőségét rontják - a beteg nem szívesen olvas, kevesebbet kézimunkázik -, így érdemes idős családtagjaink hasonló panaszait komolyan venni.

A szemszárazságot ellenőrizendő a diagnózishoz érdemes a könnytermelési (Schirmer) tesztet, és a könnyfilm összetételének vizsgálatát (BUT) is elvégezni

Megelőzés, hasznos tudnivalók

A fertőzéses eredetű kötőhártya-gyulladások általában cseppfertőzéssel, személyes kontaktussal terjednek. Megelőzésükben segíthet a józanul értelmezett személyes higiéné. Érdekes kérdés, vajon a népbetegséggé vált allergiás kötőhártya-gyulladás megelőzésében mi volna célravezető. Paradox helyzet, de egyre inkább úgy fest, az allergiás megbetegedések számának növekedéséhez éppen az agyonsterilizált környezet járul hozzá. A csecsemők, kisdedek növekedésük idején nem találkoznak kellő számú kórokozóval, ezért később sok új anyagra túlzott - allergiás - reakcióval válaszolhat a szervezetük. Ezért éppen egy kevésbé antibakteriális környezet kialakítása vezethetne vissza az "arany középútra".

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

12685Kérdezzen Ön is!

Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

Kérdése van? Lehet, hogy itt választ talál!

Tudjon meg többet lexikonunkból!

Ha vizsgálni kell...

Gyógynövénytár

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag