Hormonbetegségek

A hormonok a szervezet kémiai hírvivői, amelyek összehangolják a különböző szervek működését. Olyan fehérjék, amelyekből sokszor a gramm ezredrészénél is kevesebb kerül a vérkeringésbe, mégis jelentős változásokat okoznak. A hormonok alapvetően négy területen fejtik ki hatásukat. Ezek a következők: a szaporodás, a növekedés és a fejlődés, a szervezet belső egyensúlyának fenntartása és az energiatermelés, - felhasználás valamint - raktározás szabályozása. A hormonokat többféle szerv termeli, eEzek az úgynevezett belső elválasztású szervek, irányításukat az agyalapi mirigy végzi. A hormonokat termelő szervek elváltozásai, a hormonok termelődésének zavarai számos betegséget okozhatnak.

Cushing-szindróma tünetei és kezelése

Mi Cushing-szindróma?

A Cushing-szindróma az a betegség, amelynek tünetei a mellékvesekéreg túlműködésének következtében alakulnak ki. Alapja a kortizol nevű hormon túltermelődése, ezért az elváltozást hiperkortizolizmusnak is nevezik. A betegség Harvey Williams Cushing (e.: kusing) ohioi idegsebésztől kapta nevét, aki 1932-ben új betegségként írta le a hipofízis bazofil adenómájának (jóindulatú mirigyhám-daganatának) következményeit.

Tünetek

A kortizol a mellékvesekéreg középső zónájában (zona fasciculata) termelődő szteroidhormon, amely főként a cukoranyagcsere szabályozásában vesz részt. A kortizol fokozza a májban a keményítő (glikogén) szőlőcukorrá bontását (gyorsítja a "glikogenolízist"), fokozza a zsírok lebontását és a testtájak közötti eloszlás átrendeződését, fokozza a fehérjék lebontását (katabolikus hatás) és aminosavakból a cukrok termelődését (glukoneogenezis). Erős gyulladáscsökkentő és immunbénító hatással is bír.
A kortizolnak jelentős hatása van a só- és vízháztartásra is: hasonlóan az elsődlegesen só- és vízháztartásért felelős mellékvesekéreg-hormonhoz (aldoszteron), a vese kanyarulatos csatornáiban gyorsítja a nátrium-kálium-hidrogén-pumpa működését, ezáltal a szervezet nátriumot és vizet szív vissza az elválasztott vizeletből, közben káliumot és hidrogéniont ürít. Ennek következtében nő a vértérfogat, a szív és az erek érzékenyebbé válnak adrenalinnal és noradrenalinnal szemben, és emelkedik a vérnyomás. Káliumhiány miatt csökken az izmok ereje, a túlzott hidrogénion kiürítés a vér vegyhatását (pH-értékét) lúgos irányba tolja el.

A Cushing-szindróma előfordulása

A Cushing-szindróma bármely életkorban előfordulhat, de leggyakoribb 20-50 éves kor között. A spontán kialakuló, tehát nem orvosi kezelés eredményeként jelentkező Cushing-szindrómára 1 millió fő között évente 10-15 új esetre számíthatunk

A Cushing-szindróma okai

A hipofízis elülső lebenyében termelődik az adenokortikotrop hormon (ACTH), amely a mellékvesekéreg kortizolszintézisét serkenti. Az ACTH elválasztását a hipotalamusz "kortikotropin hormon" (CRH) irányítja. Ha a vér kortizolszintje csökken, CRH és ACTH választódik el; a magas kortizolszint viszont gátolja ezek termelődését.
A Cushing-szindróma a mellékvesekéreg túlműködését jelenti.
A Cushing-szindróma a mellékvesekéreg túlműködését jelenti.
Kezelés mellékhatásaként előidézett Cushing-szindróma: hosszú ideig tartó glükokortikoid vagy ACTH kezelés eredményeként alakul ki a kívülről bevitt glukokortikoidok hatására. Ilyenkor a szervezet saját mellékvesekéreg-hormontermelése visszaszorul.
Belső eredetű Cushing-szindróma:
  • ACTH okozta típus másodlagos mellékvesekéreg-megnagyobbodással.
  • Centrális Cushing-kór: az esetek 80 százalékban a hipofízis elülső lebenyének adenomája okozza, az esetek kis részében a hipotalamusz elsődleges túlműködéséről van szó. Egyes betegeknél a hipofízis elülső lebenyének sejtjei ellen irányuló autoantitesteket lehet kimutatni.
  • Ektópiás - eredeti helyétől eltérő - ACTH-termelés: ebben az esetben nem a hipofízis, hanem egy daganat termeli az ACTH-t, leggyakrabban a tüdő kissejtes daganata vagy karcinoid.
ACTH-független típus vagy adrenális Cushing-szindróma:
  • Kortizolt termelő mellékvesekéreg-daganat: felnőtteknél az esetek nagy részében jóindulatú, gyerekeknél gyakran rosszindulatú tumor.
  • Mellékvesekéreg-túltengés.

A Cushing-szindróma diagnózisa

Fizikális vizsgálat: A beteg megtekintése, vérnyomásának megmérése már önmagában is elég a Cushing-szindróma gyanújához, noha a gyakorlatban kevés túlsúlyos betegnél igazolódik valójában a szindróma.
Laboratóriumi vizsgálatok során az alábbi eltérésékre számíthatunk:
  • Magas vércukorszint, csökkent cukortolerancia.
  • Magas szérum nátrium-, alacsony szérum káliumszint.
  • A vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék száma emelkedett.
Hormonszintek:
  • Magas a vér szérum kortizolszintje, és megszűnik a napszaki ritmus.
  • ACTH-függő típusban magas szérum ACTH szint.
  • ACTH-független típusban alacsony szérum ACTH-szint.
  • Magas androgén hormonszintek.24-órás gyűjtött vizelet kortizoltartalmának mérése magas hormonszintet eredményez.
Stimulációs, szuppressziós tesztek:
  • Nagy adagú dexametazon-szuppressziós próba: A beteg két napon át napi 8 mg dexametazont kap szájon keresztül, de nem egy adagban, hanem 6 óránként 2 mg. Normális esetben a dexametazon csökkenti az ACTH-elválasztást és a kortizol-termelést. Ha az ACTH-elválasztás nem csökkent, hipofízis eredetre kell gondolni. Ha az ACTH-elválasztás csökken, de a kortizoltermelés nem, mellékvese-eredet valószínűsíthető.
  • Kis adagú dexametazon-szuppressziós próba: A kis dózisú dexamethason teszt a nagy dózisúhoz hasonlóan 2 napig tart, csak kisebb adagokkal. A modern képalkotó vizsgálatok megjelenése előtt ezt a két tesztet egymás után elvégezve alkalmazták a centrális (Cushing kór) és a perifériás Cushing szindróma elkülönítésére. Ma, a CT és az MRI birtokában ritkán használatosak, inkább csak az "overnight" dexamethason tesztet végzik.
  • "Overnight" dexametazon-teszt: A beteg szintetikus szteroidhormont - 1 mg dexametazont - kap éjfélkor, majd a reggel 8 órakor vett vérben a szérum kortizol szint csak kis mértékben csökkent.
  • CRH-stimulációs teszt: A vizsgálat során a beteg injekció formájában CRH-t kap. Hipofízis mirigydaganat esetén ennek hatására a vér ACTH-tartalma és kortizol-szintje meredeken emelkedik. Ez a "válasz" sohasem látható más szervekben elhelyezkedő ACTH-t termelő mirigydaganatok és mellékvesekéreg eredetű Cushing-szindróma esetén.
Képalkotó eljárások:
  • Egyszerű röntgenvizsgálat segítségével a csontritkulás és a bal kamra túlterheltsége látható. A koponyaröntgenen nagyméretű adenóma esetén a töröknyereg (sella turcica) kiszélesedése látható - ez az a csontüreg, ami az agyalapi mirigyet magában foglalja.
  • Kontrasztanyagos röntgenvizsgálatokkal mód van a mellékveséket ellátó artériák kontrasztanyagos festésére. A korszerűbb képalkotó eljárások birtokában ma már ritkán végzik.
  • Ultrahangvizsgálat szintén alkalmas a mellékvese szövet-többletének kimutatására, de pontos diagnózis felállítására nem.
  • Számítógépes rétegvizsgálat (CT = computer tomographia) vagy mágnesrezonanciás rétegvizsgálat (MRI = magnetic resonance imaging) segítségével valamennyi mirigy jól láthatóvá tehető, és a betegsége nagy pontossággal beazonosítható.

A Cushing-szindróma tünetei, kórlefolyása

A tünetek a szervezet több működésében is megnyilvánulnak.
  • Zsíranyagcsere: Szembetűnő tünetnek számít a zsírtartalék újraeloszlása: a zsír "almaszerűen", a hasra, a mellre rakódik le elsődlegesen. Felgyülemlik az arcon, amitől a betegnek úgynevezett "holdvilágarcot" kölcsönöz, illetve bölénypúp-szerűen rakódik le a háton.
  • Fehérje-anyagcsere: A fehérje-anyagcsere zavara miatt csontritkulás alakul ki, amely csontfájdalommal jár, a gerincoszlop görbületei fokozódnak, spontán csigolyatörések következhetnek be. A beteg vázizmainak fájdalmáról panaszkodik, az izmok sorvadása miatt.
  • Szénhidrát-anyagcsere: A vércukorszint magas, ami fokozott inzulintermelést eredményez, és ez előbb-utóbb az inzulint termelő hasnyálmirigy-sejtek kimerüléséhez vezet, cukorbetegség alakulhat ki.
  • Vérképző rendszer: A vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma megemelkedik. A vérnyomás az esetek 85 százalékban magas.
  • Bőr: A bőr szárazzá, rugalmatlanná válik, pergamenbőr alakul ki. A has és a törzs bőrén vöröses sorvadásos csíkok, úgynevezett striák láthatók. A sebgyógyulási hajlam rossz, pattanások, furunkulusok, fekélyek jelennek meg.
  • Hormonális rendszer: Az androgén hormonok túlzott termelődése miatt nőknél a férfias szőrzet fokozott növekedése, az ádámcsutka és a testarányok férfiassá válása, menstruációs zavarok figyelhetők meg. Gyermekeknél növekedési zavar figyelhető meg.
  • Pszichés változások
  • Csökkent káliumszint
A betegség lefolyása mindig az alapbetegség függvénye. A betegség kapcsán kialakult életet veszélyeztető állapotok általában a következők:
  • Szívelégtelenség, amely magas vérnyomás, koszorúér-elmeszesedés, alacsony káliumszint, kardiomiopátia következménye.
  • Szívinfarktus, magas vérnyomás, koszorúér-elmeszesedés hátterében állhat a cukorbetegség kiváltotta érbetegség.
  • Agyvérzés, amely magas vérnyomásnak, érelmeszesedésnek és cukorbetegség eredetű érbetegségnek lehet következménye.
  • Fertőző betegségek: a kortizol erősen immungátló hatású, ezért a Cushing-szindrómás betegek fokozott veszélynek vannak kitéve, gyakoribb a tuberkulózis, annak szóródása, a gennyes fertőzések és a szepszis.

A Cushing-szindróma kezelése

A kezelés célja a normális hormonális egyensúly helyreállítása. Ez történhet műtéttel, sugárkezeléssel és gyógyszerekkel.
Műtéti megoldás:
A hipofízis mirigydaganata esetén az elsőként választandó kezelés annak műtéti eltávolítása orron vagy a melléküregeken keresztül történő behatolásból. Régebben ilyenkor a terápia mindkét mellékvese eltávolításából állt, ám az esetek 20 százalékban gyorsan és intenzíven növő hipofízis-tumor alakult ki. Az elváltozás neve Nelson-szindróma, jellemzője volt a barnás bőrelszíneződés és az igen magas ACTH-szint. Kétoldali mellékvese-túltengés esetén mindkét oldali mellékvesét el kell távolítani szinte teljes egészében, ám az egyikből valamennyi szövetet mindig bennhagynak. Erre a beavatkozásra csak akkor kerül sor, ha a betegség egyéb kezelésre nem javul megfelelően.
Ha az ok féloldali mellékvese-daganat, célszerű azt sebészileg eltávolítani. Ilyenkor az ellenoldali mellékvesekéreg sorvadt, mert a kortizol túltermelés elnyomja az ACTH-termelést, ennek hatására az egészséges mellékvesekéreg nem képes elegendő hormont termelni. A műtét előtti napokban már meg kell kezdeni a kortizol pótlását és azt mindaddig - akár hónapokig - fenntartani, amíg a sorvadt mellékvesekéreg vissza nem nyeri normális működőképességét. Ennek elősegítésére ACTH-készítmények is rendelkezésre állnak.
Amennyiben a Cushing-szindróma oka a mellékveséken kívüli ACTH- termelő daganat, a daganat kezelése (sebészi úton, besugárzással vagy kemoterápiával) mérsékelheti a tüneteket.
Sugárkezelés:
Amennyiben a hipofízis jóindulatú daganatát nem sikerül eltávolítani sebészi úton, a protonbesugárzás a választandó kezelési mód.
Gyógyszeres kezelés:
A műtéttel nem kezelhető rosszindulatú mellékvesekéreg-daganat és szintén eltávolíthatatlan, mellékveséken kívül elhelyezkedő ACTH-termelő tumor esetén a kortizol termelését gyógyszeres úton gátolják.

Hasznos tudnivalók a Cushing-szindrómáról

A gyermekkorban jelentkező Cushing-szindróma hátterében gyakran rosszindulatú daganatos betegség áll. Ha gyors elhízás, fokozott szőrnövekedés, idő előtti nemi érésre utaló jelek jelentkeznek, fontos a mielőbbi orvosi vizsgálat.
A gyermekkori Cushing-szindróma képét a nemi érés kezdetén utánozhatja a policisztás ovárium szindróma. A két betegség képalkotó eljárásokkal és labordiagnosztikai eljárásokkal jól elkülöníthető egymástól.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -1 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Késő estére 0 és +7 fok közé hűl le a levegő. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.